Letakart magyar történelmi személyiségek és jugoszláv katonai emlékművek

A történelmi változások nagyban hatnak egy-egy régió turizmusára: a turisztikai anyagok, brosúrák tartalma a politikai és társadalmi átalakulásokat pontosan tudják szemléltetni. A szegedi Kommunikáció Tanszék munkatársai egy hányattatott történelmű terület, a vajdasági Szabadka és Palics elmúlt 80 évének brosúráival kapcsolatban jutottak újszerű megállapításokra.

Turisztikai brosúrákon keresztül vizsgálták a szegedi Kommunikáció Tanszék munkatársai a vajdasági Szabadka és Palics múltját, a turisztikai anyagok változását.

Pusztai Bertalan

tanszékvezető-helyettes és

Fodor Csilla

hallgató közel nyolcvan év brosúráit tekintette át 1936-tól kezdődően. Kutatásukban arra jutottak, hogy a nyolc évtized viharos történelmi és társadalmi változásai óriási hatással voltak a turisztikai anyagokra is. A trianoni békeszerződés részeként 1920-tól Szabadka és Palics a Szerb–Horvát–Szlovén Királyság része lett. Jugoszlávia 1941-es német megszállásakor a magyar hadsereg elfoglalta és Magyarországhoz csatolta Szabadka környékét is. Ennek megfelelően egy 1943-as kiadású brosúrában a nemzeti identitás terei kapnak kiemelt szerepet: a Szentháromság-szobor, Szent Flórián-szobor, a Szent István tér, valamint Szabadka híres szülötte kapcsán a palicsi tó: „Kosztolányi Dezső tündéri tava”. A későbbi jugoszláv turisztikai anyagokban azonban ezek a terek eltűnnek és a Fasizmus áldozatainak tere névre átkeresztelt (korábbi Szent Teréz tér) terület kap kiemelt szerepet. A köztérre hősi emlékművet is állítottak, mely utal a magyar-jugoszláv küzdelmekre is – a tér 1973-tól kezdve egészen a 2000-es évek elejéig markánsan megjelenik a brosúrákban. Sajátos, egyedi egyensúlyt egy 1980-as katalógusban találtak a kutatók: az anyag egyrészt bemutatta azokat az 1910-ben készült, magyar történelmi személyiségeket ábrázoló üvegképeket, melyeket Trianon után eltávolítottak, később visszahelyeztek, majd az 1970-es évek végéig letakarva tartották őket. Másrészt megjelent a katalógusban a világháborúban elesett jugoszláv katonák 1976-ban felavatott szobrát, a jugoszláv nemzeti identitás egyik jelképe is. A szegedi Kommunikáció Tanszék oktatói és hallgatói folyamatosan végeznek különböző turisztikai és társadalomtudományi kutatásokat, mellyel céljuk, hogy a diákok bevonásával minél érdekesebb témákat mutathassanak be nem csak a szakma, hanem a nagyközönség számára is.