Menj el a boltba esernyőmagért! – Bolondok napja van

Április elseje a tréfák napja, ezen a napon bárki átverés áldozata lehet. De honnan ered a hagyomány? Csalfa időjárás? Ókori tavaszünnep? Középkori naptárrendezés?

A válasz: nem tudjuk. Egyes verziók szerint a tavaszi hónap kiszámíthatatlanságának tréfáit igyekeztek lemásolni az emberek, a néphit szerint április első napja nem alkalmas a vetésre, mert szerencsétlen lesz a termés, valamint azt tartották, hogy ezen a napon akasztotta fel magát Júdás, az árulóvá lett apostol. Mások szerint egy ősi kelta hagyományra, a tavaszt köszöntő bohókás ünnepre vezethető vissza a szokás. Az első dokumentált áprilisi felsülés az 1538-as augsburgi országgyűlés április elsejei pénzügyi rendezéséhez kötődik, amikor az új fizetőeszközre való átállásnál a befektetők és az állam is elszámolta magát, így hatalmas anyagi bukás lett a pénzügyi reform eredménye, és a spekulánsok lettek április bolondjai. A legelterjedtebb „eredetmonda”

IX. Károly

francia király 1564-ben véghezvitt naptári újításához köti a bolondok napját a Pallas nagy lexikona szerint, ugyanis a korábbi rendszer szerint április elsején kezdődött az újév, azonban a király áthelyezte az év kezdetét január első napjára. A naptárrendezés következtében felborult az újévi ajándékozás szokása, ugyanis hagyomány volt újév napján ajándékozni, amely most négy hónappal előrébb csúszott, és akadt, aki áprilisban adta át a januári ajándékot, januárban pedig áprilist ünnepelte. Az áprilisi tréfálkozás Európa-szerte elterjedt hagyomány, a legtöbb országnak megvan a maga „bolondja: a britek az „April”s fool”-t nevetik ki, a franciáknál a „poisson d'avril” ül fel a poénoknak, Olaszországban a „Calandrino” áll a viccek kereszttüzében, a németek pedig az „Aprilsnarr”-ral járatják a bolondját. Az MTA Néprajzi Kutatóintézete szerint hazánkban főleg a gyermekek váltak a tréfák áldozatává, vidéken úgy ugratták a kicsiket, hogy a legkülönfélébb dolgokért küldték el a szomszédhoz vagy a boltba: szúnyogzsírért, esernyőmagért, trombitahúrért, trombitabillentyűért. Akik bevették a tréfát, jutalmul csúfoló versikét kaptak: „Április bolondja, Május szamara. Fölnézett a toronba, Megnézte, hogy hány óra: Féltizenkettő, Bolond mind a kettő.”

Hírhedt bolondozások

A kreativitás természetesen bolondok napján is burjánzik, a történelem több emlékezetes rászedést

: Toulouse grófja,

XIV. Lajos

francia király fia egy április elsejét megelőző éjjel

Gramont

márki ruháit kisebbre szabatta a megfelelő méretnél, aminek hatására – valamint a beavatottak közbenjárásával – a nemessel sikerült elhitetni, hogy egész teste megdagadt áprilisra virradóra. A modern telekommunikációs eszközök terjedésével a viccek „hatósugara” is megnőtt, jóval több embert lehetett beugratni. Nem hagyta kihasználatlanul a lehetőséget egy svéd tévéállomás, amely 1962. április elsején elhitette a közönséggel, hogy színesre változik a sugárzott adás, amennyiben egy nylon harisnyát húznak a televízió képernyőjére. A hír hallatára állítólag több százezer néző bugyolálta harisnyába tévéjét, azonban a várt hatás elmaradt... 1997-ben az internetes felhasználók estek áldozatul, ugyanis egy e-mail járta körbe a világhálót, hogy április első napján nagytakarítás miatt zárva tart az internet, hogy a használaton kívüli e-mail címeket, inaktív oldalakat eltakarító japán robotok zavartalanul végezhessék munkájukat.