A sűrű növényzetben, kaszálókban megbújó apró haris talán rejtőzködő életmódjának és különleges hangjának köszönheti népszerűségét a madárbarátok körében, így nyerhette el 2016-ban a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület "Év madara" díját.
A MME június és július közötti internetes szavazásán a mókás haris olyan vetélytársakat utasított maga mögé, mint a fürj és az ugartyúk. Igaz, kiélezett versenyben hozta el a megérdemelt első helyet: 1524 szavazatot kapott, míg az ugartyúk 1291-et, a fürj pedig 1251-et zsebelhetett be a madárbarátoktól. Az egyesült szakembereit is meglepte, hogy a három induló közül éppen a legkevésbé ismert, a rejtőzködő haris állhatott fel a képzeletbeli dobogó legfelső fokára. A 2016-os év tehát a harisról szól majd, ugyanis az "Év madara" díj nem csupán cím, hanem egy olyan program része, aminek küldetése, hogy bemutassa a madárcsoportokat és élőhelyüket. http://youtu.be/wT30_D0WbiM A szürkületkor és éjszaka "éneklő" harist nagyon nehéz lencsevégre kapni, még az ornitológusoknak is fejtörést okoz megtalálni a recsegő hangú madarat. Kevesen ismerik a magas fűben mókásan szaladgáló "láthatatlan tyúkot", a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szakemberei ezért is terveznek hariskeresőtúrákat május végén. "A hariskereső túrák Csongrád megyében nagymértékben függenek attól, milyen lesz az idei tél. Ezzel a január elei hóeséssel nagyon jól indul az év, hiszen egy belvizes esztendő segítene a helyi harisköltőhelyeknek. Magasabb füvű növényzet, nedves rétek, kaszálók madara, olyan belvizes helyeken is költ, amelyek alapvetően nem fordul elő. Abban az esetben, ha sok csapadék lesz és a faj bőségesen talál megyénkben hosszú füvű réteket, akkor több helyen is költhet" - tájékoztatott a harisok élőhelyéről
Tokody Béla
, az MME Csongrád megyei helyi csoportjának titkára. Az idei évben több rendezvény is a harisok jegyében zajlik majd, hogy a természet szerelmesei mellett a helyi gazdálkodók is közelebbről megismerkedhessenek az apró termetű madárral. Tokody Béla hangsúlyozta, a fajtavédelem szempontjából kiemelten fontos, hogy a gazdálkodók figyelmét felhívják a haris fészkelőhelyeire, ugyanis a túl korai és a gyors kaszálás, az égetés, a vadriasztó lánc hiánya, valamint szársértő kaszatípus alkalmazása mind-mind veszélyeztető tényezőnek számít. Az intenzív, nagyüzemi mezőgazdasági gyakorlatnak sajnos megvannak az eredményei: becslések és megfigyelések szerint a hazai állomány mindössze 500-2000 pár között ingadozik, s főleg a Dunántúli és a Bodrogközi területeken fészkel. A madártani egyesület közleményben arról tájékoztat, közép és hosszú távon valószínűleg egyre jelentősebb kihívást jelent a fajnak a klímaváltozással együtt járó szárazság, az üde rétek területi kiterjedésének csökkenése. Jelentősek a vonulási veszteségek is, csak Egyiptomban évi 9-14 ezer harist lőnek le és ejtenek hálóval csapdába.
Az apró haris talán rejtőzködő életmódjának és különleges hangjának köszönheti népszerűségét a madárbarátok körében.KLIKK: http://szegedma.hu/?p=599509
Közzétette: Szegedma Hírportál – 2016. január 9.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.