Tarvarjak és szakállas baglyok, az új vadasparki ritkaságok

A március 22-én átadott barna medve bemutató mellett a vadaspark látogatóinak igazi zoológiai csemegékkel szolgálnak az Európa élővilágát reprezentáló területen. Az erdei Medve-ösvényt bejárva most két madárritkasággal találkozhatunk: a legszebb bagolyfaj címére méltán pályázó szakállas baglyokkal és a kevésbé impozáns megjelenésű, de természetvédelmi szempontból annál jelentősebb tarvarjúk egy csapatával.

A svájci Zürichi Állatkertből érkezett szakállas baglyok (Strix nebulosa) egy újonnan megnyitott, a Sancer-tóról visszavezető erdei ösvény mentén kialakított röpdében láthatók, a vadmacskák szomszédságában. Vadon ez a bagolyfaj Észak-Amerikától Kelet-Ázsiáig, pontosabban ezen hatalmas terület északi, sűrű erdeiben, főleg tajgaerdeiben él. A szeme körüli, majd egymás követően egyre nagyobb átmérőjű koncentrikus rajzolatok teszik rendkívül imponálóvá, mondhatni érdekes „arckifejezésűvé” – természetesen csak emberi szemmel nézve. Hatékony és ügyes vadászok, rendkívül kifinomult hallásukkal a zsákmányul szolgáló egerek és pockok legkisebb neszére is felfigyelnek, majd lecsapnak rájuk. A szaporodásuk teljes mértékben a táplálékbőség függvénye, ínségesesebb években, amikor kevesebb a rágcsáló, el is maradhat. A Vadasparkban ilyen veszély nem fenyegeti az itt élő fiatal párt, így a gondozók bíznak benne, idővel majd költeni is fognak.

A furcsa kinézetű tarvarjú (Geronticus eremita), bár a tollazatának alapszíne fekete, egyáltalán nem tartozik a varjúfélék közé, hanem az íbiszek családjának a tagja. A természetvédelmi jelentőségét mutatja, hogy ez az első állatfaj, amelyet a történelem során védettnek nyilvánítottak, Leonárd, salzburgi érsek 1504-es rendelete alapján. Ennek ellenére, az Alpokból eltűnt a tarvarjú, csakúgy, mint Dél-Európából, majd a Közel-Kelet és Észak-Afrika számos országában is kipusztult. Végül már csak Marokkóban, Szíriában, Törökországban és talán Irakban maradtak fel kisebb, elszigetelt populációi. A kritikusan veszélyeztetett fajnak jelenleg ezernél is kevesebb egyede él vadon, Sőt, számuk folyamatosan csökken a szigorú védelmük és a szaporításukra, visszatelepítésükre fordított erőfeszítések ellenére (Európában is). A legfőbb problémát még most is a vadászatuk jelenti, de az élőhelyük rombolása és a mérgezések szintén jelentősen hozzájárulnak a tarvarjak pusztulásához. Az európai állatkertek fajmegmentési program (EEP) keretében tartják és sikeresen szaporítják a ritka fajt, amely programban immár a Szegedi Vadaspark is szerepet vállalt. A Bécsi Állatkertből érkezett tarvarjakat a medvebemutató melletti röpdében tekinthetik meg a látogatóink. Az európai rész tekinthető idén a Vadaspark legdinamikusabban fejlődő területének, rövidesen újabb látványosságokról, sőt, hazánkban egyedülálló ritkaságokról fogunk beszámolni, ahogy megérkeznek, illetve láthatók lesznek.