Igazán eseménydús évet tudhat maga mögött a Szegedi Vadaspark. Ritka rákosi viperák, dámvadak, medvék és dolmányos hangyászok érkeztek, valamint sátánmajom-kölyök, háromöves tatu és leopárdteknős is született a zooban. Az állatkert legemlékezetesebb történéseit vettük górcső alá a csúszómászókon a hüllőkön át egészen a cuki emlősökig.
2014 februárjában érkezett a hír, hogy a
fehérarcú sasi
páros - kevésbé barátságos nevükön a fehérarcú sátánmajmok - eleget tettek a nemzetközi fajmegmentési programban "vállalt kötelezettségüknek", s mind a zoo dolgozóit, mind pedig a szegedi állatbarátokat megörvendeztették egy apró jövevénnyel. Az Írországból származó papa és a Franciaországból jött mama már a második kicsinek adott életet, ezért is szeretnék vérvonalukat tovább erősíti a tenyészprogramban.
A március sem bizonyult kevésbé eseménydús hónapnak: először két különleges afrikai állat utódaival bővült a Vadaspark állománya. A se nem elefánt, se nem cickány
elefántcickány
bár apró rágcsálóra emlékeztet, valójában közelebbi rokonságban az előbb említett óriási emlőssel ápol. Persze a rokonság távoli közös gyökerekből eredeztethető, az úgynevezett Afrotheria elnevezésű öregrend foglalja magába az ősi afrikai emlősöket, így a tengeri tehenek és a földimalacok ugyancsak "családtagok". Az imádni való nózis cickányon kívül a második legnagyobb termetű antilop, a
fakó lóantilopcsalád
is két jövevénnyel gazdagodott. Ők szintén fajmegmentési program keretében érkeztek a vadasparkba, még 2009-ben, de csak 2014-ben szaporodtak sikeresen, s mindjárt egy hímmel és egy nősténnyel örvendeztették meg a látogatókat.
A vadaspark
hiénái
már két almot is sikeresen felneveltek, márciusban viszont kiderült, ismét foltos apróság született. Habár az állat különleges testfelépítése és kacagó hangja miatt - amelyet egyébként izgatottságában hallat - gyakran a rajzfilmek negatív szereplője, a kis gombóc az első hetekben minden, csak nem félelmetes. Azt egyébként tudták, hogy a falkában a nőstények viselik a nadrágot és hogy sokkal agresszívebbek mint hím társaik? És azt, hogy ránézésre ugyan olyan nemi szervük miatt hajdanán nem tudták megkülönböztetni őket?
A páncélos labdára emlékeztető, ősi korokat idéző háromöves tatucsalád 2011 óta él a parkban, a kis emlősök születése pedig nemcsak a hétköznapi, hanem szakmai szempontból is várva várt esemény volt. Az apró, rózsaszín, teniszlabda nagyságú
háromöves tatu
kölykökre még februárban lettek figyelmesek a gondozók, majd napról-napra növekedtek az elsősorban rovarokkal táplálkozó dél-amerikai állatok.
A Szegedi Vadaspark Természetvédelmi Mentőközpontja gyakran fogad menyétféle ragadozókat, így kerülhettek be a nyest közeli rokonai a
nyusztok
is. Áprilisban favágás közben találtak rá a két csöppségre, anyjuk minden bizonnyal elmenekült és félelmében hátra hagyta őket. Mindössze pár napos korukban kerültek a parkba, ezért kezdetben fáradtságos munka volt nevelésük: kettő, majd négy óránként etette őket pótmamájuk. Az apróságok azóta szépen felcseperedtek sok-sok játékos, vidám percet csempészve ezzel a dolgozók mindennapjaiba.
Magyarországon elsőként Szegeden láthatnak az állatbarátok
dolmányos hangyászokat
. Szöszi és Szuszi sem a napfény városában jött a világra, a dél-amerikai állat érkezése azonban különleges esemény volt, hiszen Európa állatkertjei közül is csak alig néhányban tartanak belőlük. Tartásuk nagyon körülményes, magas K-vitamin igényük miatt különleges koktélt kevernek nekik, amely tartalmaz: tőzegdarabokat, joghurtot, egy kis kutyatápot, rákdarabkákat és főtt marhaszív is. Nyami!
A látogatók szeme láttára született meg, majd tette meg első lépéseit a
mezopotámiai dámvadszarvas
borjú. A különleges, kihaltnak hitt faj hat példánya még tavasszal érkezett a vadasparkba, kiderült, az egyik nőstény már vemhesen költözött ide. A csapadékos, változó időjárás sem tántorította el a kicsit, aki a természetes élőhelyének ellentmondó körülmények között is jókat mulatott a kifutóban. A mezopotámiai dámvad egyébként a világ legritkább szarvasfaja.
Árva szőrgombócot fogadott be a mentőközpont júliusban is. A
vidrakölyköt
a Boszorkányszigeten találták, s bár kezdetben sokat sírt anyukája után, hamarosan elfogadta nevelőjét, s felé is fütyülésre emlékeztető hanggal jelezte akaratát. Az evésen kívül mindent kicsiben kezdett, a három-négy óránként történő etetésen túl eleinte egy lavórban ismerkedett a vízi élettel.
Bár a
nyestkutyakölykök
nem a Tisza-parti vadasparkban látták meg a napvilágot, mégis érdemes egy bekezdést áldozni azokra a kis árvákra, akik mindössze hathetes korukban kerültek a zoo gondozásába. A ragadozók egyébként nem kívánatos, invazív fajnak számítanak a Európában, ezért magánszemélyek sem tarthatják, a vadonban pedig "normál körülmények között" kilövik.
A Rákosi Vipera Nap programjait méltán kiegészítette a névadó érkezése. A négy hüllő a Sancer-tó partán kapott kültéri otthont, így a mocsári teknős és a siklók mellett a "hungarikumszámba" tartott kígyó is elfoglalta méltó helyét a parkban. Szeptembertől a világ állatkertjei közül harmadikként a szegedi is büszkélkedhet
rákosi viperákkal
.
Talán az idei év legnagyobb eseménye volt, amikor két berlini fekete
medve
költözött a Szegedi Vadasparkba. A zoo saját igényei mellett többek között a látogatói kéréseket is kielégített a mackók beszerzésével: az éves hagyományos "kívánságlistán" ugyanis ők szerepeltek az első helyen. A medvék ideiglenes vendégek voltak a kifutóban, eredetileg ugyanis a veresegyházi Medveotthonból barnamedvéket szántak a Tisza-parti városba. A kicsi
szurikáták
pontos születési dátumát minden évben homály fedi, az üregekben nevelkedő apróságok ugyanis későn jönnek elő. Az azonban biztos, hogy három csöppség látta meg a napvilágot a park egyik legkedveltebb emlősei közül. Hát nem aranyosak?
Nemcsak a legapróbb famíliák, hanem a nyurgák is új jövevénnyel gyarapodtak: szeptember végén
alpaka
született. A dél-amerikai fehér frufrus lányka - ahogyan az egy teveféléhez illik - azonnal lábra állt és követni kezdte a csapatot, köztük két barna csődör testvérét, akik még tavasszal és nyáron születtek. Az alpaka közeli rokonságban áll a lámával, a szőréből szőtt meleg, puha pulóver viszont sokkal értékesebb.
Az országos sajtót is megmozgatta a hír, mikor kiderült, milliárdos rákfogásra bukkantak Nagylaknál. Huszonötezer védett
kecskerák
kényszerült otthonra lelni a vadasparkban, a szállító ugyanis nem rendelkezett a megfelelő dokumentumokkal, így az árut lefoglalták. A rák kedvelt csemege a francia és belga konyhában, hazánkban azonban a védett fajok listáján jegyzik, már az országon történő átszállítása is engedélyhez kötött.
Tavaly decemberben már kelt ki
leopárdteknős
fióka, ezúttal azonban három tojást rakott a nőstény. A tojások 124 napot töltöttek a keltetőben, a gondozók már a tojásrakást követő percekben, pusztán védelmi okokból ide szállították őket. Az afrikai szavannákról származó faj utódainak ugyanis állandó melegre van szüksége, ezt idehaza pedig csak mesterségesen tudják számukra biztosítani. Tekintélyes nagysága és szépsége miatt sokan adják-veszik a teknősöket, a szülők is csempészáruként kerültek a zoohoz. A Vadaspark kisteknősei egyenlőre a „hüllőovinak” nevezett szobában nevelkednek, sok más kisteknőssel együtt.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.