Zsaruk járják a csongrádi tanyavilágot még az igazán hideg napok beköszönte előtt. Feltérképezik, melyik tanyán hányan élnek, van-e a lakóknak tüzelőjük.
A téli időjárás következtében kialakuló veszélyhelyzetek megelőzését célzó rendőri munka életeket menthet. Balástya külterülete. November 5-én 10 órakor a Kisteleki Rendőrkapitányság járőrautója tanyabejárásra indul. A napsütés már nem tudja felmelegíteni a pusztát, errefelé nincs, ami felfogja az éles, hideg szelet, éjszaka fagypont alá süllyed a hőmérséklet. A zsaruk feltérképezik, melyik tanyán mire lehet szüksége a lakóknak. "A rendőrök figyelme gyakran életet ment: tavaly télen országszerte tízezernél több biztonsági intézkedés során emberek kihűlését, fagyhalálát előzte meg a rendőrség" - tájékoztat
Jászai Linda
főhadnagy, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. "Megyénkben nincs olyan lakó a pusztában, akihez a 2008-ban megújított Tanyaprogram keretében hetente legalább egyszer ne jutna el rendőr. Télen ez különösen fontos, igyekszünk úgy szervezni a szolgálatokat a társszervekkel és a polgárőrséggel, tanyagondnokokkal, hogy senkit ne győzhessenek le a fagyok."
Kósa Istvánné
(89) mosolyogva fogadja a zsarukat. Takaros kis házából nem gomolyog a füst. Nagy Ernő balástyai tanyagondnok szerint ezt most a takarékosság magyarázza, de ha fagypont alatt nappal olyan ingatlant látnak majd, amelyről tudják, hogy lakott, mégsem füstöl a kéménye, az bajt jelezhet. Az asszonynak maradt tüzelője tavalyról, de jól jön majd a nagy hidegben a vastag, meleg takaró, amelyet
Dékány Attila
zászlós, balástyai körzeti megbízott ad át. "Oda kell figyelnünk az itt élő emberekre, megbíznak bennünk, számítanak ránk, néhányuknak nincs is más kapcsolata a külvilággal" - magyarázza a zászlós. "Rendszeresen járjuk a tanyavilágot, terepjáróink megbirkóznak homokkal, sárral, hóval. Hívás nélkül is jövünk, ellenőrizzük, van-e a tanyákon segélyhívásra, vészjelzés leadására alkalmas telefon, riasztó vagy pánikgomb. Utóbbiakból a Tanyaprogram keretében a nyáron száz darabot kaptak a lakók. A rendszer a tanyagondnokoknál jelez, ha baj van. Akár éjjel is segítséget kérhet a bajbajutott." Dékány Péter kisteleki polgárőr olyan eseteket idéz fel, amikor a rendszeres szolgálat életet mentett. A rendőrökkel közösen találtak rá tavaly télen egy asszonyra, aki éjjel egy szál hálóingben elcsúszott az udvarán, összetörte magát, mozdulni sem tudott. Reggel jártak arra, csaholó kutyája jelezte a bajt. Egy másik tanyán hóviharban botorkált ki egy asszony a tyúkjaihoz, elesett, az egész éjszakát az ólban fekve töltötte. Járőrözés közben, a tanyája előtt elhaladva hívták a zsaruk és a polgárőrök, hogy megkérdezzék, szüksége van-e valamire, s mivel nem vette fel a telefont, bementek hozzá, így mentették meg a fagyhaláltól. A következő tanyához
Horváth Krisztián
törzszászlós, a Kisteleki Rendőrkapitányság baleseti helyszínelője kalauzol. Az út szinte járhatatlan, a kátyúkat szalmacsomókkal igyekezett kiegyengetni a gazda. A zsaruk jól ismerik a férfit, hét gyermeket nevel a feleségével a puszta közepén, most várják a nyolcadikat. A gyerekeknek - télen olykor térdig hóban - két kilométert kell gyalogolniuk az első útig, ahol felveszi őket az iskolabusz.
"Nincs más gondunk a téllel, csak a gyerekek eljuttatása az iskolába, tüzelőnk már van, meleg ruhánk is, bár abból a gyorsan növő lurkóknak mindig kell az utánpótlás" - mondja mosolyogva az anya,
Elekes Ibolya
, és hozzáteszi: jó, hogy télen is számíthatnak a rendőrökre. Megköszöni a körzeti megbízottnak a rendőrségi takarót, amelyet - miután sikerül őket kiimádkozni a járőrautóból - a két kisebb fiú rögtön birtokba is vesz.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.