Bulvár

A dinoszauruszok korában is voltak vulkánkitörések a Holdon

A dinoszauruszok korában is voltak vulkánkitörések a Holdon

2014. október 16., csütörtök
A dinoszauruszok korában is voltak vulkánkitörések a Holdon
hold_gs

Az általánosan elfogadott elméletek szerint a vulkanikus aktivitás a Holdon évmilliárdokkal ezelőtt megszűnt, ám a legújabb amerikai kutatások arra utalnak, hogy még a dinoszauruszok korában, "alig" 100 millió éve is voltak kisebb működő tűzhányók az égitesten.

Az Arizonai Állami Egyetem kutatói eredményeiket a Nature Geoscience legújabb számában ismertetik. A feltételezések szerint a vulkanikus aktivitás "fénykora" a 3,5 milliárd és 1 milliárd év közötti időszakra esik. Ezt az elméletet némiképp megkérdőjelezték az Apollo-15 asztronautáinak 1971-es megfigyelései, akik egy fura vulkanikus képződményről készítettek felvételeket. A tudósok úgy vélték, hogy az Ina-elnevezésű képződmény egy izolált vulkánkitörés eredménye, miközben a Holdon már "elszenderedtek" a tűzhányók - olvasható a LiveScience hírportálon, valamint az arizonai egyetem honlapján. Az egyetem kutatói a Hold körül 2009 óta keringő amerikai holdszonda, a Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO) nagyfelbontású felvételeit vizsgálva 70 kisebb vulkanikus képződményt regisztráltak a Holdtengerek területén. A bazaltláva-lerakódások túl aprók ahhoz, hogy meg lehessen figyelni őket a Földről, hiszen a legnagyobb átmérője sem haladja meg az 500 métert. A szabálytalan "tengerfoltok" korának megállapításához a kutatók a becsapódási kráterek méretét és számát vették figyelembe egy-egy területen, hiszen minél idősebb a felszín, annál több nyomot hagynak rajta az űrből érkező meteoritok. Az adatokat viszonyították, az Apollo-missziók, valamint a szovjet Lunohod-program során gyűjtött minták kormeghatározásával. A vizsgálatok arról tanúskodtak, hogy a vulkanikus aktivitás a Holdon nem szűnt meg hirtelen 1 milliárd évvel ezelőtt, ahogy ezt korábban feltételezték, hanem fokozatosan gyengült. Három bazaltláva-lerakódás kora körülbelül 100 millió év, az Ina-képződmény pedig 50 millió évesnél is fiatalabb. "Ezek a fiatal képződmények új megvilágításba helyezik a Holdon belüli hőmérsékleti viszonyok alakulásáról vallott nézeteket" - hangsúlyozta

Sarah Braden

, a tanulmány vezető szerzője.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.