Kihaltnak vélt szarvasfaj a Szegedi Vadasparkban

A mezopotámiai dámvad olyannyira ritka, hogy volt, amikor már kipusztultként tartották számon. A természetvédelmi szervezetek és az állatkertek fáradozásának köszönhetően azonban nem tűnt el ez a szép szarvasféle a Földről, így a Vadaspark látogatói is megfigyelhetik azt a 6 szarvasból álló csapatot, amely két németországi állatkertből érkezett Szegedre. A mezopotámiai dámvad kifutót és a hozzá tartozó, a DALERD Délalföldi Erdészeti Zrt. támogatásával elkészült kiállítást március 21-én, 11 órakor nyitják meg.

A mezopotámiai dámvad hajdan nagy területen terjedt el, ott, ahol az emberi civilizáció, az első városok kialakultak, a Közel-Keleten és Északkelet-Afrikában. Nem csoda, hogy ez a szarvas fontos szerepet töltött be az ott élő népek mítoszaiban és hitvilágában, így a Bibliában is szó esik erről az állatról. Például ez az egyike annak a hét vadon élő patás fajnak, amelyet a Mózes ötödik könyve felsorol, mint nem tisztátalan, vagyis ehető állat. Azonban nem ez a "megtiszteltetés" okozta a faj vesztét, hanem az élőhelyük pusztulása, valamint a modern lőfegyverek megjelenése, ezzel vadászatuk hatékonyabbá válása. A 19. század végére már csak Iránban éltek kisebb csapatai, az 1940-es években pedig már nem találták nyomát sem, így kipusztultnak tekintették.

Azonban 1956-ben egy kisebb, 25 fős populációra leltek Délnyugat-Iránban. Ekkor indult meg a faj mesterséges körülmények között való (

ex situ

) védelme azzal, hogy a németországi Opel Zoo-ba került néhány egyede, ahol a mezopotámiai dámvadak szaporításába fogtak. Rajtuk kívül még Izrael vállalta fel a faj védelmét, és tett erőfeszítéseket a szaporítására, majd visszatelepítésére. Bár közben egy malőr történt, egy európai dámvaddal is történt kereszteződés Németországban, a hibát kiküszöbölték a szakemberek, és végül sikerült úgy felszaporítani a tiszta vérvonalú állományt, hogy elindulhatott az iráni populációk megerősítése a visszatelepítésekkel. Ennek köszönhetően ma már több, mint 365 egyede él vadon Irán védett területein. Izraelben szintén körülbelül 350 egyed, míg európai fajmegmentési programban részt vevő állatkertekben mintegy 160 mezopotámiai dámvad él. A mezopotámiai dámvadat régebben az európai dámvad alfajának tartották, ma már külön fajnak tekintjük. A mérete valamivel nagyobb az európaiénál, viszont az agancsuk kevésbé "lapátos". Elsősorban a sűrű növényzetű, erdős területeket kedveli, ahol elbújhat ragadozói elől. A Szegedi Vadaspark erdei kifutója így a természetes élőhelyét idézi. A Szegedi Vadasparkba a dámszarvasok Németországból érkeztek, fele-fele arányban Stuttgarti Állatkertből és a kronbergi Opel Zooból. "A célunk az, hogy a faj szaporításával támogassuk a nemzetközi fajmegmentési programot. A helyhez szoktatás időszaka lejárt, így a látogatói oldalon lebonthatjuk a vizuális gátként szolgáló nádszövet falat a kerítésről, így pénteken már jól láthatók lesznek a vadaspark új büszkeségei" - közölte

Veprik Róbert

, a Szegedi Vadaspark igazgatója.