Újra látható kis panda a Szegedi Vadasparkban!

A Fővárosi Állat- és Növénykertből érkezett meg és foglalta el új kifutóját Cynthia, a középkorú nőstény kis panda a Szegedi Vadasparkban. Így a tevék kifutójának közelében újra találkozhatnak a látogatóink ezzel a különleges fajjal.

A kis vagy vörös panda, illetve más néven vörös macskamedve a Szegedi Vadaspark egyik szimbólumállata, megfelelő körülmények között azonban nem tudták bemutatni az elmúlt években ezt a ritka és gyönyörű állatot. Ennek oka az volt, hogy a főként idősebb és beteges egyedek képviselték a fajt a közelmúltban, az állandó kezelésük és állatorvosi felügyeletük megkönnyítése érdekében az utolsó pandát nem a kifutóban, hanem egy kevésbé természetes kialakítású helyen tartották. Ráadásul télen az utolsó öreg pandájuk is elpusztult. Az eddigi tapasztalatatok alapján a vadaspark új kifutót épített a kis pandáknak, a tevekifutó közelében. A régi helyen a gondozásukat nehezebben tudtuk megoldani, mint itt, ráadásul ott teljesen más típusú állatbemutató kialakítását tervezik. Az elkészült kifutóba így a napokban megérkezett a nemzetközi fajmegmentési program ajánlásával az új kis panda. Nem kellett messzire menni érte, a Fővárosi Állat- és Növénykertben lakó nőstény panda költözött le Szegedre. A vadaspark dolgozói bíznak benne, hogy idővel szaporodó pár alakulhat ki az állatkertben, és a faj szaporításával segíthetik a programot. A kis pandák fajmegmentési programjának nagy szüksége van jól szaporodó párokra, hiszen a program egyik legnagyobb nehézsége a faj alacsony szaporodási sikere. Az állatkertek körében az egyik leghosszabb várólistája ennek a fajnak van, vagyis egy-egy állatkertnek akár 5-10 évet is kell várnia, míg pandához juthat. Régi tartóként a Szegedi Vadaspark némi előnyt élvez azokkal az állatkertekkel szemben, akik újonnan lépnének a programba, de így sem gyors és könnyű ennek a gyűjteményi feladatnak a teljesítése.

Nem könnyű pandát látni

A kis panda rendszertani hovatartozása jó ideig talány volt a tudósok körében. Kezdetben a mosómedvék rokonának vélték, majd az óriáspandához kötve a medvefélék közé sorolták. Az újabb genetikai vizsgálatok azonban – mindenkit meglepve – mégiscsak a kezdeti feltételezésnek adtak nagyobb igazat: ha nem is olyan közeli rokonok, de a menyétfélékhez és a mosómedvefélékhez állnak legközelebb a kis pandák. Jelenleg csak 8-13 ezer kis panda él vadon, számuk az utolsó 50 évben körülbelül 40%-kal csökkent. Az élőhelyének elvesztése, feldarabolódása az erdő irtása révén Indiában és Nepálban jelent nagyobb problémát, Mianmarban és Kínában viszont az orvvadászat veszélyezteti leginkább a ritka fajt. Kínában elsősorban bundájáért ölik, az ebből készült sapkák megszokott árucikkei az ottani piacoknak. Nagy gondot okoz, hogy az egymástól elszigetelődött populációi beltenyészetekké váltak, amely egyik fő oka lehet az egyes területeken tapasztalt rendkívül magas, 74%-os kölyökhalandóságnak. A kis pandák állatkerti helyzete nem túl rózsás. Bár körülbelül 230- 250 egyede él Európában, nehezen szaporítható fajnak számít, az éves szaporulat megközelítőleg megegyezik a halálozások számával.