Bulvár

Páratartalom a lakásban + VIDEÓ, FOTÓK

Páratartalom a lakásban + VIDEÓ, FOTÓK

2011. november 14., hétfő
Páratartalom a lakásban + VIDEÓ, FOTÓK

Hogyan legyünk egészségesek télen is?

Kapar a torka? Állandóan köhög? Nem biztos, hogy azonnal az orvoshoz kell fordulnia! A fűtési szezonban nem árt néhány szót ejteni a lakás ideális hőmérsékletéről, a megfelelő páratartalomról. Nem mindegy, milyen helyiségekről és a család mely tagjairól van szó. Nincs egyértelmű álláspont arra nézve, hogy pontosan milyen hőmérséklet és páratartalom mellett legmagasabb a komfortérzetünk és legalacsonyabb az egészségre káros hatások kockázata. Nem mindegy azonban, hogy hány fok van a lakásban, és milyen a levegő nedvességtartalma, azaz a páratartalom.

Az ideális hőmérséklet

Általános az, hogy a nappali levegője ideálisan 21 °C hőmérsékletű, a hálószobában legkellemesebb a 18-19 °C, de kisgyermekeknél, csecsemőknél ennél egy-két fokkal magasabb hőmérséklet a megfelelő. Csecsemőket lehetőleg 23-24 °C-os helyiségben fürdessük. A megfelelő és kellemes éjszakai komfortot ne a hőmérséklet növelésével, hanem a hálóruha és a takaró megfelelő választásával teremtsük meg. A túl meleg levegőjű hálószoba rontja az alvás minőségét, mivel ilyenkor az elalvás is nehezebb, sőt az alvás felületesebb lesz, és gyakrabban felriadunk. Csecsemők esetében a hőháztartás is nehezebben fejlődik a túl meleg környezetben. A nappali tartózkodás során gyakran használt helyiségek melegebbre való felfűtése bágyadttá és lehangolttá teszi az embert, sőt a reakcióidőt is csökkenti.

Miért fontos a megfelelő hőmérséklet?

Az egyik legfőbb allergiakiváltó tényező a házi poratka. Ha porszívózunk, még nincs megoldva a kérdést, az apró állatkák az ágyneműben is ott vannak, sőt a gyerekek kedvenceiben, a plüssállatokban is ott bujkálnak. A hálóhelyiségek és a nappali helyiségek ideálisnál hidegebb levegője a nyálkahártyák védekezőképességét csökkenti, így könnyebben alakulnak ki felső és alsó légúti panaszok, az orrfolyás, a torokfájás és a köhögés. Emellett a kellemes hőmérséklettől bármely irányba való eltérés jelentősen rontja a helyiségben tartózkodók komfortérzetét. Fontos szempont, hogy ne legyen 1-2 °C-nál nagyobb differencia a különböző életterek között, főleg nappal, mivel a túl nagy különbségek szintén fogékonyabbá teszik a szervezetet a légúti betegségek kialakulására.

Páracsökkentés szellőztetéssel

Optimális páratartalom

előszoba, közlekedő: 35-50 % nappali: 45-65 % hálószoba: 40-60 % gyerekszoba: 40-70 % fürdőszoba: 50-70 %
A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a helyiségek alsó és felső sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható. Tudnunk kell, hogy a túlzottan párás levegő a légúti betegségek melegágya. A levegő hőmérséklete mellett a páratartalom is nagyon lényeges összetevője az egészséges levegőnek. A felnőtt ember számára a 40-60 %-os páratartalom az optimális mind a komfortérzet, mind az egészségmegőrzés céljából. Kisgyermekek szobájában ennél magasabb is lehet a páratartalom, náluk a 60-70 % az ideális. A túl alacsony páratartalom kiszáradásra hajlamosít, így ilyen környezetben a nyálkahártyák irritációja könnyebben kialakul. Figyelmeztető előjel a szemek szárazsága, égő érzése, a torokkaparás, a szájszárazság, a száraz köhögés. A szennyezett levegő is nagymértékben hozzájárul, hogy a nyálkahártyák folyamatos irritációnak legyenek kitéve, amit a száraz levegő csak ront és elősegíti a kellemetlen jelenségek kialakulását. A száraz levegő bőrünket is szárítja, ezért a bőr megfelelő ápolására is fokozottan ügyelnünk kell.

Hogyan párásítsunk?

Panellakás és radiátoros, vagy gázkonvektoros fűtés esetében a lakás páratartalma a fűtés megkezdésével drasztikusan csökkenhet. Kiszárad a bőrünk és éjszakánként a torkunk és az orrunk sem marad nedvesen. A modern építőanyagok és technológiák megjelenésével egyre jobban kizárjuk a külvilágot, egyre hermetikusabban lezárjuk lakásunkat. Ez egyrészt jó, mert kevesebb energiával tudunk fűteni, másrészt rossz, mert nem pótlódik, cserélődik természetes úton a benti levegő. Mindenekelőtt fontos, hogy legyen otthon egy megfelelő hőmérséklet és páratartalom mérő. Ezt szinte bárhol be lehet szerezni, és használatával az optimális viszonyok is könnyen beállíthatók. A levegő párásítása könnyen megoldható növényeket telepítésével, hagyományos vagy elektromos párologtató illetve párásító készülékek használatával. A mécsessel azonban nem árt vigyázni! Felügyelet nélkül soha sem szabad ilyen párologtatót magára hagyni, mivel a víz elfogyásával a bele öntött – egyébként kellemes érzést adó – illóolajok könnyen meggyulladhatnak, a láng a környező berendezésekre kicsaphat. Gyermekszobában soha ne alkalmazunk ilyen párásítást, hiszen a gyerekek a „láng bűvöletében” leverhetik a párásítót és tüzet okozhatnak. A legmegfelelőbb megoldás talán az ultrahangos párásító készülék, ami mikronméretűre porlasztott vízpermetet juttat a levegőbe. Az ideális hőmérsékleti viszonyok között ezek az apró cseppecskék könnyen eloszlanak a szoba levegőjében, sőt az úgynevezett „túlpárásítás” jelensége sem fordulhat elő. http://www.youtube.com/watch?v=huuQiHgBJrI(A videóban szereplő termék pusztán illusztratív céllal szerepel cikkünkben, kereskedelmi forgalomban már nem kapható!)

A túlzottan párás levegő sem egészséges

A levegő páratartalma befolyásolja hőérzetünket, így a magasabb páratartalmú levegőt melegebbnek, alacsonyabb páratartalmút hűvösebbnek érezzük. A páratartalom megfelelő beállításával a fűtésköltségeink jelentős csökkentése is elérhető. A levegő túl magas páratartalma viszont nem egészséges, ugyanis kedvez számos kórokozó, atka és gomba elszaporodásának, növeli az allergiák kialakulásának kockázatát, elsősorban a házipor és a poratka esetében. Emellett a magas páratartalom káros a házak szerkezetére is, mivel könnyebben megtelepedik a penész, a falak dohossá válhatnak. Sok régebbi épület esetében fennáll ez a probléma, ami akár vegyi, akár elektromos páramentesítő eszközök használatával kezelhetővé válik. Az 50 %-nál alacsonyabb páratartalmú lakásban előszeretettel megjelenik, és igen jól érzi magát az influenza vírus, viszont a magas páratartalmúban – 70-80 % esetében – a penészgombák és a poratkák szaporodnak el.

Kéretlen hálótársak: poratkák az ágyban

Hiába csökkentjük azonban légtér páratartalmát, a poratkák leggyakoribb előfordulási helye épp a legintimebb hely, az ágyunk. Amikor alszunk a párnánkat és egyéb ágyneműnket 20 °C fölé melegítjük. Ez a hőmérséklet és az általunk kilélegzett pára kettőse bőségesen elegendő a szaporodásukhoz. Az ágyban a legjobb páraszabályozó készülék sem véd meg minket az atkáktól. Akiket „meggyőztek” arról, hogy a bárányok szőre, a gyapjú milyen „egészséges” ágynemű, azok fokozott veszélynek vannak kitéve. A poratka ugyanis természetes anyagokkal, elhalt bőrrel, szőrrel táplálkozik. Az allergiásoknak – legyen az bármilyen fokú, és bármire is – eszükbe se jusson gyapjútakarót és ehhez hasonlókat használni az éjszakai pihenéshez. Sőt ajánlatos nekik legalább hetente lecserélni az ágyneműt és azt 90 °C-on kimosni. Egyszerű megoldás az is – bár ezt sokan, főleg az anyukák, és a gondos feleségek nem szeretik –, ha ébredés után akár a délutáni hazaérkezésig is szabadon, azaz vetetlen marad az ágy. Ilyenkor a poratkák a fokozatosan hűlő ágyneműben hamarabb kilehelik a lelküket, mint az ágyneműtartóba, melegen begyömöszöltben. Télen bátran alkalmazható az ősi és igen hasznos megoldás, a szabadba néhány órára kiteregetett paplan és párna, mivel a nem kívánt „alvótársak” a hideg levegő hatására igen hamar elpusztulnak.

A lakás páratartalma

A lakás páratartalma komoly befolyással lehet közérzetünkre, egészségünkre, mivel a nedves levegőt nehezebben viseljük el, gyorsabban kifáradunk, az ilyen levegő jó hővezető-képessége miatt a meleget és a hideget is intenzívebben éljük meg, mint azt a valóságos fokok indokolnák. A relatív páratartalom növekedésével egyidejűleg nő a levegő elektromos vezetőképessége is, ami alacsony hőmérsékleten a bútorokban található formaldehidek párolgását idézheti elő. A 70 %-os páratartalom már kedvező feltételeket teremt a különböző mikroorganizmusok és gombák elszaporodásának is. A penészgombák a nedves környezetben érzik jól magukat. Az úgynevezett harmat-pontoknál – egy adott térfogaton belül a levegő hőmérséklete és a relatív páratartalom közötti kapcsolati pont – csapódik le a nedvesség. Ezek a pontok később a vakolatban nedves folt formájában jelentkeznek, ami kiváló talajt jelent a különböző penészeknek és mikroorganizmusoknak. Ha betartjuk az 50 %-os relatív páratartalom elérését célzó aranyszabályt, ezek a káros jelenségek könnyen kiküszöbölhetők.
Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.