Kézben nevelik a Vadaspark arapapagáj-fiókáját

Pótmamát kapott Klárika, a Szegedi Vadaspark zöldszárnyú arafiókája (Ara chloroptera); a nagytestű papagájfaj június 21-én született egyedét Salkovics Dóra, az állatkert logisztikus munkatársa neveli.

Tavaly a vadasparkban három zöldszárnyú ara jött világra, amelyek szépen felcseperedtek, jelenleg is az állatkert lakói. Idén Klárika, az arafióka egymagában képviseli a nagyméretű papagájok legifjabb nemzedékét. A Szegedi Vadaspark zöldszárnyú ara tojópárja nem üli a tojást, így azt egy tenyésztőnél kellett kikeltetni, és az újszülött fiókát is a szakember, pontosabban „papagáj-nevelőszülők” gondozták egészen hathetes koráig. Klárikát – akinek nemét egyelőre nem tudni, mivel a zöldszárnyú arák hímjei és tojói egyformák, és csak genetikai vizsgálattal különböztethetők meg – már néhány napja Salkovics Dóra neveli, aki tavaly világra jött testvéreinek is gondját viselte. A fogságban akár nyolcvan, száz évig élő arák rendkívül fejletlenül születnek, a csupasz fiókák testének nagyobbik részét a hatalmas csőr teszi ki. A tojásból kikelt madarakat eleinte kétóránként kell etetni, másfél hónapos koruktól azonban már csak naponta háromszor kapnak a vízzel összekevert speciális nevelőtápból. A természetben a magvakat és gyümölcsöt fogyasztó arák a visszaöklendezett táplálékkal etetik kicsinyeiket. A zöldszárnyú arák Dél-Amerika trópusi esőerdeiben élnek. A hobbiállattartók kedvelt madarai, míg a szomszédok körében általában kevésbé népszerűek, hiszen hangjuk nagyon erős, sőt - zárt térben, huzamosan – emberi fülnek elviselhetetlen, hiszen erőssége a 105 decibelt is meghaladja, míg az egészségügyi határérték 65 decibel. Annak, aki ara tartására vállalkozik, tisztában kell lennie azzal is, hogy a nagytestű papagájok csőre, amely a legerősebb trópusi csonthéjas terméseket is megroppantja, emberi kézre és bútorra egyaránt veszélyes szerszám lehet. A kézben nevelt arák lényegesen csendesebbek vadon vagy röpdében felnőtt társaiknál, és kiválóan utánozzák gondozójuk hangját. A tavaly világra jött fiókák például gyakran köszönnek „hellóval”, de megpróbálják visszaadni a látogatók nevetését és a békák brekegését is. Egyedtől függ, meddig szorul az arafióka a pótmama segítségére: akadnak olyan madarak, amelyek már félévesen képesek az önálló táplálkozásra, másokat azonban egy-másfél éves korukig is gondozóik etetnek. A zöldszárnyú arák nyolcéves koruk körül válnak ivaréretté, a kifejlett példányok hossza 90 centiméter, tömegük egy, másfél kilogramm. A madarak nemzetközi védelmet élveznek, csak engedéllyel lehet velük kereskedni, és tartásukhoz is szükséges az úgynevezett CITES-engedély, amely igazolja az állat legális származását. Klárika szüleit ilyen papírok nélkül próbálták Magyarországra csempészni, és a határon lefoglalt madarak kerültek a Szegedi Vadasparkba, ahol most a nagy papagájröpdében élnek.