Helyi sikerrel zárult a Csongrádi Borverseny

Helyi borász, Bodor László nyerte az idei Csongrádi Borverseny fődíját. A borvidék szakemberei további 23 arany és 38 ezüst minősítést osztottak ki. A versenyen a borvidék 39 termelője mutatta be összesen 119 borát a szakmai zsűrinek.

Több mint két évtizedes hagyomány a Csongrádi Borverseny, ahol a borvidék termelői mutatják be kínálatukat. Idén április 29-én rendezték a versenyt, aminek keretében Csongrádon a Duna borrégióhoz tartozó Csongrádi borvidék összesen 39 borászának 119 tételét vizsgálták és értékelték a négy, egyenként ötfős szakmai bizottságban. A bizottságokat a szomszédos Kunsági borvidék elismert szakemberei vezették. A versenyen részt vevő vörösborok jellemzően 2009-es, a fehér- és rozéborok többsége pedig 2010-es évjáratú volt. A huszonegyedik alkalommal megrendezett Csongrádi Borverseny fődíját egy helyi borász,

Bodor László

2009-es évjáratú cabernet sauvignon bora nyerte el. „Nagyon szép borokat hozott a 2009-es év, így a versenyen is kiemelkedően erős mezőny jött össze” – mondta a győztes borász. Bodor László, aki hét éve borlovag és rendszeresen résztvevője az Országos Bio Borverseny mellett a városi, megyei borversenyeknek is, 2002 óta foglalkozik „bio” szőlőtermesztéssel, és 2008 óta készít bort bioszőlőből. Borai hagyományos technológiával készülnek, nagy tölgyfahordós érlelést kapnak. „Kézműves borokat készítünk bioszőlőből; családi vállalkozásunk 7,5 hektárján csak kékszőlőt termesztünk” – mutatja be borászatát Bodor László. A pincészet jellemző fajtái a kékfrankos, a zweigelt, a cabernet sauvignon és a kadarka. A versenyen összesen 23 bor kapott arany és 38 tétel ezüst minősítést, 39 pedig bronzot. A legjobb borok a rajnai rizling, a kövidinka, az ottonel muskotály, a kadarka, a cabernet franc, a cabernet sauvignon és a kékfrankos fajtákból kerültek ki. A fődíj nyertese mellett kiemelkedően szerepeltek a Csongrád Bor Kft., a Bokrosi Borászati Kft. és a Róna Kft. mellett a Farkas testvérek,

Aradszky László, Gulyás Ferenc, Ungerbauer György, Újvári Mihály, Takács Ferenc

és

Tóth István

családi pincészeteinek borai. A szőlőtermelők között a csongrádi

Kelemen Ferenc, Füzesi Ferenc

és

Pusztai Csaba

mellett a forráskúti

Molnár Mihály

, valamint a pusztamérgesi

Papp Ferenc

aratták a legnagyobb sikereket. A Csongrádi borvidék a 2002-ben létrejött Duna borrégióhoz tartozik. Keleten a Tiszával határos, nyugaton és északon közvetlenül kapcsolódik a Kunsági borvidékhez, míg délen egészen az országhatárig húzódik. Összterülete 1440 hektár, összesen 19 település tartozik hozzá. A borvidéken minden kategóriában találhatók borok, az asztali fajtáktól a minőségi borokig. A legelterjedtebb fajták a kékfrankos, a kövidinka, a rajnai rizling, a kunleány, a zweigelt, az olaszrizling, a chasselas, a zalagyöngye, a cabernet franc, a zöldveltelini, a kadarka, a cserszegi fűszeres, a chardonnay, az ottonel muskotály és a rizlingszilváni. A borvidék éghajlata – területi megosztottsága miatt is – meglehetősen szélsőséges, a déli területeken mediterrán jellegeket is visel. Az Alföld éghajlatának számos előnyös vonása van a mezőgazdasági termelés szempontjából. Meleg a nyár (a legmelegebb nyarak itt vannak az országban), az ősz hosszan tartó, derült, mérsékelten meleg. Hosszú, mintegy féléves a tenyészidőszak. Magyarországon a Duna–Tisza köze és a dél-alföldi területek kapják a legtöbb napsütést: 2050–2100 órát évenként. A magas hő- és fénymennyiség kedvez a szőlőtermesztésnek. A nyári melegben a homoktalaj visszaveri a napsugarakat, a hőmérséklet a talaj közelében elérheti a 60 fokot is. A nagy meleghez gyakran társul csapadékhiány. A terület talaja részben dunai eredetű meszes homok, részben mésztelen hordalék és homok, helyenként lösz és lösszel kevert homok.