Élőhelyrekonstrukciós program indul a Kiskunsági Nemzeti Parkban

Több mint félmilliárd forintból újulhat meg a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság kezelésben álló területek közel egytizede – jelentette be szerdai kecskeméti sajtótájékoztatóján szervezet igazgatója.

Vajna Tamásné

elöljáróban felidézte: a program előkészítése még 2008 őszére nyúlik vissza, amikor a nemzeti park pályázatot nyújtott be a Környezet- és Energia Operatív Program Élőhelyvédelem, -helyreállítás, vonalas létesítmények természetkárosító hatásának mérséklése nevet viselő támogatási jogcímére. A pályázat sikeréről 2010 kora tavaszán kapott értesítést az igazgatóság, mely ennek köszönhetően több mint 534 millió forint uniós és állami támogatást fordíthat a 2013-ig tartó projekt megvalósítására. Ebből az összegből mintegy 12 163 hektár védett és fokozottan védett élőhelyen valósulnak meg fontos fejlesztések, illetve helyreállítási munkálatok. Ez a nemzeti park kezelésében lévő területek közel egytizedét teszi ki, míg maga a beruházás a Kiskunsági Nemzeti Park eddigi legnagyobb és legösszetettebb projektje – hangsúlyozta a vezető. A részletekről szólva elmondta: a két megyében – Bács-Kiskun, illetve Csongrád – összesen 19 települést érintő program hat különböző beruházási elemből áll. Ezek keretében megvalósul a Duna-Tisza közén természetvédelmileg értékes területek mentesítése az egyre komolyabb veszélyt jelentő betelepülő növényfajoktól. Elvégzik továbbá a soltszentimrei szikes gyepeken az egykori rizskalitkák töltéseinek, árkainak felszámolását, lehetővé téve a terület vizeinek visszatartását, a mórahalmi Csipak-semlyék vízviszonyainak rendezését, illetve az izsáki Kolon-tó zárt nádasában a biológiai sokszínűséget növelő szegély-, és nyíltvízi élőhelyek létesítése érdekében csatornák és belső tavak kialakítását. Átjárók épülnek ezenkívül az 52-es főút mentén Fülöpszállásnál, a kettévágott vizes élőhelyek kétéltűállományában vándorláskor tapasztalható tömeges pusztulás megelőzése érdekében, valamint mesterséges „denevérhotelek” a hiányzó természetes búvó- és szaporodó helyek pótlására 15 különböző helyszínen. Mindettől természetvédelmi jelentősége mellett turisztikai és gazdasági szempontból is hosszú távon érvényesülő, kedvező hatásokat remél a szakma és a Vidékfejlesztési Minisztérium – fogalmazott Vajna Tamásné. A tárca nemzeti parki és tájvédelmi főosztályának vezetője,

Tóth Péter

pedig az eseményen úgy nyilatkozott: kiemelt feladatuknak tekintik az együttműködést e program és hasonló jelentőségű kezdeményezések megvalósításában. Jelezte, céljuk a rendelkezésre álló hazai és Európai Uniós források minél hatékonyabb és nagyobb arányú kiaknázása, mely az élhetőbb környezet mellett egyúttal munkalehetőséget is teremt a projektek kivitelezői és „haszonélvezői” számára.