(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”.
E napon született Joseph Haydn (Rohrau, 1732. március 31. – Bécs, 1809. május 31.) osztrák zeneszerző, a bécsi klasszikus zene első nagy mestere.
Egy kis osztrák faluban született, apja szegény kerékgyártó volt. Kompozíciói (egyházi művek, divertimentók) ismertséget biztosították számára. Egy cseh gróf birtokán vállalt zeneigazgatói állást, és itt írta a zenekar számára első szimfóniáját. Itt figyelt fel a zeneszerzőre Esterházy Pál herceg, aki 1761-ben másodkarmesterré nevezte ki Haydnt kismartoni (Eisenstadt) zenekara mellé. A herceg halála után, utódja Esterházy Miklós lett. Testvéréhez hasonlóan ő is aktívan zenélt, és új operákat rendelt. Haydn 170 darabot írt a herceg kedvenc hangszerére, a baritonra. 1790-ben meghalt Esterházy Miklós. Utóda, Antal herceg feloszlatta a zenekart, a színházat, de Haydn járadékát tovább fizette. A zeneszerző Londonba ment, ahol új műveket komponált, többek között az első hat „londoni” szimfóniát. A hangversenyek hatalmas sikert hoztak Haydn számára. Közben II. Esterházy Miklós lett Eszterháza ura, aki újjászervezte a zenei életet birtokán. Haydn is szerepet vállalt ebben, de a kapcsolat már csak néhány darab megkomponálását jelentette. Utolsó napjaiban, a francia megszállás alatt, Napóleon - tisztelete jeléül - díszőrséget állított háza elé. Haydn zenéjére a nyugodt, kellemes hangzás, a bécsies polgári humor, a kedélyes, családias derű a jellemző. Ugyanakkor megtalálhatók műveiben a fájdalmas pátosz, a komoly tépelődés hangjai is. 1967. március 31-én halt meg Rogyion Jakovlevics Malinovszkij (Odessza, 1898. november 23. – Moszkva, 1967. március 31.), a Szovjetunió marsallja és honvédelmi minisztere.Az első világháborúban az orosz cári hadseregben szolgált, majd 1919-ben a Vörös Hadsereg katonája lett. A második világháború egyik legismertebb szovjet parancsnoka és több nevezetes csata résztvevője, valamint a sorsfordító sztálingrádi csata egyik kiemelkedő katonai vezetője. Magyarország megszállásában a 2. Ukrán Front parancsnokaként tevékenyen részt vett. 1944 második felétől sikerrel vívta meg a debreceni csatát és Budapest ostromának irányítója volt. Csapataival elfoglalta Csehszlovákia, Ausztria jelentős részét és a német kapituláció Németországban érte. A második világháborúban szovjet katonai felső vezetőként vitathatatlanul kiemelkedő teljesítményt nyújtott, és így hozzájárult a Harmadik Birodalom és Japán legyőzéséhez, de személyéhez köthető negatívum, hogy a Magyarországról málenykij robotra elhurcolt ártatlanok szenvedéseiket neki is köszönhetik. A háború utáni hidegháború időszakában elévülhetetlen érdemeket szerzett a szovjet hadsereg fejlesztésében, és miniszterként részese volt a Szovjetunió katonai szuperhatalommá válásának. 1970-ben ezen a napon a Csendes óceán felett belépett a légkörbe és elégett az Explorer–1, vagy hivatalos lajstromjele szerint a Satellite 1958 Alpha a világ harmadik, az Egyesült Államok első műholdja.1958. január 31-én startolt, mindössze 84 napos előkészületeket követően, Cape Canaveralről. Felbocsátását sokkal inkább a politikai kényszer szülte, mintsem a tudományos felfedezés, a Van Allen öv létének mérésekkel történő igazolását mégis neki köszönhetjük. Elsődleges cél természetesen az Egyesült Államok részéről egy űreszköz bármi áron történő felbocsátása volt, bemutatva a világnak (és a megrémült amerikai közvéleménynek) a képességet. A sikerrel az Egyesült Államok egyben elfogadta a politikai nyelven íródott kihívást és elkezdődött az űrverseny. Tudományos oldalról műszerek felvitelét tűzték ki célul (a Szputnyik–1 nem vitt magával mérőeszközt), és ezekkel méréseket terveztek végezni. Az utolsó adatokat 1958. május 23-án sugározta a műhold, míg a keringése egészen 1970. március 31-éig tartott, amikor a Csendes-óceán felett belépett a légkörbe és elégett.
