(N)évfordulós naptárunk segítségével kedves Olvasóink mindig tájékozottak lehetnek a „napi történelemből”. Ezúttal Vámbéry Árminra, Magyarország német megszállására és Arthur C. Clarkra emlékezünk.
1944-ben ezen a napon szállták meg a német csapatok Magyarországot. Az ország ismételten elveszítette függetlenségét, és elkezdődött a 20. századi magyar történelem egyik legszörnyűbb tragédiája. Hitler úgyszólván semmit nem bízott a véletlenre: nem akarta, hogy megismétlődjenek az olasz kiugrás egy évvel korábbi eseményei. A német vezetés tisztában volt Magyarország stratégiai jelentőségével, ugyanis ha az ország kiválna a háborúból, az az egész balkáni front összeomlását idézné elő. A Margarethe I. (Margaréta-terv) előkészítése kapcsán a német vezérkar novemberben két nagyon fontos döntést hozott: egyrészt feladták a magyar haderő lefegyverzésének gondolatát, másrészt számba vették a hadművelet végrehajtásához szükséges katonai erő nagyságát. A megszállás terve a felvonulási terepet Magyarország határain belülre helyezte, így nem véletlen, hogy az akciót a "Trójai faló" fedőnévvel illették. A határmenti csapatösszevonásokra felfigyeltek ugyan a magyar hatóságok, de konkrét ellenlépéseket nem tettek. A német erők három irányból hatoltak be az országba és szinte azonnal átvették a rendvédelmi szervek funkcióit, letartóztattak több képviselőt, túszul ejtették a gazdagabb zsidó családok tagjait. 1944. március 19-ét követően az országot a teljes katonai és politikai káosz jellemezte, amely végül totális katasztrófához vezetett. Megkezdődtek a deportálások, az ország szisztematikus gazdasági kifosztása, a Nyilas Párt politikai térnyerése. 1832. március 19-én született Vámbéry Ármin (eredeti neve: Wamberger Hermann) (Dunaszerdahely, 1832. március 19. – Budapest, 1913. szeptember 15.) orientalista, egyetemi tanár, az MTA tagja. Szegény zsidó család gyermekeként látott napvilágot. Hároméves korában megbénult a bal lábára, így járta be élete végéig a Keletet. Tizenhat éves korára már folyékonyan beszélt magyarul, latinul, franciául és németül, miközben már tanulta az angolt, néhány skandináv nyelvet, oroszt, szerbet és más szláv nyelveket, közben megismerkedett a török irodalommal, aminek eredményeként erősen felkeltette érdeklődését a török kultúra és, majd megtanulta a nyelvet is. 1857-ben báró Eötvös József támogatásával Konstantinápolyba utazott, ahol először nyelvtanító lett és megismerte a keleti élet sajátosságait és szokásait. Sikerült olyannyira törökké válnia, hogy a híres török államférfi, Fuad Pasa titkára lett. Tudományos folyóiratokban számos tanulmányt tett közzé török források alapján a magyarok történelmi vonatkozásairól, és emellett még elsajátított vagy húsz különféle keleti tájszólást is. 1858-ban Konstantinápolyban jelent meg első műve, a német-török és török-német szótár. Utazásáról egy közép-ázsiai vallástanító társaságában tért haza és a Budapesti Tudományegyetemen a keleti nyelvek tanára lett. Több tudományos társaság, többek között a Royal Geographical Society is tiszteletbeli tagjául választotta, így útirajza is Londonban jelent meg először. 2008-ban ezen a napon hunyt el Sir Arthur Charles Clarke (Minehead, 1917. december 16. - Srí Lanka, 2008. március 19.) angol sci-fi író, mérnök. Már gyermekként rajongott a fantasztikus történetekért, így egészen korán, az iskolaújságokban publikálni kezdett, a legkülönbözőbb környezetekben játszódó kalandos történeteket írt. Hamarosan felfedezte a science fiction világát, s nem sokára sci-fi rajongói klubok magazinjaiban kezdett publikálni. A második világháború idején Clarke a brit légierő kötelékében szolgált, egy új találmány, a radar kezelésére oktatta a katonákat. Leszerelését követően egyetemi tanulmányokba kezdett, tudományos fokozatokat szerezve fizikából és matematikából, tagja, majd elnöke lett a Brit Bolygóközi Társaságnak, amely úttörő szerepet játszott nemcsak Nagy-Britanniában, de az egész világon az űrkutatás és az űrhajózás népszerűsítésében. Stanley Kubrickkal közösen alkotta meg a 2001. Űrodüsszeia című filmet, amely mérföldkővé vált úgy a science fiction irodalom, mint a science fiction film történetében. Clarke egészségi állapota romlani kezdett, egy ifjúkori fertőzés szövődményeként fokozatos izomsorvadással járó súlyos idegrendszeri betegség alakult ki nála, ezért Ceylon szigetére, a mai Sri Lankára költözött. Mindig a megbékélés ügyét propagálta hányatott sorsú választott hazájában, amiért 1994-ben még Nobel-békedíjra is felterjesztették, majd 2000-ben az angol királynő lovaggá ütötte. 
