Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Bulvár

Régiségvásár: a kályhától a plüssmaciig - képek+panoráma

Régiségvásár: a kályhától a plüssmaciig - képek+panoráma

2009. október 17., szombat
Régiségvásár: a kályhától a plüssmaciig - képek+panoráma

Avagy rézmozsarat vegyenek...

Aki szombatonként kilátogat a Dugonics térre és szereti a régiségeket, annak bizony nem árt a pénztárcáját is magával hoznia. Ugyanis itt kártyával nem lehet fizetni, de kártyát venni azért lehet: kártyanaptárat, jóskártyát. De ha épp megszólalna a régi nóta, mely szerint „rézmozsarat vegyenek…”, minden bizonnyal 4-5 árus is felkapná a fejét, hiszen majd’ mindegyik standnál fellelni néhányat ebből a szerkezetből. De a címbéli vaskályát kedvelők se távozhatnának üres zsebbel, ha épp erre a fűtőeszközre vágynának, ami egyáltalán nem fér el egy nadrágzsebben. „Ezt mind egyedül pakolom ki” – mutat az embermagas kályhára Nagy Sándor, aki épp most 60 éves, és a rendszerváltás óta adja-veszi-cseréli a régiségeket. „Innen a szomszédból jöttem, Szamostatárfalváról – teszi hozzá nevetve –, tudja ez a falu ott van Csengersima mellett. Hét szakmám van, de egyikben sem kaptam munkát, így maradtam a piacozásnál. Vásárokban, hagyatékokból veszem-cserélem a régiségeket. Sokan telefonon hívnak, ha kezükbe akad valami érdekes.”
Harsányi Gábor: Rézmozsarat vegyenek Parlévu franszoá miszter, Spekken zi dájcs mösziő? Ha bennem egy belföldit tisztel Az üzletünk megköthető. Csillog a cucc a kezemben, Önre kacsint ez a kincs, És erről jut sajna eszembe, Hogy egy huncut vasam sincs! Rézmozsarat vegyenek, Mily bűbájosan antik, Rézmozsarat vegyenek, Ez mostanság romantik! Ebben tört borsot az öreganyám A nagypapa orra alá, Rézmozsarat vegyenek, Már a készletem nem tart soká!
És valóban, Nagy úr portékái között a vaskályhától a porcelánnippig, a szaxofontól a kézi kávépörkölőig minden megtalálható. „A választék színvonalas – mutat végig hosszú standján –, mert azt sohasem lehet tudni, hogy a kedves vásárlónak épp mi tetszik meg. Nem szeretek senkit sem elengedni üres kézzel. Tányérok, vasak, rezek, régi könyvek, óra, még egyházi körmeneti zászlóm is van.” Közben szép számmal sétálnak a téren az érdeklődők, akik mosolyogva fedezik fel fiatalkoruk mára már elfeledett emlékeit. Van olyan árus, aki kizárólag egyféle termékkört tart, de általánosságban a „vegyesbolt” a jellemző. Néhány üzletkötés is történik: mindkét fél legnagyobb örömére cserél gazdát egy régi postástrombita, majd röviddel ezután egy gigavekker. „Sajnos ebből megélni nem lehet, de hát nincs mit tenni” – mondja szomorkásan Nagy Sándor, akit saját bevallása szerint csak Romsanyiként emlegetnek az ismerősei. „Nem loptam, segélyt nem kérek, most ezt csinálom. Munkahely nincs, valamiből élni kell.” Nem a klasszikus értelemben vett régiségkereskedők vannak itt, hanem kisemberek, kisportékával. De talán ugyanilyen embereket találunk a „pult” másik oldalán is, mert inkább nézelődőből van több. Meg árufajtából, hiszen balgaság lenne még belekezdeni is a „fajtaismertetésbe”, annyira sokrétű a kínálat. Szép, rendezett standok, kedélyes beszélgetések, nem csoda, ha szívesen járnak ide az emberek, mert nem egy multiban érzik magukat. Igaz, ilyesféle portékát senki se keressen a nagyáruházak polcain. És aminek nem lett új gazdája, azt viszontláthatjuk legközelebb, legfeljebb nem a plüssmaci mellé teszi ki az eladó, hanem átrakja a porcelánkacsa csőre mellé.

Illés Tibor

Régiségek kirakodóvására in Szeged
régiségvásár Szeged régiségek régiségvásár régiségvásár Dóm tér

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo