Rozanovic Ádám: Az úszás egyéni sport, de mi egy csapat vagyunk!

Új szelek fújdogálnak a Hód Úszó SE háza táján, amely szellő a fiatalos lendületet, az új elképzeléseket, és a fejlődést hozza vásárhelyi úszók életébe. Az egyik utánpótlás csapat két edzővel kezdi meg a felkészülést szeptembertől. Ádándi- Kiss Gyula mellett Rozanovic Ádám vesz majd részt az edzői munkában a fiatalok mellett, aki egyben a felnőtt csapat oszlopos, éremszerző és ponthozó tagja is. Vele beszélgetett a Hód Úszó SE.

- A következő idényben mint edző segíti a kisebbek munkáját, mióta foglalkozik velük?

- Van, akikkel már 2 éve, van, akivel csak pár hónapja dolgozom. Heti vagy havi pár alkalommal, főként technikai javítással, videó elemzéssel foglalkoztam. Vannak tanítványaim, akiknek teljes edzéseket szoktam tartani, szóval elég sokrétű az, ahogy foglalkozom velük. Legtöbbeknek nem csak technikai, hanem mentális felkészítésre is szüksége van, ebben is nagyon sokat próbálunk segíteni

Winkler Mátéval

közösen.

- Miért döntött úgy, hogy részt vesz a felkészülésükben?

- Egyrészt én magam is úgy éreztem, hogy ha többet dolgozhatnék velük, sokkal nagyobb lehetne az előrelépés, mint eddig, másrészt a szülők részéről is érkezett megkeresés, hogy örülnének,ha nem csak a külön foglalkozáson lennék jelen, hanem a mindennapi edzéseket is segíteném egy kicsit. Én pedig örömmel vállaltam a felkérést.

- Mit gondol, miben kellene fejlődniük?

- Magyarországon a legtöbb edző kicsit leragadt a 10-20 évvel ezelőtti módszereknél, ahol csak a kilométer számít. Erő, állóképesség csak ezekkel foglalkoznak már 12-13 éves gyerekeknél is. Nem azt mondom, hogy erre nincs szükség, csak azt, hogy van másra is. Saját tapasztalatból is tudom, hiszen én is ebben a rendszerben nevelkedtem, ha nem foglalkoznak eleget ennyi idősen a technikai képzéssel később a már berögzült mozdulatokat bitang nehéz kijavítani. Ráadásul ennek a régi rendszernek a nagy hátulütője, hogy a gyerekek csak azt látják, hogy az úszás egy olyan sport, ahol minden edzésen szenvedni kell, napi 2x 6-8 vagy akár 10 kilométeren keresztül, ezért hagyják nagyon sokan abba ideje korán az úszást. Én személy szerint úgy gondolom, hogy lehet ezt másképpen is csinálni, hogy edző és versenyző számára egyaránt élvezetes legyen az edzés, az eredmények eddig igazolják az elképzelésem.

- Ádándi – Kiss Gyulával együtt fog dolgozni, ő képviseli a tapasztalatot, ön az új lendületet, mit gondol, mi sülhet ki ebből?

- Magyarországon nem éppen a legmegszokottabb, hogy ilyen fiatalon odaengednek valakit egy nagyobb klubnál a versenyzőkhöz, főleg úgy, hogy közben még én is az vagyok. Ezúton is szeretném megköszönni a Hód Úszó SE-nek, hogy ennyire bízik bennem. Az, hogy Gyula bácsival együtt fogunk dolgozni, az amúgy is tehetséges gyerekekből álló csapaton, szinte példa nélküli az országban. Ennyi idős gyerekek nem nagyon kapnak két edzőt egyszerre, a dupla figyelem az eredményeken is hamar látszani fog, úgy gondolom. Az, hogy Gyula bácsi tapasztalata és az én újvonalas elképzelésim, hogy fogják kiegészíteni egymást? Úgy gondolom tökéletesen. Mindketten olyan típusú emberek vagyunk, hogy tanulni szeretnénk és jobbá válni a szakmánkon belül. Én is tanulok tőle és ő is tanul tőlem, és ebből a gyerekek és az egyesület fognak profitálni. Sokan hallhattak már

Oláh Norbertről

vagy

Ugrai Pannáról

, akik egy kicsit is figyelik az úszó életet, hiszen nagyon tehetséges gyerekek. Azonban lappangnak még itt olyan gyerekek, mint

Nagy Petra, Mag Gergő, Borbás Gergő, Pászti Milán

vagy a kicsit idősebb

Tót Csaba

, akikről még hallani fognak az elkövetkező időkben, ezt garantálom. Az úszás egy egyéni sport, de mi itt egy csapat vagyunk!