Darts: a száznyolcvan művészete

Amíg kint a minuszok repkednek, bent a meleg kályha és egy-két sör mellett a száznyolcvanak. A téli időszak tökéletes időtöltése a darts, akár nézi valaki, akár játssza.

A tizenötödik századi angol pubokból indulva, a huszadik század elején bekövetkező professzionalizálódásig a darts sport hatalmas utat járt be, hogy népszerűsége olyan szintre jusson, amelyet egy tipikus kocsmasportnál korábban nehéz lett volna elképzelni. Ma már minden darts-rajongó tudja, hogy az év utolsó napjain Londonra és az Alexandra Palace-ra kell szegezni a figyelmet, ilyenkor rendezik ugyanis a PDC szövetség világbajnokságát, amelyet most már évek óta mi is követhetünk a televíziós közvetítéseknek köszönhetően. A darts Nagy-Britanniából indult világhódító útjára és a legenda szerint a cudar téli időjárásnak köszönheti létrejöttét. Történt ugyanis, hogy egy átfázott anhol íjász úgy döntött, hogy a téli hónapokra megkeresi a kellemesebb módját a célbalövés gyakorlásának, elhagyta az íját, a nyílvesszők végét levágta és azokkal egy falra akasztott deszkába kezdett dobálni. Az első szövetségek és a sportág mai szabályai szintén Angliában alakultak ki a 19. század legvégén. A darts fejldőése az 1960-as, 1970-es években gyorsult fel, aminek két kardinális oka volt. Egyrészt a sportszergyártók egyre jobb feltételeket teremtettek a teljesítmény maximalizálásához, másrészt 1973-ban megalakult a British Darts Organization, ezzel együtt pedig megjelentek a televíziós közvetítések is a nagyobb versenyekről. Innen már egyenes út vezetett az egyre nagyobb bevételekhez a különböző jogdíjaknak köszönhetően, ezért 1992-ben 16 játékos megalapította World Darts Council nevű szervezetet, hogy még több versenyt vihessenek a képernyőre és nagyobb bevételt tudhassanak maguknak a legjobb játékosok. Ez a szervezet volt az elődje annak a PDC-nek, amelynek a világbajnokságát most már hagyományosan az év végén rendezik meg. Essen néhány szó a játékszabályokról is. A dartsban két játékos játszik egymás ellen és három-három nyillal dobnak egy táblára, amelyen húsz különböző szektor található egytől húszig számozva. A dobó játékos a táblától 237 centire hajtja végre a dobást – a legendárium szerint ez úgy alakult ki, hogy söröshordókat pakoltak egymás elé az angolszász pubokban, hogy minden játékos ugyanolyan távolságról dobhasson a táblára, a náluk használatos mértékegységeknek köszönhetően jön ki ez a nem túl kerek szám centiméterben. A dobásnál a már említett távolságon kívül kell lennie a játékos mindkét lábának, innen juttatja a három nyilat a táblába. A PDC vagy a BDO versenyein 501 pontról kell minél hamarabb leérni nullára, méghozzá olyan módon, hogy az utolsó dobást mindenképpen dupla értékkel bíró mezőre kell eljuttatni. A dartstáblán a már említett 20 szektor úgy oszlik meg, hogy a szektorok szélén duplázódik a szektorérték, illetve van triplázó mező is, a tábla közepén pedig az úgynevezett bull’s eye található, ami 50 pontot ér, a körülötte lévő nagyobb zöld kör pedig 25-öt. Egy 501-es kör jelent egy leget, ez pedig versenykiírástól függően változó hogy hányat kell ebből megnyerni egy mérkőzés eldöntéséhez. A három nyílból elérhető legmagasabb pontszám a 180, leggyorsabban pedig 9 nyilból lehet befejezni egy leget, ez az úgynevezett kilencnyilas kiszálló, ami nagy bravúrnak számít és nem túl gyakran fordul elő. Sokáig úgy tartották, hogy a darts nem több holmi szerencsejátéknál, de az első profi brit szervezet 1924-ben egyértelműen meghatározta, hogy a darts egy olcsó, tiszta, ügyességi játék. A legtöbb játékost természetesen a mai napig a szigetország adja, a sportág élő legendája

Phil Taylor

is angol, de szintén nagyon népszerű a sportág Hollandiában, ahonnan szintén számos tehetséges versenyző vált ismertté a közelmúltban, elég ha csak

Raymond van Barneveldet

vagy a fiatalabb generációhoz tartozó

Michael van Gerwent

említjük. Hollandiában ráadásul az iskolai tananyag része a sport, amit egyre több ország próbál szintén bevezetni különböző módokon. A darts népszerűsége egyszerűségében rejlik, ráadásul a versenyek helyszínein megmaradt a jó értelemben vett kocsmahangulat. A megmérettetéseken extrémebbnél extrémebb maskarákba öltözött szurkolók adják meg az alaphangulatot, dalokat költenek a játékosokról, vagy a darts-szeretetéről. Maguk a versenyzők is különböző zenékre vonulnak be, ahogy azt például az ökölvívásban is szokás, igazi szupersztárok az egyébként többnyire pocakos játékosok. A legrangosabb darts versenyen eddig egy alkalommal indulhatott el magyar versenyző,

Bezzeg Nándor

a 2009-es világbajnokságon állhatott a pódiumra, ám ott mérkőzést nem sikerült nyernie. Magyarországon egyébként folyamatosan nő a sportág népszerűsége, sőt óriási eredményt ért el a magyar darts-sport azzal, hogy 2018-ban megrendezheti a sportági kontinensviadalt Budapesten. Utánpótlás szinten női vonalon leginkább fényes a jövő,

Czipó Vivien

és

Neumajer Kitti

folyamatosan szálíltják a tornagyőzelmeket, a dartsmatek programnak köszönhetően pedig az iskolákba is beszivárog szépen lassan a sport, így egyre több gyerek ismerheti és szeretheti meg. Persze ahhoz hogy valaki igazán beleszeressen a játékba, néznie és játszania kell, erre pedig a téli időszak tökéletes alkalom.