Labdarúgás: az utánpótlás-válogatottaknál is számítanak Thurzó Balázs munkájára

Az év elejétől a Magyar Labdarúgó Szövetség alkalmazásában is dolgozik a Szeged 2011-Grosics Akadémia csapatorvosa, Thurzó Balázs: a szegedi szakemberrel új feladatáról beszélgettünk.

Idén január óta dolgozik a magyar labdarúgó utánpótlás-válogatottnál

Thurzó Balázs

: a szegedi szakember az év elején az U16-os válogatottnál kezdte meg munkáját, majd a nyári korosztályváltást követően maradt ennél a generációnál, azaz az U17-es csapatnál folytathatja, e mellett pedig továbbra is az új U16-os korosztálynál is tevékenykedik. A Szeged 2011-Grosics Akadémiánál dolgozó csapatorvos részt vett a 2015-ben, az MLSZ által kiírt, UEFA által akkreditált licencvizsgán, amelyet decemberben sikeresen abszolvált a két hétvégéből álló képzést követően, majd pár héttel később érkezett a felkérés, amelyet a belgyógyász szakvizsgával, sürgősségi osztályon dolgozó Thurzó Balázs el is fogadott. „A gyors diagnózis, ellátás és az annak megfelelő adekvát betegirányítás a lényeg, a rehabilitáció mellett. Úgy érzem, a bizalom is megvan felém, valószínűleg az új kapitány érkezésével, de már

Dárdai Pál

kinevezésével is elindult az a professzionista szemlélet, amely megköveteli azt az egészségügyi hátteret is, amelyik elengedhetetlen a sikeres labdarúgás biztosításához. Ehhez a fiatalos lendületnek és az újdonságokra való nyitottságnak nem csak közvetlen a szakmában, hanem a háttérben, a tudományban, a sportorvoslásban, az egészségügyi stábban is jelen kell lennie” - mondta el portálunk érdeklődésére az MLSZ-nél is dolgozó szakember.

Thurzó Balázs számára ugyanúgy érkezik a meghívó, mint a válogatott játékosok számára, amelyben előírják, hogy mettől meddig kell Telkiben, vagy ahova épp utazik a válogatott, tartózkodnia, amelyet az adott korosztály csapatmenedzsere állít össze. A keretösszetartások, vagy a szeptemberben esedékes Európa bajnoki selejtezők alatt, a nemzeti utánpótlás-csapatok válogatott tagjainak egészségügyi állapotáért felelős a szegedi orvos. A néha több napos akár több hetes összetartások során lázas panaszoktól kezdve, sérüléseken át, bármivel szembekerülhet az ember. A csapatorvos szerepével kapcsolatban egy igen aktuális példát is felhozott Thurzó Balázs, hiszen

Kozák Danuta

hasmenéses problémáinál is sokat segített a jelenlévő orvos. „Több mint tíz napot voltunk egy japán tornán is, ahol nagyon sok laikusnak apró, azonban döntő fontosságú tényezőkre is figyelnie kell az orvosnak: a jet-lag (időzónaváltás-szindróma) mellett például a megfelelő étkezésre, a helyi konyha sajátosságaira is. A játékosok meccsekre való megfelelő szintre hozása nem csak az edzésekben merül ki, hanem a vitamin, elektrolit pótlásban is. Az én feladatom a FIFA és UEFA által előírt egészségügyi szabályrendszer szerint megfelelő állapotba hozni az egész keretet. A sérüléseket akkutan el kell látnom, diagnosztizálni, valamint ha szükséges, akkor megfelelő képalkotó diagnosztikát, vagy kezelést el kell végeznem-végeztetnem” – nyilatkozta feladatával kapcsolatban Thurzó Balázs, aki hozzátette: az egészségügyi stáb felelőssége a tétmeccsek előtti keretszűkítésnél hatványozódik, hiszen a szakmai stábbal közösen döntenek arról, hogy a kisebb sérüléssel bajlódó játékosok bírni fogják-e a mérkőzésterhelést. „Mindkét döntés hordoz magában veszélyt, hiszen ha valakit bent tartunk, az elsülhet úgy is, hogy mégsem bírja, és nincs lehetőség a kereten való változtatásra, ha pedig elküldjük az adott játékost és mást hívnak be helyette, akkor lehet, hogy egy adott posztra nem legmegfelelőbb játékos tudja őt pótolni. Az igazi téttel bíró selejtezőkön kell csúcsformában lennie a játékosoknak. Az utánpótlás korosztályban ez fokozottan igaz, hisz csak Európa bajnoki selejtezők vannak, nincsenek külön vb-selejtezők. Ha valaki jól szerepel az Eb-selejtezőkörben, majd az elitkörben és végül az Eb-n, akkor kijut a vb-re is.

Bernd Storck

nagyon helyesen erőlteti, hogy minél több nemzetközi mérkőzést játszanak az utánpótlás-válogatottak, mert azt be kell látni, hogy sajnos a nemzeti utánpótlás bajnokságokban nem gyakran futnak össze olyan ellenfelekkel a válogatott játékosok mint amilyenekkel a nemzetközi szinten találkoznak” – fogalmazott Thurzó Balázs.

Konfliktusok nélkül

A nemzeti utánpótlás csapatoknál végzett munkájáról kifejtette, az egészségügyi stáb mindig jelzi az edzői stábnak és a vezetőedzőnek, hogy ha valami probléma van a játékossal. "Ezután kikérik a véleményünket, mekkora esély van a felépülésre, mennyi idő alatt stb.. A diagnózist és a prognózist valamint a kezelési javaslatot szinte minden esetben el is fogadják, nagyon jó a kapcsolat a két terület között, így ritka, hogy ellenkezőleg vélekedjenek egy-egy esetről. Tisztelik a szakmánkat, miképp mi is tiszteljük az ő szakmájukat. Nem volt még arra példa, hogy ebből konfliktus lett volna, de nagy kupaktanácsok szoktak lenni akkor, amikor azon gondolkozunk, hogy egy fizikailag fáradt játékos bírni fogja-e a harmadik tétmérkőzést is egymás után vagy sem. Ez természetesen nem úgy zajlik, hogy megmondom, menjen el, vagy maradjon itt, hanem megnézzük, hogy az adott kezelésre hogyan reagál a játékos, és ezt követően tudjuk meghozni a döntést. Soha nem úgy történik, hogy az edző beleszól, hogy mégis tartsuk itt a játékost, közösen döntünk, a legfelsőbb döntést pedig a sportigazgató úr hozza meg. Idén két alkalommal, amikor Telkiben voltak nemzetközi felkészülési tornák (Development , Telki kupa) akkor is merültek fel hasonló problémák, de a vezetőedző, a sportigazgató úr és az egészségügyi stáb egyeztetett, és így született meg döntés adott játékossal kapcsolatban. Egymás szakterületeit nem sértjük” – válaszolta portálunknak Thurzó Balázs, aki hozzátette: már csak azért sem jellemző az ilyesfajta probléma, mert ezek a játékosok, akik a válogatottban játszanak, fiatal koruk ellenére már komoly pénzösszegben mérhető értékkel bírnak, az adott klubcsapat (sok esetben már külföldi) kvázi tulajdonát képezik, így senki sem kockáztat.

A válogatott és a klubcsapat közötti orvosi konzultáció is az is az UEFA által szabályozott rendszeren belül történik: ha érkezik egy játékos, akkor az A vízummal érkezik, amelyben le van írva, hogy a bajnoki fordulók során, vagy edzésen történt-e bármiféle probléma, amelyre érdemes odafigyelni. Az összetartások, válogatott meccsek végén pedig az orvosi stáb ad egy B vízumot, amiben leírják, hogy a válogatottnál töltött időszak alatt, ha történtek, akkor milyen sérülései voltak a játékosnak, ezekre, vagy a betegségekre milyen kezelést kapott, mivel ezeket tudnia kell a klubnak is, mert előfordulhat, hogy mikor hazamegy, még folytatni kell a rehabilitációját. „Természetesen ezekben a B vízumokban sem verdikteket osztunk, hanem csak javaslatokat teszünk. Ritka az olyan szituáció, hogy a klub nem vette volna ezt figyelembe. A válogatottnál dolgozó kollégáim NB I-ben, NB II-es csapatoknál dolgoznak, telefonon tartjuk a kapcsolatot hisz sok esetben saját játékosaik kerülnek be a nemzeti tizenegybe” – fogalmazott a Szeged 2011-Grosics Akadémiánál is dolgozó szakember.

A válogatottnál gyakran szembesülnek azzal a problémával, hogy már eleve fáradtan érkeznek meg a játékosok, hiszen vagy egy sűrű bajnoki szezon közben, vagy pedig egy hosszadalmas szezont követően kerül sor a válogatott mérkőzésekre – most viszont az okozhat gondot a szövetségi edzőknek, hogy a szezonra felkészítő alapozáson vannak túl a futballisták. „Azt szokták mondani, hogy a magyar focisták nem terhelhetőek. Erre a magyar szövetségi kapitány a pályán és azon kívül is megfelelő választ adott az Eb-n mutatott teljesítménnyel. Megfelelő szakmai tudással az edzői stáb érhet el olyan eredményességi szintet, mint a nemzetközi. Sok esetben a magyar kluboknál nincs meg az a megfelelő fizikai háttér, hogy nemzetközi mérkőzések sokaságán helyt álljanak a magyar játékosok. Ez nem egyik pillanatról a másikra fog megváltozni, ehhez szemléletbeli változás is kell. A fiataloknál még mindig hangsúlyozni kell, hogy nem csak akkor futballisták, amikor játszanak, hanem a pályán kívül is, a hétköznapokon. Nagyon profán, de jó példa erre az étkezés. Ahogy a mondás is tartja, az vagy, amit megeszel. Az egyik szövetségi edző kollégám azt mondta, nem mindegy, hogy milyen üzemanyagot tankolunk a játékosba, hiszen ha dízeles a motor és benzint tankolunk, az nem jó. A regeneráció tehát ebből is áll. Kiváló fizioterapeuta és masszőr kollégák vannak, akiknek a gyakorlatiasságuk rendkívül magas szinten áll. Kiegészítjük, segítjük egymást, egy játékost egy-két nap alatt nemzetközi szintű meccs megvívására alkalmas állapotba tudunk hozni, ha pedig mégsem, akkor ezt jelezzük a stábnak” – tért ki a rehabilitáció fontosságára Thurzó Balázs.

Hiányzik a kiszámíthatóság

A Szegedi Tudományegyetem II-es számú Belgyógyászati Klinikán dolgozó szakember a gyógyszerészeti tanulmányai miatt, olyan alkalmazásban áll, ami enged egy kicsi mozgásteret, így amikor egy hosszabb válogatott összetartás van, úgy tudja szervezni a dolgokat, hogy ne ütközzenek a feladatai egymással. „Ezért köszönet az egyetemnek és a vezetőségnek is, hogy ezt lehetővé tették, hiszen a partnerségük nélkül nem tudnám ezt csinálni. Szeretem a focit, hiszen másképp nem is csinálnám ezt, ha a későbbiekben szeretnék egy esetleges sportorvosi szakvizsgát, akkor a válogatottnál eltöltött idő egyértelműen szakmai előmenetelt jelent. Azt gondolom minden országban, a válogatott az elit szint, ott dolgozni dicsőség, valamint nemzeti érzelműként számomra megtiszteltetés ugyanakkor kihívás is egyben, ahol megpróbálok helyt állni. Külföldön már főállásként dolgoznak a csapatorvosok, ezt Magyarországon is próbálják meghonosítani, az utánpótlásban ez azonban még nem biztos, hogy így lesz. Egy orvos számára nehéz azt mondani, hogy helyezkedjen el ezen a területen főállásúként, a labdarúgásban egy adott edző regnálása az eredményeken is múlik, így nem kiszámítható a megbízatás, ezért is nehéz ez, a mostani változások azonban jót tesznek-tehetnek ennek” – mondta el az új feladat szakmai előmenetelével kapcsolatban Thurzó Balázs. Thurzó Balázs úgy fogalmazott, azok a dolgok, amelyeket a válogatottnál tapasztal a sportorvoslás terén, mind hozzátesznek a futball eredményességéhez. Előfordulhat, hogy ezek nélkül is el lehet érni sikereket, de a magyar labdarúgás jelen helyzetében minden olyan dolgot, amely segíti azt, hogy csökkenjen a távolság az elit és a magyar futball között, meg kell ragadni. „Ez most a válogatott szintjén meg is mutatkozott, hiszen a válogatott messze a várakozásokat felülmúlva szerepelt. A kupacsapataink rövidszereplése azonban megint azt mutatja, hogy a tudatos munka, amely a válogatott táján folyik, mindenképpen meghozza a gyümölcsét. Ha ezt sikerülne átültetni klubszintre, remélem, hogy a Szeged 2011 lehetőségei ilyenek lesznek, akkor, ha nem is azonnal, de hosszútávon biztosan, hogy garantálni fogja a sikerességet” – nyilatkozta Thurzó Balázs. A Szeged 2011-Grosics Akadémia csapatorvosa hozzátette, borzasztó érzés, hogy nem Szegeden játszik a csapat, ugyanakkor szegediként természetesen szurkol a város másik NB II-es csapatának, a SZEOL-nak is. „Sajnos Magyarországon távolság a Szeged-Gyula 110 km-es táv, így reménykedem benne, hogy mihamarabb megépül az új stadion, és remélem, hogy specifikusan olyan területe is lesz annak a stadionnak, amely megfelelően tud majd egészségügyi szempontból is a régió sportorvosi bázisa lenni, nem feltétlen csak a felnőtt korosztály számára” – osztotta meg reményeit Thurzó Balázs.

Azzal kapcsolatban, hogy mennyire figyeli a mérkőzéseken külön azokat a játékosokat, amelyekkel kapcsolatban kérdőjeles volt a pályára lépése, Thurzó Balázs elmondta, olyan játékost nem küld pályára, akinél nem érzi azt, hogy végig tudná játszani a mérkőzést. „Persze, a teljesen egészséges is kaphat olyan rúgást, ami után le kell cserélni, ugyanúgy szakadhat izma, vagy bevérezhet, mint egy olyan játékos, aki éppen visszatért a rehabilitációból. Nem tudunk a játékosokra pajzsot tenni, de amikor visszaengedünk valakit, akkor nyugodtan tesszük azt. A sérülés benne van, de nem azt ígérem, hogy nem lesz sérülés, hanem azt, hogy a lehető legkisebb százalékra csökkentem ennek az esélyét. Bár soha ne legyen ilyenre példa, és hálistennek’ a fiataloknál nem is gyakori az ilyen, de nem csak az izmokról, ízületekről szól a szűrés, hanem szív és légzési problémáknál is figyelni kell. A FIFA és UEFA rendezvényeken rajtunk kívül egy magas szintű egészségügyi csapat is rendelkezésre áll, amelyek azonnal átveszik azon eseteket melyek meghaladják a kompetencia szintünket” – mondta el az MLSZ-nél is dolgozó Thurzó Balázs. Az előző idényben egy nem szokványos feladata is akadt a Szeged-Grosics mérkőzésén a csapatorvosának: az egyik mérkőzésen ugyanis az ellenfél játékosát kellett ellátnia. „Ott megkért az ellenfél egészségügyi stábja, hogy segítsek, ilyenkor nem érdekes, hogy ő a másik csapat játékosa. Nem ellenségeskedések, hanem ellenfelek vannak. Én is kerülhetek olyan szituációba, hogy segítség kell, eddigi munkám során nem találkoztam még olyan szituációval, hogy komoly probléma esetén ne segítettek volna nekem, vagy mi ne segítettünk volna” – emlékezett vissza Thurzó Balázs.