Labdarúgás: öt évtizede még 30 ezres nézőszámok szegedi NB I-es meccseken
Cikksorozata folytatásaként ezúttal a szegedi futball 1960 és 1970 közötti történetéről ír honlapján Vitos György szegedi futballkrónikás.
Képzeletbeli „futball-időutazásunk” során a szegediek 90 (1926-os élvonalbeli premierjét) és 80 esztendős évfordulóit (1932-1943 közti sikerkorszakát), majd a 70 évvel ezelőtti NB I-es 4. helyezést követően legutóbb már az ötvenes évek Tisza-parti futballsikereit elevenítettük fel. Amint azt az előző rész zárósoraiban említettem, a hatvanas években többször is előfordult, hogy Szegeden 25-30 ezer(!) néző látogatott ki egy-egy mérkőzésre, így ebből az alkalomból írok most a szegediek legendás – 1960 - 1970 közötti – élvonalbeli szerepléséről, mintegy folytatásaként a legutóbbi négy futballtörténeti visszapillantásomnak… Fotónkon jobbról
Nemes István
, a hatvanas évek kiváló szegedi gólkirálya látható 2012-ben az Aranycsapat azóta már elhunyt "utolsó mohikánjával",
Buzánszky Jenővel
– írja Vitos György a
.
Az előzmények...
A dicsőségekkel teli szegedi futballhistória sorrendben 63. idénye, az 1959/1960-as számított a SZEAC-sikerkorszak kezdetének! Már 1959 őszén tündökölt az NB I újonca és a forduláskor - kiesési gondok nélkül - a kiválónak mondható 9. helyen álltak! Az átlagos hazai nézőszám már akkortájt 15 ezer körül mozgott, ami új csúcsot jelentett szegedi viszonylatban! Az ex-szegedi
Sándor "Csikar"
által fémjelzett MTK elleni hazai idénynyitón - 1959. augusztus 9-én - például 26.000-en szurkoltak és örültek, amikor 0-2-es félidő után
Portörő Gábor
, majd
Hajós Imre
találataival kiegyenlítettek! De közel 15-15 ezren voltak a Szegeden mindig kiemelt jelentőségű Bp. Vasas és a Bp. Honvéd elleni összecsapásokon is, ahol 1-1-re végeztek az angyalföldiekkel és 1-0-ra megverték
Polyvás Dániel
82. percben szerzett találatával a
Bozsikkal
,
Tichy Lajossal
, továbbá az ex-szegedi
Gilicz Istvánnal
felálló kispestieket! 1960. február 28-án nem kevesebb, mint 18. 000 (!) drukker látogatott ki az Újpest elleni rangadóra, de tavasszal még erre is rátettek egy lapáttal Portörőék... Akkor született meg a máig is érvényben lévő abszolút nézőcsúcs a Tisza-parti stadionban: még leírni is borzongató, nemhogy átélni, pontosan 30 ezer (!) szurkoló figyelte a Ferencváros elleni összecsapást, melyen a Fradi a későbbi Aranylabdás
Albert Flórián
góljával 1-0-ra győzött... Így hát sporttörténeti tényként leszögezhetjük: sem előtte, sem azóta nem voltak ennyien szegedi labdarúgó-mérkőzésen! S a csapat meghálálta a bizalmat, az óriási érdeklődést, hisz újoncként a kiválónak mondható 8. helyen végzett! Sőt, 1960/1961-ben a Mészáros - Szabó, Portörő, Kürtösi - Dezsőfi, Zallár - Benák, Nemes, Hajós, Polyvás, Nyári összeállítású SZEAC ezúttal már 2-0-ra verte a sokszoros bajnok Ferencvárost - több, mint 25 ezer néző előtt! De az előző évi aranyérmes Újpest sem úszta meg nagy verés nélkül a szegedi kirándulást, akkor meg 18 ezer néző tombolhatott
Hajós Imre
(3) ill. Nemes István parádés góljainak, s ezzel 4-2-re verték a lilákat! Az 1961-ben kiharcolt 6. helyezés pedig a SZEAC-korszak legjobb eredményét jelentette, amit még megtoldott a csapat egy parádés nemzetközi győzelemmel is. Brassóban, 30 ezer fanatikus helyi drukker előtt a Szeged
Nyári Tibor
góljával 1-0-ra megverte a Nunweiler-testvérekkel,
Jenei Imrével
,
Ionescuval
,
Szeredaival
és
Tataruval
felálló Románia nagyválogatottját! Majd következett az 1961/1962-es idény és bizony, újra az 1960-as bajnok Újpest ellen parádézott a címlapfotónkon látható Nemes István, aki az egész védelmet és a kapust is kicselezve lőtte a győztes gólt, s erre megint 18 ezer hazai drukker ünnepelt önfeledten! Sőt, idegenben is eredményesek voltak a szegediek, Kispesten például 10 ezer néző előtt Boros és Nemes találataival verték 2-1-re a Bozsikkal, Tichyvel felálló Bp. Honvéd együttesét! Végeredményben a 9. helyet szerezték meg az NB I-ben, és csupán egyetlen (!) bajnoki ponton múlott, hogy nem indulhattak az akkoriban rendkívül népszerű Nyári Intertotó Kupában, ahol többek között az Ajax Amszterdam, a rotterdami Feyenoord, a PSV Eindhoven vagy éppen a Bayern München is eljöhetett volna Szegedre nemzetközi kupameccset játszani... Az 1962/1963-as idény azért volt nevezetes, mert a Szeged 34. élvonalbeli idényében, 1962 őszén sokáig vezette az NB I-es tabellát is! A Ferencváros elleni fantasztikus idénynyitót (Nemes István gyönyörű góljával 1-0!!) több, mint 26 ezren látták, az MTK elleni összecsapást már "csak" 16 ezren... A valósággal szárnyaló csapat sorra aratta szebbnél szebb győzelmeit a szeptemberi fordulókban, de még október elején, a Debrecenben aratott nagyszerű 2-0-ás diadallal ( természetesen Nemes István "köszönt be" kétszer...) az Újpesttel azonos pontszámmal álltak a 2. helyen Hajósék! Sőt, ha a novemberi utolsó fordulóban legyőzik a Tatabányát, az őszi bajnok Újpesttel holtversenyben fejezték volna be a bajnoki idény első felét! A szegedi "catenaccio" akkoriban kiválóan működött, hisz az őszi 13 mérkőzésen 9-szer (!) maradt érintetlen Mészáros Károly kapuja. A tavaszi idényben már gyengébb forma következett (a Fraditól pl. a Népstadionban 50 ezer néző előtt kaptak ki 3-1-re...), így a SZEAC csupán a 11. helyen végzett, bárcsak elmondhatnánk ugyanezt a mai Szeged újabb NB I-es szereplésekor... 1963 őszén aztán ismét átszervezte a bajnokságot az MLSZ, ekkor tértek vissza ugyanis másodszor a szovjet mintára, az őszi-tavaszi helyett a naptári éves bajnoki rendszerre. Így az 1963 őszi egyidényes bajnokság töltötte ki az átmeneti időt, kiesők nélkül, ezáltal az NB I 14 csapata nyugodtan játszhatott és készülhetett az 1964. évi bajnokságra... A SZEAC talán túlságosan is megnyugodott, hisz a 13 meccsen szerzett 11 pontjukkal a 12. helyen végezve csupán a Pécs és a Debreceni VSC együttesét előzték meg, de mindössze 6 ponttal maradtak el a bajnok Győri ETO együttesétől... Az előző évi bajnok Fradit 2-1-es győzelmükkel elütötték az újabb bajnoki címtől, így dorogi és szegedi segédlettel 1944, a Nagyvárad legelső aranyérme után ismét vidéki csapat nyerte a magyar bajnokságot... Az 1964. évi NB I-es bajnokság a tokiói olimpiára való tekintettel már szeptember közepén befejeződött, a csapatok ugyanis egész nyáron játszottak - szünet és pihenő nélkül! A 10. helyen végzett SZEAC is így tett és legemlékezetesebb győzelmét a sokszoros bajnok Bp. Vasas otthonában aratta! A Korányi - Szabó, Kürtösi dr., Sándor - Dezsőfi, Pataki T. - Arató, Csömör, Popov, Reményik, Boros dr. összeállítású szegediek 1-0-ra győztek 15 ezer néző előtt a Fáy utcában! Sőt, a Szabadtéri Kupán nyáron, a Tisza-parti városban rangos külföldi együtteseket (a cseh Zbrojovka Brnot és a 3-szoros román bajnok Petrolul Ploiestit) vertek a szegediek, így semmi nem utalt arra, ami egy évvel később történt... Ha az immár 117. évében lévő szegedi labdarúgás történetét vizsgáljuk, s visszatekintünk az elmúlt évtizedek jobbnál jobb helyi csapatainak élvonalbeli szereplésére, úgy nyugodtan állíthatjuk: az 1926-os első profi bajnokság óta az egyik legsikertelenebb, legfájóbb évad az 1965-ös NB I-es bajnokság volt... Hiába verte a SZEAC április 11-én 2-1-re a listavezető újpestieket, s állt 5 játéknap után 2 győzelemmel a középmezőnyben, a következő 21 (!) fordulóban nyeretlenek maradtak a kék-fehérek... Az utolsó pontjukat (1-1) a Népstadionban szerezték Nemes Istvánék éppen a Ferencváros bajnokcsapata ellen, akik mellesleg pontosan akkor nyerték el a mai Európa-Liga egyik előd-trófeáját, a VVK-t...
Fél évszázada: ismét felfelé...
Az 1899-től e sorok írója által nagy gonddal nyilvántartott szegedi futballhistória 70. idényében, 1966 elején az NB I-ből váratlanul kiesett SZEAC csapatát alaposan átszervezték a másodosztály küzdelmeire! Nehezen, de sikerült a reményteljes fiatalok (
Kozma Mihály
,
Pusztai László
) beépítése a csapatba és nemsokára már jöttek is a jobbnál jobb eredmények. Debrecenben például - több mint 10 ezer néző előtt - a SZEAC 0-1-es félidő után 3-1-re verte a DVSC-t, s góljainkat a későbbi NB I-es gólkirály Kozma Mihály (2) ill.
Hajós Imre
szerezték. Az is érdekes sporttörténeti kuriózumnak számított, hogy a Szeged 29 fordulón keresztül egyszer sem vezette a másodosztályú táblázatot, mégis bajnokként (!) jutott vissza az első osztályba, mivel épp a 30. fordulóban az addig listavezető Eger együttesét is megelőzték...
Újabb élvonalbeli szereplések - botlásokkal...
1967 : Nagyszerű idény, parádés győzelmek, emlékezetes gólok, újfent 20 ezer néző a bajnok Fradi ellen, s a SZEAC megint 9. volt az NB I-ben! A sok feledhetetlen élmény közül talán egy igazi "gólzápor" érdemel említést: a néhány évvel később már bronzérmes Salgótarjáni BTC látogatott a Tisza-parti stadionba és 10 ezer drukker előtt a szegediek pazar játékkal, angolosan, 6-3-ra "lelépték" a bányászokat, az immár legendás gólszerzőink a nemrég elhunyt
Vass Ferenc
(2), valamint Boros László, Hajós Imre, Pusztai László ill.
Dobó János
voltak... Az 1968-as idény pedig különös történet volt a mexikói olimpia évében, annyi szent... (Olimpiai válogatottunk egyébként Helsinki és Tokió után ott nyert harmadszor is aranyérmet, ami még mindig ötkarikás rekordnak számít labdarúgásban, a szerző) A SZEAC az NB I első 7 fordulója után még a 3. helyen állt, a 12. játéknapot megelőzően pedig a 6.-on, de sajnos, az igazi visszaesés a Ferencvárostól (1-6) és az Újpesti Dózsától (0-11) elszenvedett katasztrofális vereségek után következett be... A Fradi elleni hazai meccset megint csak 20. 000 néző láthatta, a Megyeri úti "kivégzésen" pedig - szegény
Rábay László
edző mesélte nekem később... - mire kisétált a szegedi tréner a kispadhoz, máris 2-0-ra vezetett a Tisza partján oly gyakran megalázott Újpest... Megtörték hát lelkileg is őket a dörzsölt pestiek, egyre lejjebb csúsztak a táblázaton, így újra búcsúzniuk kellett az NB I-től, 1926-tól számítva immár a 8. alkalommal... De az 1969-es év újabb fordulópontot hozott a szegedi labdarúgásban! Az egyetem mellé ugyanis még egy komoly patronáló, az olajtröszt került és a SZEAC-ból létrehozott SZEOL SC, markáns fejezetet jelentett a nagy múltú szegedi egyesület igencsak szövevényes történetében! Az akkori NB I B-ben rajtoló együttest már a gazdag patronáló késztette minél jobb teljesítményre. A fokozott erkölcsi és anyagi megbecsülést meghálálták a szegediek és a bajnok Videoton mögött az újonnan létrehozott SZEOL SC ezüstérmesként visszajutott az első osztályba, az "aranyos" fehérváriakat például 4-0-ra megverték a Tisza-partiak... 1970 tavasza volt a jubileumi 40. élvonalbeli idénye a Szegednek, de akkor először SZEOL SC (Szegedi Egyetemi és Olajipari Sport Club) néven! 1970 tavaszán egyébként egyidényes bajnokságot szerveztek, mivel az MLSZ - ki tudja, hányadszor - ismét visszatért az Európában megszokott őszi-tavaszi rendszerre, de ez már egy újabb különleges Tisza-parti futballtörténet...
Vitos György
