Labdarúgás: célkeresztbe került az NB II a SZEOL-nál

Őszi teljesítményével bejelentkezett a nyíltan az NB II-re pályázó csapatok táborába a SZEOL SC, hiszen Tóth Ákos legénysége úgy tölti a dobogó alsó fokán az őszt, hogy mindössze egyetlen pont választja el a feljutást érő második helytől az NB III Közép csoportban.

A szegedi klub története legnagyobb sikerét érné el azzal, ha a tavaszi folytatásban sikerülne kiharcolnia az osztályváltást, hiszen korábban két negyedik pozíció (a 2009/2010-es és 2011/2012-es szezonban) jelentette a csúcsot a harmadik vonalban, tavaly pedig ötödikként értek célba Beretkáék. Mindezek tükrében

Halkó Pált

, a SZEOL SC ügyvezetőjét arról kérdeztük, milyen megoldandó feladatok merülnek fel, ha a csapat valóban eléri az idény végére az optimális röppályát. „Egy biztos: március 12-én be fogjuk nyújtani a licenszkérelmünket az NB II-re a Magyar Labdarúgó-szövetség felé” – szögezte le a beszélgetés elején a klubvezető. Hozzátette, egyértelmű céljuk a feljutás. Ezt egyrészt az egyesület teljes felmenő rendszerű, 12 csapatban összesen mintegy 330 gyereket foglalkoztató utánpótlása érdekében is szeretnék meglépni, másrészről pedig azt a lehetőséget megteremtendő, hogy a szegedi és Szeged környéki profi játékosok immár a Tisza-parti városban is megtalálhassák a számításaikat. Kitért rá, első körben két olyan tényezővel kell szembenézniük, amelyek megnehezíthetik a gárda másodosztályban való indulását. Az egyik – mint az élet oly sok más területén is általában – az anyagi követelményeknek való megfelelés, hiszen a két liga között költségvetési szempontból jelentős az ugrás. „A tulajdonosunk és befektetőnk számít a város segítségére. Ezzel kapcsolatban folynak már tárgyalások, amik bizakodásra adnak okot. A város eddig azon szándékának adott hangot felénk, hogy támogatná egy magasabb osztályú csapat szereplését, ebben az esetben pedig a tulajdonosunk is hajlandó lenne többet áldozni a csapatra. Továbbá emellett reméljük, hogy Szegeden mások is csatlakoznának az egyesülethez támogatóként. Azt sem szabad ráadásul elfelejteni, hogy az MLSZ az NB II-es bajnokságot - ellentétben az NB III-mal - már bizonyos mértékben dotálja. Ez a műhelytámogatás pedig olyan összegű, hogy az szintén komoly segítséget jelentene a másodosztályban való szerepléshez” – árulta el Halkó Pál. „Úgy gondolom, hogy szerényen, gazdaságosan tudnánk működni, ahogyan az eddigiekben is” – tette hozzá.

A második pontban rámutatott egy olyan problémára, amely sajnos Szeged kapcsán újra és újra felmerül már hosszú idő óta: az infrastrukturális hiányosságokra, azaz egy legalább a másodosztályú feltételeknek megfelelő stadion hiányára. A csapatnak otthont adó, a város tulajdonában lévő Felső Tisza parti stadion ugyanis jelenlegi állapotában nem alkalmas NB II-es mérkőzések megrendezésére. Márpedig a létesítmény rekonstrukciója egyelőre nincs napirenden, amiben minden bizonnyal szerepet játszik az a közkeletű pletyka, amely szerint a terület a jövőben egy más típusú, de szintén sportcélú ingatlannak adhat majd otthont. „Nincs kifogásom az ellen, ha valaki szeretne egy sportcélú beruházást végrehajtani Szegeden, csak ne a Felső Tisza parti stadion helyére kívánja azt kivitelezni! Ez a hely kifejezetten jó futballra, ráadásul Szegeden nem lehet mással kiváltani. Egyetlen más olyan terület sem akad a városon belül, ahol három futballpályát egymás mellett el lehetne helyezni, a peremterületek pedig közlekedési szempontból nehezen elérhetők, és a közművesítés is hiányzik. Márpedig közművesíteni jószerével még drágább, mint felépítményt építeni. Itt viszont adott lenne a lehetőség arra, hogy egy nagyon jó, akár kecskeméti szintű létesítményt lehessen létrehozni, nem túl magas költséggel, TAO-támogatásból” – adott hangot ellenvéleményének a téma kapcsán a SZEOL „civilben” építész vezetője. Hozzátette, a fennálló helyzet nemcsak őket, de több más sportegyesületet is ugyanúgy érzékenyen érinti, így például az FK 1899 Szeged labdarúgóit, a Szegedi AK női futballistáit, a Titán Triatlon Club atlétáit, a Fit World SE HungaroSun Gorillák RC rögbiseit, illetve további csapatokat, amelyek a mérkőzéseiket a Felső Tisza-parton játsszák.

Halkó Pál ugyanakkor kitért arra, mindezek ellenére sem kellene talán azonnal költözésben gondolkodnia a gárdának, amennyiben sikerülne a feljutás az NB II-be. Ehhez a Szeged 2011 Kft. által építendő, a magyar kormány által a

új stadion jelentene stratégiai szempontból fontos támpontot. „A jelenleg hallható hírek szerint 2017 nyarára elkészülhet az aréna, amit minden szegedi futballbarát csak üdvözölhet. Hosszabb távon szeretnénk is majd kibérelni, hogy – a Szeged 2011-hez képest ellentétes sorsolással – ott rendezhessük a hazai mérkőzéseinket. Ez azt jelenti, hogy várhatóan egy szezont kellene valahogy átvészelnünk. A Felső Tisza parti stadiont néhány apróbb átalakítással meg lehetne feleltetni egyes elvárásoknak, a többi kapcsán pedig megpróbálhatunk engedményekért folyamodni az MLSZ-hez” – foglalta össze a helyzetet az ügyvezető. Kérdésünkre elmondta, vésztervként a SZVSE-stadion, illetve esetleg Hódmezővásárhely jöhet még szóba, habár Szegedet nem szívesen hagyná el a csapat. Halkó Pál végezetül úgy fogalmazott, bár nem egyszerű a helyzetük, az viszont tényként leszögezhető, a SZEOL SC mindenképpen az NB II-ben gondolkozik a jövőt illetően. Ehhez persze az első – és egyben legfontosabb – lépést

Tóth Ákos

tanítványainak kell majd megtennie a tavasz folyamán. Mondhatnánk úgy is, egyelőre még a pályán pattog a labda.