Kézilabda - SZKKSE: ezt a szezont semmiképpen sem szabad elfelejteni

A szezon előtti felfokozott várakozásokat követően rémálomszerűen alakult a Szeged KKSE bajnoki menetelése újoncként a női kézilabda NB I-ben. A sok szempontból tanulságos, kieséssel végződött pontvadászatot követően a klubvezetést kértük fel egy rövid helyzetértékelésre.

A szegedi együttes az alapszakasz 22 fordulója alatt 21 vereséget szenvedett, a kivételt az

hazai pályán elért döntetlen jelentette, habár hétgólos vezetés után az az iksz is inkább csalódásként volt értékelhető. A 9-12. helyekért zajló rájátszásban végül további hat fiaskót volt kénytelen elkönyvelni a gárda, amelytől idény közben többen is távoztak különböző okok miatt. Bár az érkezők oldalán is szerepelt egy-két név,

Marosán György

vezetőedző az utolsó mérkőzéseken már meglehetősen szűk kerettel tudott csak dolgozni, tanítványai pedig összességében nem tudták felvenni a versenyt az élvonalbeli riválisokkal szemben. Végül alig egy évvel azok után, hogy a klub

az NB I/B Keleti csoport küzdelmeinek végén, immár friss kiesőként kell újjáépülnie.

„Az elmúlt egy év nem feltétlenül a teljesítményről, magáról a sportról szólt, hanem arról, hogy az előző években felhalmozódott, elsősorban anyagi nehézségeket kellett tisztázni, rendbe tenni” – mutatott rá a problémák gyökerére

Porubszky János

, az SZKKSE-hez 2014 őszén érkezett ügyvezető. „Legyünk őszinték: teljesen más költségvetéssel dolgoznak a nagycsapatok az NB I-ben, mint egy feljutó kiscsapat. Borzasztóan nagyok a különbségek, amire bizony előre fel kell készülni. Ez a klub viszont erre nem volt felkészülve. Az, hogy a csapat a pályán kiharcolta a feljutást, illetve szeretett volna az élvonalban szerepelni, csak az érem egyik oldala. A másik viszont, hogy mindeközben elengedhetetlen lett volna a megfelelő anyagi biztonság. Valódi elvárásokat ugyanis csak annak meglétét követően lehet megfogalmazni” – tette hozzá. Ahogy ez általában hasonló esetekben, más sportágaknál, egyesületeknél is elő szokott fordulni, a vereségek számának növekedésével arányosan a csapat menetelését figyelemmel követők közül egyre többen éltek kritikával a csapat trénerével, Marosán Györggyel szemben, sőt akadtak, akik az edzőváltás szükségessége mellett foglaltak állást. „Egy edzőnek nem az a dolga, hogy támogatókat, szponzorokat keressen, márpedig az elsődleges szempont, hogy a már említett anyagi biztonság meglegyen. Ha ez már stimmel, csak akkor tudunk finomítani, illetve megnézni azt, hogy melyek azok a területek, ahol lehet esetleg fejleszteni.

Az elmúlt néhány évben valamilyen szinten rendre jelentkezett ez a probléma, de azon dolgozunk, hogy a csapat tagjai a jövő évben már biztonságban érezzék magukat, ami véleményem szerint a pályán is meg fog mutatkozni” – fejtette ki a téma kapcsán az ügyvezető. Kitért rá, a csapat természetesen a következő szezonnak is Marosán Györggyel a kispadon vág neki, – a korábban az élvonalban maradásról felreppent hírekkel ellentétben – immár az NB I/B-ben. A játékosmozgásra vonatkozóan elmondta, bár neveket egyelőre nem szeretne említeni, a keret 80-90 százalékban már összeállt, az együttes célja pedig a másodosztály élmezőnyének elérése lesz a 2015/2016-os bajnokságban.

„Szeretnénk persze visszajutni az NB I-be, de csak sokkal stabilabb háttérrel, hogy a szereplésünk végre tényleg a kézilabdáról szólhasson. Emellett nagyobb figyelmet szeretnénk szentelni a jövőben az utánpótlásnak” – fogalmazott Porubszky János. Ez utóbbi gondolattal kapcsolatban

Csapó Tamás

technikai vezető is egyetértésének hangot. Meglátása szerint az egyik legfőbb probléma éppen az volt szakmai szempontból az SZKKSE-nél, hogy a felnőtt csapat és az utánpótlás között nem alakult ki megfelelő együttműködés. A jövőben ezen mindenképpen szeretnének változtatni annak érdekében, hogy a fiatalok fokozatos, szisztematikus beépítése a felnőtt együttesbe zökkenőmentesen valósuljon meg. A képzési rendszert az egyes posztok esetében specializáltabb foglalkozásokkal kívánják bővíteni, továbbá kiemelt feladat a klubnál, hogy növelni tudják az utánpótlásban pallérozódó fiatalok létszámát. „Szeretnénk megerősíteni az utánpótlást, hogy a jövőben ne legyenek olyan problémáink, hogy kétévenként új játékosok után kelljen nézni a távozók miatt. Szeretnénk egy kötődést adni a szegedi fiataloknak, illetve azoknak a fiataloknak, akik ideérkezve itt képzelik el a további sportpályafutásukat. Fontos, hogy a sport mellett a tanulásról is szóljon a lányok életében ez az időszak. Ötlet szintjén az is felmerült, hogy akár alapítanánk egy ösztöndíjat azoknak a gyerekeknek, akik egy bizonyos tanulmányi eredményt elérnek, egyben a pályán is kiemelkedően teljesítenek” – árulta el a szakember, hozzátéve, mennyire fontos, hogy a szülők is érezzék, a gyerekek azért játszanak a klubnál, mert az egyesület egy idő után ténylegesen szeretne rájuk támaszkodni.

A felnőttek kapcsán kifejtette, nem könnyű játékosokat csábítani egy olyan csapathoz, amely frissen esett ki az NB I-ből. „Még a fiatal játékosok is inkább az élvonalban szeretnének szerepelni, holott Magyarországon az NB I/B elég erős volt az elmúlt években, a következőkben pedig még erősebb lesz. Nem titok, hogy a sportági szövetség szeretné megemelni az NB I-es létszámot, pontosan azért, mert a második vonalban is körvonalazódik már azon klubok köre, amelyek elég stabilak, és szeretnének feljebb lépni” – hívta fel a figyelmet egy, az SZKKSE jövőbeli sorsát is adott esetben pozitívan befolyásoló lehetőségre a technikai vezető. „Az elmúlt szezont pedig semmiképpen sem szabad elfelejteni! Tanulni kell a hibáinkból, azokból a mögöttünk hagyott dolgokból, amelyek nem sikerültek.

A most lezárult idényt egy jelnek, egy próbának kell tekinteni, úgy a klubvezetés számára, ahogy a játékosoknak, vagy a szakmai stábnak egyaránt. Észre kell venni belőle, hogy milyen hibákba estek bele a régiek, miket kell a későbbiekben lehetőség szerint elkerülnünk” – zárta gondolatait Csapó Tamás.