Thurzó Balázs: eső előtt köpönyeg – a prevenció hatékony „gyógyír” a sportsérülésekre

„Sokkal nehezebb a megoldás, amikor már megszakadt egy izom, elpattant egy szalag, vagy megsérült egy porc, mintha figyelünk rá előre, és tudatosan védjük az ízületet” – Thurzó Balázzsal, a Szeged 2011-Grosics Akadémia csapatorvosával beszélgettünk.

Bejárta a világsajtót, amint az FC Porto otthonában 3-1-re elvesztett BL-mérkőzésen

Joseph Guardiola

, a Bayern München trénere kifakadt a német sztárklub orvosi stábjára, áthárítva rájuk lényegében a

. Ez az eset is rámutatott, milyen fontos láncszemei a csapatorvosok egy egyesület életének, miközben a közvélemény a sikerek időszakában hajlamos elfelejtkezni a háttérben tevékenykedő szakemberekről. Pedig

Lionel Messi

vagy

Cristiano Ronaldo

sem tudná számolatlanul rugdosni a gólokat, ha az egészségüket nem felügyelné egy szakértőkből álló team. Nincs ez másképp az NB II-ben újoncként kiválóan menetelő Szeged-Grosics esetében sem. „Kezdetben nem volt még szoros az együttműködés, mostanra viszont már minden hazai mérkőzésen ott vagyok. Feladatom összetett, döntően abban áll, hogy orvosi jogkört igénylő sérülés esetén meghozzam a megfelelő döntést. Természetesen nemcsak a játékosokra, minden, az adott rendezvényen jelen lévő személyre is ügyelnem kell” – árulta el portálunknak

Thurzó Balázs

belgyógyász, aki már a kezdetek óta a csapat mellett tevékenykedik. Kitért rá, alapvető feladatköre a sérülések felmérésére, illetve akut tüneti terápiára, fájdalomcsillapításra, kötözésre terjed ki. E mellett egyfajta kapocsként tevékenykedik a Szegedi Tudományegyetem és a klub között, segítséget nyújtva a sérült játékosok megfelelő helyre irányításában a klinikákon belül.

„Általában elmondható, hogy a legrosszabb eset, ami miatt a csapatok az orvosokat alkalmazzák, a hirtelen szívleállás, amely okán már a helyszínen el kell kezdeni az újraélesztést, amíg egy magasabb szintű mentőegység meg nem érkezik. Ez az, amitől a leginkább tartani kell, ezért próbálunk mindig a lehető legjobban felkészülni” – emelte ki a csapatorvos. „A hirtelen szívhalál alattomos jelenség, megtörténtének előrejelzésére még a legjobban felszerelt intézményekben is csak nagyon korlátozott módszerek állnak rendelkezésre. Rögtön ki kell jelenteni, hogy a hirtelen szívmegállások többsége az idősebb korosztályt érinti; ebben a korosztályban az esetek döntő többségében valamiféle koszorúér-anomália - általában érelmeszesedés okozta koszorúér szűkület - áll a jelenség hátterében. Fiatalabb életkorban, tehát az aktív, versenysportot űző embereknél általában nem arról van szó, hogy a szívizmot ellátó koszorúserek - vagy orvosi szóval élve: coronariák - elzáródnak, bár néha ez is megtörténhet. Ebben a korosztályban a hirtelen szívhalál oka legtöbbször valamiféle, a szívizmot vagy a szív ingerületvezető rendszerét érintő fejlődési rendellenesség, esetleg szívizomgyulladás, szívbillentyű-rendellenesség, stb., melyek hajlamossá, érzékenyebbé tehetik a szívet rosszindulatú ritmuszavar kialakulására. Ha egy nagyobb terhelés, megerőltető edzés során például lecsökken a szervezet kálium vagy magnézium szintje, esetleg a sportoló betegen, például megfázva vesz részt egy kimerítő edzésen, ad abszurdum egy alkohol segítségével átmulatott éjszakát követően terheli meg a szokottnál jobban magát, akkor egy kimutathatóan nem beteg, de valamilyen mértékben mégsem tökéletes szívizomzaton a sok apró eltérés összeadódhat és megtörténhet a tragédia. Nyilván az EKG, a szívultrahang, vagy éppen a Kardio-CT és MR korában a nagyobb problémák kiszűrhetőek, azonban a szívleállás ugyanolyan probléma, mint például a csecsemők esetében a gyermekágyi halál. Azt a jelenséget sem tudjuk megmagyarázni, mert nem léteznek olyan vizsgálatok, amelyek ezeket a problémákat teljes biztonsággal előre meg tudnák határozni” – mutatott rá a doktor a nehézségekre. Hozzátette, sok esetben az is növeli a gondokat, hogy maguk a sportolók is hajlamosak lehetnek figyelmen kívül hagyni az orvosi intelmeket, ha az egészségük kapcsán előzetesen felderített problémák veszélyeztetik a karrierjüket. „Kétségbeesni ugyanakkor nem kell, mert bár egy-egy ilyen eset bejárja a világsajtót, de ezek száma elenyésző ahhoz képest, hogy hányan játsszák a labdarúgást a világon. Természetesen egy ember halála is tragédia, de azt elmondhatom, nincs még egy olyan rendszer a tapasztalataim szerint, amelyben nagyjából 98 százalékos biztonsággal kijelenthető valakiről, hogy egészséges és futballozhat. Ennél jobb rendszert jelenleg nem lehet kialakítani. Sajnos” – emelte ki Thurzó Balázs. Kitért rá, minden félszezon elején tartanak egy felmérést a Szeged-Grosics játékosainál, ami nagymértékben csökkenti a kockázatot e téren is.

A kezelendő bajok között leggyakrabban ízületi és izomproblémák merülnek fel, sérülések, húzódások. A csapat orvosa szerint ezek általánosságban elkerülhetőbbek lennének, ha a magyar labdarúgók is a prevencióra fektetnék inkább a hangsúlyt, bár ez a szemléletmód Magyarországon még gyerekcipőben jár. „Úgy kell élni, táplálkozni, jelen lenni, mint egy profi futballista. Persze, a nagyobb csapatoknál is előfordulnak komoly sérülések, de ott kisebb ennek az esélye. Sokkal nehezebb a megoldás, amikor már megszakadt egy izom, elpattant egy szalag, vagy megsérült egy porc, mintha figyelünk rá előre, és tudatosan védjük az ízületet” – jegyezte meg a szakember. Hozzátette ugyanakkor, ha mégis megtörténik a baj, legkésőbb egy héten belül tudnak képalkotó diagnosztikát biztosítani a szegedi játékosok számára, ami a várólisták hosszát tekintve kifejezetten gyors eljárásnak minősül. Igazolja ezt például Lionel Messi egy pár évvel korábbi esete is, aki a világ talán jelenlegi legjobb futballistájaként is csak az adott hét péntekjére kapott időpontot az MRI vizsgálatoz, miután megsérült egy szerdán lejátszott BL-találkozón. „A játékosok általában azt gondolják, hogyha látjuk a problémát, akkor meg is fognak gyógyulni. Sajnos azonban a diagnosztika csak megmutatja, hol van a baj, de nem gyógyír” – hívta fel a figyelmet Thurzó Balázs. A Szeged 2011-Grosics Akadémia futballistáinak sérüléseit korábban

Monoczki László

és

Török László

kezelték, ők azonban elismert szaktekintélyként igen leterheltek, ezért manapság a traumatológiai beavatkozásoknál

Szabó Attila

és

Solymosi László

szintén kiváló szakértelmére támaszkodhat a klub. A képalkotó diagnosztika területén pedig

Kiss Ildikó

radiológus nyújt hatalmas segítséget a stábnak. A mindennapokban, valamint a mérkőzéseken a csapatorvos mellett Pásztor Olivér igyekszik megóvni a játékosokat a sérülésektől gyúróként.

A jó munkához persze az is kell, hogy az ember szeresse, amit csinál. Thurzó Balázs akkor sem távolodik el a labdarúgástól, ha éppen nem a kispadról figyeli a másodosztályú együttes hazai mérkőzéseit, hiszen a Móravárosi Kinizsi megyenégyes alakulatának tagjaként maga is stoplist húz, amikor ideje engedi. „Ahogy egyszer az ismert humorista,

Gálvölgyi János

is egyszerűen, érthetően kijelentette: „Szeretem a focit”. Igazából a játékhoz nem vagyok tehetséges, inkább csak lelkes vagyok. De ez nem is baj, mert a labdarúgás iránti szeretet nem csak azoké, akik nagy spílerek. Ez egy nagy szerelem számomra. Édesapám révén kerültem kapcsolatba a futballal, aki még az 50-60-as években űzte a sportot, nálam sokkal magasabb szinten. Persze, nehéz a hétvégéket erre rááldozni az ügyeleti rendszer mellett, de megéri az áldozatot, mert szeretek ebben a közegben mozogni” – zárta gondolatait a II. számú Belgyógyászati Klinika és Kardiológiai Központ belgyógyásza.