Sport

Illúzió és valóság: Nyolc magyar vb-arany története

Illúzió és valóság: Nyolc magyar vb-arany története

2014. február 24., hétfő
Illúzió és valóság: Nyolc magyar vb-arany története
Uruguay_1930_World_Cup

A brazíliai világbajnokság évében azzal a tudattal várják a nyarat a magyar futballkedvelők, hogy saját nemzeti együttesükért ismét nem szoríthatnak a sportág legnagyobb megmérettetésén. Az alábbiakban Vitos György azon sorozatának első írását közöljük, amelyben a szerző lajstromba veszi a hazánk válogatottjának szereplésével lezajlott tornákat, külön kitérve a tényszerű adatokon túl a háttérben meghúzódó érdekességekre, összefüggésekre.

Bizony, részben valóság, hogy mi, magyarok - akkori kvalitásainkat tekintve - 1930 és 1966 között mind a 8 vb-t (!) megnyerhettük volna, némelyiket akár fölényes biztonsággal is, néhol meg drámai küzdelemben... Hogy mikor, éppen milyen banánhéjon, apró nüanszokon csúsztunk el... nos, erről szól ez a fölöttébb szórakoztató, olykor-olykor lélegzetelállítóan izgalmas, néha meg sírásra is okot adó, összességében nagyon tanulságos történet. Érdekes paradoxon, de igaz. A labdarúgó-világbajnokságok (így nagybetűvel: VB-k) legelső 1930-as kiírása úgy kezdődött, hogy az olimpiáról kitiltották az akkoriban már világhírű, egymás után kétszeres ötkarikás aranyérmes uruguayi focistákat... Bizony, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság az 1928-as Amszterdami Olimpiát követően kihirdette: profi labdarúgók többé nem vehetnek részt az olimpiákon! Azok után, hogy a világklasszisoktól (

Andrade

,

Cea

,

Gestido

,

Nasazzi

,

Scarone

) hemzsegő "uruk" csodálatos játékkal és veretlenül zárták mindkét olimpiai tornát! A párizsi "kis VB-n", 1924-ben a jugoszlávokat 7:0-ra, az amerikaiakat 3:0-ra, majd a rendező gallokat 5:1-re verték a kékek, de az elődöntőben Hollandia (2:1) és a fináléban Svájc (3:0) sem jelentett akadályt. Az amszterdami ötkarikás játékokon pedig tovább folytatódott a Celeste diadalmenete, sorrendben a rendező Hollandia (2:0), Németország (4:1), az elődöntőben Olaszország (3:2), végül a megismételt döntőben Argentína (1:1, majd 2:1) érezhette a saját bőrén: új futballnagyhatalom született! S hogy jövünk mi, magyarok képbe, holott ki se jutottunk az első VB-re?! Bizony, ez igaz, de ennek azért komolyabb előzményei voltak... Kezdődött azzal, hogy a FIFA a NOB "futballvétóját" követően már nem tehet mást, mint kiírta a világbajnokságot - Világ Kupa néven - és kimondta: a VB-ken profik, félprofik és amatőrök szabadon játszhatnak egymás ellen s itt már nem lesz semmilyen megkötés sem! A legelső 1930-as helyszínről még nem döntöttek, mert számos európai ország (köztük Magyarország, Olaszország, Hollandia és Spanyolország!) mellett az akkor éppen függetlensége 100. évfordulóját ünneplő Uruguay is élénken érdeklődött! Végül is az hatotta meg leginkább a FIFA végrehajtó bizottságának tagjait 1929 május 18-án, a barcelonai kongresszuson, hogy az egzotikus ország hírében álló "uruk" felajánlották, hogy megtérítik az összes résztvevő utazási költségeit... S hogy mi miért nem vettünk részt a világ legelső és legnagyobb futballeseményén 1930-ban?! Holott a '20-as-'30-as évek egyik legkiválóbb futballnemzete voltunk, válogatottunk sorra aratta remek diadalait és vezető klubcsapataink is úgymond rendszeresen végigverték a világot! Éppen ez volt minden baj okozója... Tudni kell, hogy 1901-1930 között -a BTC első két aranyát leszámítva- kizárólag a Ferencváros, az MTK és az Újpest osztozkodott a bajnoki címeken, ők aratták a nemzetközi kupaporondon is (Közép-Európa Kupa ill. Bajnokok Tornája) a szebbnél szebb győzelmeket és sajnos, e három klub vezetői "diktáltak" az MLSZ-nek is... A "pesti trió" eminens urai kizárólag a saját anyagi érdekeiket helyezték előtérbe, így a legkisebb gondjuk is nagyobb volt annál, minthogy a három nagy klubra épülő válogatottat elküldjék a távoli Uruguayba... Ezúttal tehát nyugodtan elmondható: vezető klubjaink kapzsisága egy potenciális aranyéremtől fosztott meg bennünket a VB-história első felvonásánál... Persze, azért saját imádott klubjukat vígan utaztatták akár két-három hónapra is azt Atlanti óceánon keresztül a zsíros dél-amerikai ill. közép és észak-amerikai túrákra, elég, ha csak a Fradi 1929-es brazil-uruguayi és 1931-es ugyancsak dél-amerikai vagy éppen az MTK 1930-as mexikói portyájára gondolunk... De az 1930 tavaszán első ízben bajnok Újpest is jócskán le volt terhelve az 1930-as VB előtt: éppen akkor nyerték meg Svájcban fölényes biztonsággal a mai Bajnokok Ligája legelső változatát, a Bajnokok Tornáját a spanyol, a holland, a svájci és csehszlovák rangelső klubok előtt (a döntőben Újpest - Slavia Praha 3:0)! Végezetül éppen a Ferencváros 1929-es brazil-uruguayi-argentin portyáján bizonyosodhattunk meg arról, hogy a magyar nemzeti válogatott igenis jogosan pályázott volna a legelső világbajnoki aranyéremre! A Fradi 1929 június 30 - augusztus 17. között 14 nemzetközi mérkőzést játszott különféle brazil, uruguayi, sőt, még argentin klub illetve válogatott ellen, s ezeken sikert sikerre halmozott! Helyszűke miatt ezúttal csak egyet, a legfontosabbat emelnénk ki: 1929. július 21-én Montevideóban (az 1930-as VB-döntő helyszínén): FERENCVÁROS - URUGUAY 3:2 (3:0)! Az

Amsel

-

Hungler II

,

Papp

-

Furmann

,

Bukovi

,

Obitz

-

Rázsó

,

Takács II

,

Turay

,

Toldi

,

Kohut

összeállítású zöldek Takács II (2) és Rázsó találataival már a félidőben 3:0-ra vezettek és akkora volt a fölényük az addig a nemzetközi porondon még veretlen hazaiak ellen, hogy a helyi bíró már a 43. percben lefújta a félidőt... A szünet után a rendkívül durván játszó "uruk" egy ajándék tizenegyesből és egy nyilvánvaló szabálytalanságból csak szépíteni tudtak, így mégis sikerült a két olimpián veretlenül diadalmaskodó Uruguay légyőzése! Azonnal hozzáteszem, hogy kizárólag a Fradi nevéhez, a magyar bajnokság akkori ezüstérmeséhez fűződik ez a bravúr, mert nem sokkal később az 1930-as világbajnokságon Andrade, Gestido, Nasazzi, Cea, Scarone és legendás társaik mindenkit meggyőző fölénnyel vertek (a románokat például 4:0-ra, az elődöntőben a jugoszlávokat 6:1-re, és a Fraditól kapott "zakó" helyszínén az argentinokat 4:2-re a világbajnoki döntőben...). Így cseppet sem tűnik túlzásnak, hogy az első világbajnoki aranyérmünket mi magyarok már a kezdeteknél, 1930-ban elveszítettük...

Fischer Mór

, az MLSZ nemzetközi ügyeiért felelős vezetője, a FIFA végrehajtó bizottságának alelnöke azóta is foroghat sírjában.

Vitos György

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.