A mozgáskultúra - egészségkultúra összefüggései rekreációs megközelítésből, különös tekintettel a tanulás, a munka és a sport viszonyára

A cikk anyagát az UTC Szeged, zömében szabadidő sportot folytató fiataljainak szemléletalakításnak céljából állítottam össze. Célkitűzésem, hogy rávilágítsak a mozgás és az egészség, - mint kulturális értékek együttes megjelenésére, a mozgásos életmód szerepére, jelentőségére az egészségmegőrzés, a tanuláshoz és a munkához kapcsolódó teljesítmény szempontjából.

Első mozzanatként a fogalmai tisztázásokra törekszem, majd a tartalmi összefüggéseken, gyakorlati példákon keresztül világítok rá a kapcsolatokra. Így kerültek a figyelmünk előterébe: kultúra, - kulturálatlan; mozgás, - mozgásműveltség; és az egészség fogalmai.

A kultúra fogalmi meghatározása:

1. Az emberiség által létrehozott anyagi és szellemi értékek összessége. 2. A művelődésnek valamely területe, ill. valamely korszakban, valamely népnél való megnyilvánulása. 3. Műveltség (-i színvonal) 4. Valakinek a művelt volta, műveltsége. 5. Valaminek a kulturált volta. A kulturáltságfogalmi ismerete mellet nem kerülhető el az ellentéte, a kultúra hiányában szenvedő, az-az a kulturálatlan - műveletlen, faragatlan, megnevezése sem. Míg a mozgáskultúra: a szép mozgás, kulturált mozgást és annak az elsajátítását jelenti, a mozgásában műveletlen, kulturálatlan személyt, - ügyetlennek, sutának minősítjük. Később látni fogjuk, hogy nem csupán ezt a negatív jelzőt, tulajdonságot jelenti a mozgáshiányos, mozgásműveltség alapjaival nem rendelkezők esetében, - annál sokkal többet, rosszabbat! Az egészség: Az életműködés zavartalansága, a szervezet, ill. a szervei betegség nélküli állapota. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) meghatározása szerint a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem csupán a betegség, ill. a testi nyomorúság, hiánya. Alapvető emberi, ill. természeti érték; a testi, szellemi és lelki működések egyensúlyának következtében áll fenn. Előbbiek feltétele személyek kapcsolatának harmóniája (társadalmi, szociális feltétel) él a természeti környezettel való kapcsolat harmóniája (ökológiai feltétel). Ezért az egészség közös felelősség, amelyre a társadalomnak neveléssel és jó példával kell felkészíteni a fiatal nemzedékeket.

Forrás:

Kovács Tamás Attila: A rekreáció főbb irányzatai c. tanulmányából / Magyar Sporttudományi Szemle

A múlt kódjai, - az örökségünk

A mai emberi élet viszonylataiban hordozzuk elődeink nagyon kemény, szorgos és egyre racionálisabbá váló fizikai aktivitására és a kialakuló gondolkodásra épülő genetikai kódját. Eigen1 és munkatársai rájöttek arra, hogy a genetikai kód az első sejtekben, már 4 milliárd évvel ezelőtt is létezett. Tehát az első sejt megjelenéséhez egy mil­liárd év sem kellett, de ahhoz, hogy az egysej­tű élőlénytől eljussunk az emberi szervezet­hez, további 3 milliárd évre volt szükség. Így könnyebben belátható, hogy e precí­ziós szerkezet, mint az emberi szervezet, mily bonyolult mechanizmusok útján működik, s a megfelelő működés - az egészség - fenntartá­sa 3 milliárd év alatt kialakult, komplex folya­matok összességének eredménye. Az egészség fenntartása a mozgás mennyiségi és minőségi mutatóinak és a vele egyensúlyban tartott táplálkozásnak köszönhető. A munkaformák jelentős átalakulását tapasztaltuk az elmúlt évtizedekben és tapasztaljuk napjainkban, melynek legjelentősebb tényezője a fizikai aktivitás csökkenése. Természetesen a nehéz fizikai munka, gépeknek történő „átadása” számunkra jó, de az emberi szervezet továbbra is igényli – ezt genetikai kódjai határozzák meg – a kellő mennyiségű mozgást, fizikai aktivitást.(1. grafikon) Sajnos ez az igény még nem tudatosult sem az egyén, sem a társadalom viszonylatában. Ennek következtében jelentős deficit állt be társadalmi szinten is a mozgásműveltség, - mozgásintelligencia, következésképpen az egészségmagatartás területén is. Ezek a kultúraterületek is az öröklött tényezőkön, hagyományokon túl a tanulásra építhetőek. Itt van jelentős szerepe a rekreációnak, a rekreációs szemléletű életvitelnek, melyet a családban, az iskolában, a sport és művészeti klubokban, stb. alapozhatunk meg.

1. grafikon: A munka nehézségének változása (Keul, 1984) forrás: Bucsi Gellértné

A munka világában bekövetkezett dinamikus változásoknak köszönhetően, az 1750 - Ipari forradalom; 1880 – Technikai forradalom; - 1960 Informatikai forradalom – jelentősen megváltozott a munkához kapcsolódó fizikai aktivitásigény, melyet a polgári társadalmakban jó hatásfokkal váltott fel a rekreáció, a sport. Hazánkban a sokáig fennmaradt feudális viszonyok közepette ugyanez nem alakult ki, ma sincs kultúrája. A szabadidő eltöltésének jellemző szerkezetét mutatja az 1. táblázat, mely sajnos napjainkra is jellemző.

1. táblázat, forrás Falussy, 2002.

2. grafikon, A lakosság rekreációs aktivitása. Forrás: TAFISA1

A mozgás – a testbeszéd ma is az ember legfőbb információ közvetítő és örömszerzési lehetősége! A kognitív és érzelmi reakcióink megjelenései is a szomatikum „jelzésein” keresztül érvényesülnek. Jól érzékelhetően a munka, művészeti teljesítmény, sport, egészség - betegség, megjelenési viszonylatai is ezt igazolják. Az emberré válás folyamatának vizsgálatai szerint:

- elődeink az emberi fejlődés során megalapozták:

- A számunkra,az egészség megtartásához szükséges mozgás mennyiséget, minőséget - A gondolkodást, a tudatos cselekvést, mint egyedül az emberre jellemző jegyet, - A fejlődés/ leépülés tendenciáit - születéstől – az öregkorig - A szervezet működésének menetét, - A mozgás mennyiségét és a hozzá kapcsolódó pihenés arányait - A mozgás mennyisége és a táplálék bevitel összhangja vonatkozásaiban A kultúra részeként, a kulturáltság fokmérőjeként vizsgálhatjuk a táplálkozást, annak összhangját a mozgás mennyiségi mutatóival. A fejlett világ táplálékforrásokat biztosító biztonsága, és az öröklött raktározási kényszer a szervezetben nincs összhangban. Ennek eredményeként súlyos obesitas problémát jelent, a népesség növekvő arányában jelenik meg. Különösen nagy gondot jelent az egyre fiatalabb korosztály érintettsége. A pécsi iskolások körében végzett reprezentatív felmérés szerint 1983-84-ben a kövérség előfordulási gyakorisága 12% volt, 1993-94-ben pedig már 16%-ra emelkedett.1 Az Egyesült Királyságban 1996-ban a 6 éves korosztály 22%-át találták túlsúlyosnak (>85% a testtömeg index, azaz BMI: testsúly/testmagasság a négyzeten = kg/m˛) és 10%-át (>95% a BMI) kövérnek, a 15 éves korosztályban ezek a számok 31%-ra, illetve 17%-ra emelkedtek.2 A hazai mutatók még elkeserítőbbek, a mozgáshiányos életmódhoz kapcsoló betegségi és halálozási mutatóink tekintetében vezető szereppel bírunk az EU felmérései alapján.

Értékteremtők: munka, rekreáció - egészség

A WHO kimutatásai szerint az egészségi állapot legjobban az egészségmagatartástól, az életmódi szokásoktól függ.(2. ábra)

1. ábra Az egészségi állapot összetevői a WHO szerint.

Ezen a területen legszembetűnőbb az életvitelünkbe illeszkedő – többnyirejelentősen kimaradó – mozgásmennyiség hiány! A felelősség és az érdekeltség egyaránt megoszlik: az állam – a munkaadói kör és a munkavállaló között. Az érték előállításának résztvevői egyaránt érdekeltek a személyes és, vagy a közösségi haszon mind magasabb szintű előállításában. Az érték előállítás csak az erőforrások megfelelő hasznosításával jöhet létre. A munkához kapcsolódóan elfogadott, hogy csak befektetett pénz, idő, energia, stb. mozgósításával lehet eredményessé tenni.

A munka értékteremtő tevékenység.

Ugyanakkor a rekreációval kapcsolatban ez az álláspont még nem alakult ki Magyarországon. „A rekreáció a jó közérzet, jó-érzés, jól-lét, a minőségi élet megteremtését szolgálja, miközben a rekreálódó felüdülését, felfrissülését és szórakozását is eredményez”(Kovács,2007) A rekreáció értékteremtő tevékenység. Fajtái sokrétű megközelítést mutatnak: pihenés, kreatív szabadidőtöltés, szellemi rekreáció, fizikai rekreáció, - egészen a sport-rekreációban megjelenő mozgásformákig.

A rekreáció, mint befektetés eredményeként elkönyvelhető:

- visszaállított, megnövekvő munkabírás - növekvő jövedelem - több szabadidő - kevesebb baleset, betegség - csökkenő táppénzes napok száma - növekvő fogyasztás - magasabb életminőség, - életkor, stb.

A munka és a rekreáció kapcsolata

A munka, a tanulás és a rekreáció megfelelő viszonyát mutatja a tartós, minőségi és mennyiségi mutatóit tekintve magas szintű munka, és tanulmányi teljesítmény. A sikeres munkavégzés hatékony energiafelhasználással, egységnyi idő alatt nagyobb értéket teremt, nő a haszon, a szabadidő.

A rekreáció értékteremtő tevékenység

A mozgás – a testbeszéd a legfőbb információ közvetítő és örömszerzési lehetőség!

Megfigyelhetjük, hogy a kognitív és érzelmi reakcióink megjelenései is a test (szomatikum) „jelzésein” keresztül érvényesülnek. Lehet ez a terület a munka, művészeti teljesítmény vagy sport. Sőt a válaszok megjelenhetnek az egészség, kiváló teljesítő képesség, vagy fordítva a rossz közérzet, csökkenő munka teljesítmény, sőt – betegség, és a legrosszabb esetben halál szintjén is.

Mi az alapja az adaptív változatosságnak az emberi viselkedés jellemzőiben?

Genetikai differenciálódás. A párválasztás ebben a tekintetben meghatározó tényező, s nem kell szégyellnünk, mi mindannyian megnézzük, megcsodáljuk, s ha tehetjük a csinos, harmonikus mozgású egyedet választunk. A fennmaradásunkat a természetes és a szerzett immunitás biztosítja. Kulturális differenciálódás - szülő, iskola, munkahely,………….. A génkultúra differenciálódása - a genetikai kód meghatároz folyamatokat, tehát nem mindegy milyen „minőségű” örökítő anyagot viszünk tovább. Az elődeink kemény, fáradságos munkával kialakított - fizikai aktivitásra, gondolkodásra, táplálkozásra és pihenésre – alapozott, ezek egyensúlyára építő életvezetését, tartósan egyik elem rovására sem lehet felbontani. Ha mégis, az az egészség elvesztésével jár együtt.

Az egyének nagy hányadának reproduktív sikerét rongáló kulturális gyakorlatok nem folytathatók a végtelenségig!

Az egy értelműen megfigyelhető, hogy miképpen az urbanizáció – pozitívuma a javuló életminőség és esély a jobb, egészséges életre. Ugyan itt, a negatív oldalon viszont felsorolhatóak az egyoldalú munka, környezetkárosító hatások és mindezek következtében jelentkező egészségvesztés, mint pl.: adiabetes, hipertónia, arterioclerózis, rák, stb. További negatív jelenség, hogy a testi inaktivitás gyakran lelkivel is társul - depresszió! Milyen kitörési lehetőségünk van a testi-lelki inaktivitás köréből:

Fizikai aktivitás, sport, sport-rekreáció!

Mindennek motivációs bázisát a tudatosság adja, valamint a mozgás örömének fenntartása a gyermekkort követően is, mely a szokásokon keresztül egész életünk során pozitív eredményekkel segíti a tanulmányi, majd a munkateljesítményünket.

A sajtócikk „Az Újszegedi Torna Club Komplex Egészségre nevelő és szemléletformáló programja az U12-19 és felnőtt korosztály részére” című pályázat (Projektazonosító: TÁMOP-6.1.2-11/1-2012-1043) „A lakosság rendszeres testmozgását elősegítő szabadidős programok megvalósítása, melyek hangsúlyt helyeznek az energia-egyensúlyra-kivéve: technikai sportágakkal, extrémsportokkal, versenysporttal összefüggő programok”témakörében került megjelentetésre.