Sport

Aki nem csinálja, fújhatja? Portré a szegedi női játékvezetőről

Aki nem csinálja, fújhatja? Portré a szegedi női játékvezetőről

2013. július 25., csütörtök
Aki nem csinálja, fújhatja? Portré a szegedi női játékvezetőről
farkas_katalin01_gs

A focit mint sportot sokan – tévesen – az erősebb nem privilégiumaként értelmezik, a valóság azonban ennél jóval árnyaltabb képet mutat. Kiváló példa lehet erre Farkas Katalin játékvezető, akinek labdarúgás iránti elhivatottsága és hozzáállása több férfisporttársának is becsületére válna.

A fiatal hölgy 2011-ben tette le játékvezetői vizsgáit, azóta több mérkőzést is vezetett már mind az utánpótlás korosztályokban, mind a felnőtteknél. A Magyar Labdarúgó-szövetség bíróküldési gyakorlatában bevett szokás, hogy a pályájuk elején járó sípmestereket felváltva osztják be partjelzőként, illetve vezető bíróként az egyes mérkőzésekre. „Az első időszakban még nem nagyon volt választási lehetőségem, főleg asszisztensi feladatokat kaptam a felnőtteknél, játékvezetéssel inkább a gyerekmeccseken foglalkozhattam. Az első találkozómon az SZVSE és az Ásotthalom U16-os együttesei játszottak egymással, azért emlékszem erre ilyen pontosan, mert az összecsapáson történt egy sajnálatos, súlyos sérülés is. A legemlékezetesebb mérkőzésem mind ez idáig egy megye III-as találkozó, amelyen a Pázsit SE-UTC II. lépett pályára az Apátfalva ellen, hiszen akkor vezettem először férfi felnőttmeccset. Volt is bennem egy kis izgalom a kezdő sípszó előtt, hiszen más az, amikor nőként a pálya közepén kell helytállnia az embernek, mint amikor asszisztensi szerepkörben van jelen. Végül, úgy gondolom, jól teljesítettem, ezt igazolta a találkozóra kirendelt ellenőr hivatalos véleménye is” – mesélte a kezdetekről

Farkas Katalin

. Felmerülhet a kérdés, vajon mi inspirál egy fiatal hölgyet abban, hogy játékvezetésre adja a fejét? Farkas Katalin esetében a futballhoz való kapcsolat már régebbre vezethető vissza, a korábbi években kapusposzton szerepelt a Gyulai Amazonok, majd a Szegedi AK női csapataiban, főként futsalban, de pályára lépett nagypályás mérkőzéseken is. Labdarúgó-karrierjét végül egy több részletből álló sérüléssorozat okán orvosi tanácsra abba kellett hagynia. „Egy vagy két évig kimaradt az életemből a sport, eközben pedig rájöttem, hogy tulajdonképpen nagyon hiányzik a foci. A játékvezetői szerepvállalás egy lehetőség volt arra, hogy a labdarúgás közelében maradhassak, hiszen ez a fajta mozgás nem veszi annyira igénybe a szervezetet, mint az aktív játék” – mondta el a váltás körülményeiről.

farkas_katalin03_gs

A hétköznapok során testnevelőtanárként dolgozó hölgy a bíráskodásra félig hobbiként, félig munkaként tekint. A pályán azt tartja elsődleges feladatának, hogy biztosítsa annak lehetőségét, a mérkőzésekre kilátogató nézők, illetve a játékosok elégedettek legyenek azzal az élménnyel, amit a 90 perc során átélnek. Véleménye szerint a sportág egyes szereplőit a futball szeretete köti össze a játékvezetőkkel. De miként kezeli ez a közeg azt a szituációt, amikor egy nő kap fontos szerepet egy-egy mérkőzésen? Farkas Katalin személyes tapasztalatai szerint az első fellépés számára mindenütt arról szól, hogy egy meglévő, negatív státuszból elfogadtassa magát. Férfikollégáival ellentétben számára az ismeretlenség nem tiszta lapot jelent, hanem az előítéletek révén általában hátrányból indul. Ugyanakkor idővel mindenhol megismerik, megszokják őt a szurkolók, ezt követően pedig már rendszerint kevesebb megjegyzést kap a pálya széléről. „A hétvégén fizikai felmérésen veszek részt, egy ott elért jó eredmény pedig megfelelő alap lehetne ahhoz, hogy néhány éven belül esetleg feljebb tudjak lépni a ranglétrán, akár az országos játékvezetői keret közelébe. Ugyanakkor egyelőre még viszonylag kevés mérkőzés áll mögöttem, így azt érzem, van még mit tanulnom” – árulta el jövőbeni terveiről a fiatal játékvezető hölgy. A női futball területén egyébként előremutató fejlődést tapasztal, amelynek kapcsán hirtelen kiugrást vár valamikor a jövőben. Mindenesetre az már most ismert, Csongrád megyében az ősztől ismét női keresztpályás pontvadászat indul, az eddigi 7 helyett immáron 14-16 együttes részvételével, bajnoki rendszerben Ez a magas csapatszám Farkas Katalin elmondása szerint mindenképpen elismerésre méltó eredmény, ami köszönhető talán a labdarúgó-szövetség részéről tapasztalható, komoly támogatási szándéknak is.

Szuda Sándor

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.