
A '86-os vébét megjárt korábbi legendás magyar kapus Disztl Péter szerint nem becsülik meg itthon a kapusedzőket, s úgy látja, nincs realitása a 2014-es magyar vébészereplésnek.
A pünkösdhétfői kapusháború folyamán gálamérkőzés keretein belül megmérkőzött egymással
Kiss-Rigó László
szeged-csanádi megyés püspök, illetve
Disztl Péter
, az egykori válogatott hálóőr, az NB I-be frissen feljutott Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémia csapatának kapusedzője is. A helyi kommentátor által nemes egyszerűséggel csak a kapusok védőszentjeként aposztrofált egyházvezető által megnyert találkozót követően volt alkalmunk pár kérdést intézni az 1986-ban világbajnoki résztvevő magyar csapat portásához.
- Kiss-Rigó László a tavalyi rendezvényen is legyőzte aktuális ellenfelét, Gujdár Sándort, a Honvéd korábbi 25-szörös válogatott hálóőrét, most pedig ön ellen hagyta el győztesen a játékteret. Ennyire ügyes a püspök úr?
- Az biztos, hogy nagyon jól játszik. Még a mérkőzés előtt megbeszéltük, hogy legyen döntetlen, mire azonban kiértünk a pályára, azt mondták, hogy az nem lehetséges. Összességében fogalmazzunk úgy, hogy ő nagyon jól játszott, de azért a vendéglátó jogán megpróbáltam átengedni neki a győzelmet (nevet).
- Komolyra fordítva a szót: milyen kompetenciákat igényel egy ilyen megmérettetés a nevezőktől? Valóban a klasszikus értelemben vett legjobb kapusból lesz győztes?
- Összetett a kérdés. Ez a torna egy komplex edzésnek felel meg, hiszen fejleszti a rúgótechnikát, a reflexeket, a helyzetfelismerést, sőt, a kipattanó labdák után az egy az egyben való védést is. Elvileg tehát nem biztos, hogy a legjobb hálóőr nyer, de azt sem tudnám elképzelni, hogy egy olyan játékos győzzön, aki nem áll már régóta kapuban.
- Miközben a hagyományos futballnemzetek, Anglia vagy éppen Brazília rendre gondokkal küzdenek a hálóőröket illetően, a magyar nemzeti tizenegyben általában két-három, hasonló képességű játékos is akad a gólvonal elé, akkor is, ha hátvédekkel vagy csatárokkal éppen nem állunk olyan jól. Ennyire kiemelkedő a honi kapusképzés?
- Nem akarom dicsérni saját magunkat, de úgy érzem, Magyarországon bőven akad jó kapusedző, akik tényleg olyan jó munkát végeznek, mint amit az eredmények mutatnak, hiszen több mint húsz magyar kapus van külföldön, attól függetlenül, hogy mindössze három-négy neve forog köznyelven. Másrészt a magyar futballberkeken belül nem vagyunk eléggé megbecsülve, nem veszik ezt észre.
- Ha már a válogatott: ön szerint van realitása annak, hogy a nemzeti együttes kijusson a 2014-es brazíliai világbajnokságra?
- Ha egy szóval kellene válaszolnom, azt mondanám, hogy nincs. Másrészt, ha egy magyar ember ilyet mondana, az nem lenne szerencsés, szóval azt mondom, hogy amíg az utolsó sípszó el nem hangzik, van esélyünk. De ha reálisan nézzük, akkor nincs.
Szuda Sándor
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.