Ötbírós NB I, új nemzeti stadion a magyar labdarúgás fórumán (FRISSÍTVE)

Csányi Sándor MLSZ-elnök elismeri jogosságát, ám túlzónak tartja a FIFA büntetését, itthon is bevezetik az öt játékvezetős rendszert az NB I-ben, 2016 végére megépül az új nemzeti stadion - hangzottak el a fentiek a magyar labdarúgásról rendezett nagyszabású budapesti fórumon szerdán.

Vígh László: 2016 végére készülhet el az új Nemzeti Stadion

Vígh László, a Nemzeti Sportközpontok (NSK) főigazgatója szerint reálisan 2016 végére, 2017 elejére készülhet el az új nemzeti stadion, amelynek bekerülési költsége a jelenlegi számítások alapján 60 és 80 milliárd forint között lesz. A kiemelt sportlétesítmény-fejlesztésekkel, sportberuházásokkal összefüggő kormányzati feladatok ellátásáért felelős kormánybiztos a Magyar Labdarúgás Fórumán szerdán azt mondta, azért van szükség egy ilyen multifunkcionális arénára, mert az országnak nincs nemzeti stadionja, illetve a jelenlegi nem méltó a magyar sport helyzetéhez. "Mindemellett le is vagyunk maradva, szomszédaink, Románia, Lengyelország, Ausztria sokkal jobban állnak a létesítmények tekintetében, illetve azért is szükség van erre a stadionra, mert meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy akár 50-60 ezer ember is megnézhesse például a válogatott mérkőzéseit" - tette hozzá Vígh László. Az NSK főigazgatója azt mondta, erre a beruházásra úgy kell tekinteni, mint bármelyik másikra, a létesítmény megépítése pedig üzleti szempontból is lényeges, egy ilyen aréna ugyanis sok pénzt tud termelni. Studniczky Ferenc, a magyar szövetség (MLSZ) versenybizottságának elnöke a szervezet stadionfejlesztési programjával kapcsolatban arról beszélt, hogy három ütemben szeretnék kivitelezni a létesítmények felújítását. Először a vízelvezetést, illetve a pályák fűtését akarják megoldani, majd a kiszolgáló helységeket hoznák rendbe, azután a stadionbiztonsággal kapcsolatos intézkedésekre kerülne a sor. Utóbbi kérdésben mindenképpen egyeztetni akarnak a szurkolókkal is. A szekcióülés utolsó felszólalója, Havas István, az MLSZ könyvvizsgálója a nemzeti stadionnal kapcsolatban azt mondta, fontos tudni, hogy ha egy létesítmény jól van méretezve, akkor jelentős pénzt termel. Hozzátette, lényeges kérdés a fenntarthatóság, mert vannak olyan európai országok, ahol az adott válogatott a klubok stadionjaiban játszik, ezek azonban olyan arénák, amelyekben hétről hétre 60-70 ezer ember van kint. Mivel a magyar élvonalban kevés a néző, kell egy olyan stadion, amelyben a nemzeti együttes játszhat akár 65 ezer ember előtt is.

Az NB I-ben is bevezetik az öt játékvezetős rendszert

A következő szezonban már az OTP Bank Ligában is bevezetik az öt játékvezetős rendszert - derült ki szerdán a Magyar Labdarúgás Fórumán abból az előadásból, amelyet Pierluigi Collina, az európai szövetség (UEFA) játékvezetői bizottságának vezető instruktora tartott. A korábbi kiváló bíró felvázolta a szisztéma kialakításának és fejlesztésének eddigi történetét, amely 2009-ben kezdődött. Akkor döntöttek úgy, hogy a játékvezető és a két asszisztens munkáját a továbbiakban egy-egy, az alapvonalnál elhelyezkedő bíró segíti. "Az Európa Liga 2009/10-es idényében 205, majd a rá következő idényben a Bajnokok Ligájában, az EL-ben és az Európai Szuperkupán összesen 351 meccsen alkalmaztuk a rendszert, majd visszajelzéseket gyűjtöttünk a játékvezetőktől" - mondta Collina, hozzátéve, hogy a reakciók alapján sok módosítást kellett végrehajtaniuk. A vezetőbírók azt mondták, nehéz volt megfelelően mozogni a pályán, nem tudtak egyszerre az asszisztensre és az alapvonali játékvezetőre is figyelni, emiatt az UEFA úgy döntött, az alapvonali bírókat a kapu azon oldalára állítja, amelyik oldalon az asszisztens is elhelyezkedik. Ehhez a változtatáshoz még egy látásszakértő véleményét is kikérték. "A rendszer a tavalyi Európa-bajnokságra vált megfelelővé, így az UEFA 53 tagországa közül már bármelyik bevezetheti, és szép sorban be is fogja vezetni" - mondta Collina, kifejtve: a legfrissebb változtatás, hogy az alapvonali bíró helyettesítheti majd a vezetőbírót, ha utóbbi esetleg megsérül a meccs közben. Csányi Sándor MLSZ-elnök a sajtótájékoztatón megerősítette, hogy a következő szezonban az OTP Bank Ligában is bevezetik az öt játékvezetős rendszert. Az olasz szakember hangsúlyozta, az elsődleges cél továbbra is az, hogy a lehető legjobban segítsék a játékvezetőt a döntéshozatalban, s a minimálisra csökkentsék a hibás ítéletek számát. A rendszert eddig több mint 1200 mérkőzésen alkalmazták, ezek értékelése után egyértelműen kimondható, hogy a vezetőbíró sokkal jobban tudja kontrollálni a játékot, kevesebb lett a játékmegszakítás és a rögzített szituáció, illetve utóbbiak esetében sokkal könnyebb lett helyes döntéseket hozni a 16-oson belül történtekkel kapcsolatban. Collina kitért Kassai Viktornak az Eb-n hozott téves ítéletére is, amikor a magyar játékvezető nem adott meg egy szabályos gólt a társrendező ukrán válogatottnak az angolok elleni meccsen, miután Vad II István alapvonali bíró azt jelezte, hogy a labda nem haladt át a gólvonalon. "Kétségkívül téves döntés volt, de az egyik videóbírót, a HawkEye-t gyártó cég a mérkőzés után három hónappal azt állapította meg, hogy a labda csupán 2,2 centiméterrel haladt át a gólvonalon" - fogalmazott, hozzátéve: ezzel együtt az alapvonalnál elhelyezkedő segítő hibázott, mégpedig azzal, hogy nem a vonal mögött helyezkedett, így nem láthatta megfelelő szögből a szituációt. Azóta a képzések során külön felhívják az alapvonali bírók figyelmét arra, hogy mindig maradjanak a vonal mögött.

Csányi: jogos, de aránytalan a FIFA büntetése

A Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke jogosnak, de aránytalannak nevezte a nemzetközi szövetség (FIFA) büntetését, amely szerint a magyar válogatott soron következő hazai, románok elleni világbajnoki selejtezőjét zárt kapuk mögött kénytelen lejátszani. Csányi Sándor a Magyar Labdarúgás Fórumán kijelentette: a következő négy évben sorra kerülő 32 világverseny közül legalább hatra kijut a magyar válogatott. "A büntetés jogos, ilyen események mellett nem lehet elmenni szó nélkül. Mértéke azonban indokolatlan és aránytalan" - mondta

Csányi Sándor

a Papp László Sportarénában szerdán a FIFA döntésérő. Az MLSZ elnöke kiemelte, 10 ezer szurkolóból 100-200 viselkedett elfogadhatatlanul a tavaly augusztusban rendezett Izrael elleni barátságos mérkőzésen. Hozzátette, amennyiben a fellebbezést elutasítják, akkor az 56-osok terén óriáskivetítőn több tízezer szurkoló nézheti majd együtt a meccset az MLSZ szervezésében, továbbá jelezte, ha sikerül azonosítani azokat a drukkereket, akik miatt büntetést kapott az MLSZ, akkor rajtuk polgári peres úton behajtják a kieső a jegybevételt és a 40 000 svájci frank pénzbüntetést. A sportvezető az eset kapcsán arról is beszélt, hogy a döntés már november 20-án megszületett, de az MLSZ sem értesült korábban róla. Ezt már csak azért is elfogadhatatlannak tartja, mert "a magyar kormány azóta súlyos pénzeket költött a Puskás Ferenc Stadion középső karéjának megerősítésére, hogy a magyar-román meccset minél több szurkoló nézhesse meg a helyszínen". Csányi beszédében négy kiemelten fontos fejlesztési területet jelölt meg 2013-ra vonatkozóan: az edzőképzést, a magyar játékosok szerepeltetését, a női futballt és az infrastrukturális fejlesztések folytatását. Az edzőképzésben olyan irányú változást vár, hogy minőségi utánpótlásedzők segítsék a Bozsik Program révén megnövekedett számú utánpótláskorú labdarúgót - ezzel összhangban Szalai László, a Magyar Futball Akadémia korábbi igazgatója váltja Mezey Györgyöt az edzőképzés élén. A magyar fiatal játékosok nagyobb arányú élvonalbeli szerepeltetését többek között úgy kívánja elérni az MLSZ, hogy a televíziós pénzek és egyéb bevételek elosztásakor fontos szempont lesz, a csapatokban hány hazai nevelésű játékos futballozik. Az infrastrukturális fejlesztésekkel kapcsolatban azt mondta, idén 120 új pálya építése és 200 felújítása szerepel a tervek között, továbbá valamennyi élvonalbeli stadiont fűthetővé kell tenni, mert a magyar csapatok számára nagy hátrányt jelent a több mint két hónapos téli szünet, miközben máshol ennél zordabb körülmények között is folytatódik a játék. Hozzátette, a tervek között szerepel a központi jegyértékesítés, a szurkolók személyi azonosítása a belépéskor, illetve minden stadionban kamerarendszer felállítása, s ezek együttes megvalósulása azt eredményezheti, hogy a stadionokban lebonthatják a játékteret a nézőktől elválasztó kerítéseket.

Csányi Sándor komoly vállalást is tett: az elkövetkezendő négy évben - az utánpótlást is beleszámítva - 32 világversenyt rendeznek, s szerinte ebből legalább hatra kijut a magyar csapat. "Lehetetlen vállalkozásnak tűnt a magyar futball megújítása az elmúlt 30 év sikertelensége után, de több sikertörténet is lendületet adott a magyar futballnak az elmúlt években" - mondta az MLSZ-elnök az elmúlt éveket értékelve. Ezek közé sorolta az amatőr futball megmentését azzal, hogy a versenyeztetési költségek kilencven százalékát átvállalta az MLSZ. Kiemelte még a játékosok, a csapatok és az egyesületek számának növekedését, a Bozsik Programot és a pályalétesítési programot. A Bozsik Programra évi 2,5 milliárd forintot költ az MLSZ, míg a pályalétesítésben és az infrastrukturális fejlesztésekben a TAO-ból befolyó összegek biztosítják a fedezetet. Mint mondta, 2011-ben 16, tavaly 28 milliárd forint áramlott a labdarúgásba a TAO-pénzekből, az idei terv pedig 25 milliárd forint. A futballfórum kezdetén Hajdú B. István felolvasta Orbán Viktor miniszterelnöknek a résztvevőkhöz írt levelét, amelyet később az

orbanviktor.hu

oldalon is közzétettek. Ebben a kormányfő köszönetet mondott a nyitottságért, a partnerségért és az együttműködésre törekvésért, amelyeket az MLSZ részéről tapasztalt. "Büszkék lehetünk arra, hogy a napi gondok mellett képesek voltunk közös munkánk horizontját magasan tartani, a válságkezelés és a rendteremtés mellett mindig jutott idő, figyelem és törődés a magyar futball jövőjét jelentő fiatalok, az utánpótlás életére" - írta többek között Orbán Viktor.

Simicskó István

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára köszöntőjében azt mondta, a futballnak és a sportnak nagy ereje van, a kormány ezért tekinti utóbbit stratégiai ágazatnak. Kiemelte azokat az intézkedéseket, amelyeket a kormány az elmúlt két-két és fél évben hozott a sporttal kapcsolatban. Ezek között említette az olimpiai felkészülésre szánt összeg megduplázását, az olimpikonok és paralimpikonok jutalmazását, az újraindított utánpótlás-nevelési programokat, az általános iskolákban bevezetésre került mindennapos testnevelést, illetve a TAO-rendszert. Az államtitkár hozzátette: szükség van multifunkcionális stadionokra és olimpiai központra. Kijelentette: a cél az, hogy az ország sportoló és - mint fogalmazott - sportszerű nemzetté váljon.