Olvasson bele a Janics-könyvbe I.: Petrovics Kálmán

A közelmúltban jelent meg a Csonka Gábor, Dlusztus Imre szerzőpáros tollából a háromszoros olimpiai bajnok Douchev-Janics Natasáról szóló könyv. Most, a SZEGEDma.hu-n beleolvashat a kötetbe.

A Magyarországot viharos körülmények között elhagyó háromszoros olimpiai bajnok

Douchev-Janics Natasáról

szóló,

Ne gyűlöljetek! című kötet

egyik fejezete olvasható az alábbiakban, főszerepben a Pedro néven közismert

Petrovics Kálmánnal

, az EDF DÉMÁSZ Szegedi VE igazgatójával.

PEDRO

Nem akarunk hibázni, ezért újra átvesszük a leckét Pedróval, akiről köztudott, hogy a klub apró rezdüléseit is pontosan dokumentálja. Mindent Londonból látunk, s úgy tűnik, Natasa magyarországi pályafutását is a londoni szereplést körüllengő bizonytalanság alapján ítéli meg a közvélemény, Divac árnyáról most nem is szólva. Holott itt két nagyon fontos tényezőt kell figyelembe venni: az egyik az, hogy ebben a sportágban a klubok és az élversenyzők mindig olimpiai ciklusban gondolkodnak, a másik pedig az, hogy Natasa mindenképp Peking és London között szeretett volna gyermeket vállalni.

Az olimpiai felkészülés, hangsúlyozza Petrovics Kálmán, a lehető legjobb kézbe került azzal, hogy Kovács László vette át az edzések irányítását. Szakértők egybehangzó véleménye, hogy Natasa személyiségéhez és az adott pályaszakaszhoz, jelesül a háromszoros olimpiai bajnoki címmel kivívott tekintélyhez már jobban illett a béketűrő, atyai Kokszi, mint a hajcsár típusú Kati néni. Ezzel tehát nem volt semmi gond: a két világklasszis edző közül a munkamániás sztár arra szavazott, aki jobban elviselte szenvedélyes személyiségét. A gyermekvállalás viszont nem volt ilyen egyszerű történet. Natasa akkor lett terhes, amikor már szinte lemondtak a lehetőségről. Fél év próbálkozás legvégén, sportolói szempontból és olimpiai szemüvegen keresztül nézve az utolsó pillanatban fogant meg a nagyon várt gyermek. Innentől végig versenyben voltak az idővel. „Fontos hangsúlyozni, hogy a szponzorok változatlan szerződéses tartalommal kitartottak Natasa mellett és tulajdonképpen úgy csináltuk végig 2011-et, hogy abban szakmai teljesítés nem történt, hiszen nem indult versenyen” – fogalmaz Pedro. „A szövetség, a klub és a szponzorok részéről komoly gesztus volt ez, hiszen a teljesítés elmaradása miatt jelentős változtatásokat lehetett volna bevinni a szerződésekbe.” És Andró? „Ugyanebben az esztendőben Andrian Douchev Natasa jelentős nyomására bekerült a rendszerbe, és ha szakmailag nem is, hiszen nem volt meg a szükséges papírja, anyagilag mindenképp elismerte a klub a bolgár sportember munkáját. 2010 júniusától egy éven keresztül egy kisebb összeget, majd 2011 nyarától ennek a dupláját kapta Natasán keresztül Andró, amivel a klub kifejezte azt, hogy honorálja a sportember munkáját. Ezt a kifizetést azért nem neveztük edzői díjnak, mert a klub ragaszkodik az előírásokhoz és edzőt csak megfelelő végzettséggel alkalmaz.” 2011 szeptemberében a klub vezetői, Kokszi, Natasa, Andró és a menedzser közösen fogadták el az olimpiáig tartó időszak felkészülési programját, amit természetesen Kovács László dolgozott ki. „Ezt fogadta el a szövetség és minden más partnerünk. Ki kell emelnem, hogy Szeged város önkormányzata hatalmas részt vállalt az olimpiai felkészülés támogatásából. Én úgy gondolom, hogy kiváló munkát végzett az edző és a versenyző is. Így aztán a támogatóknak is köszönhetően háromnegyed évvel a szülés után Natasa már olyan állapotban indulhatott a válogatókon, hogy meg sem lehetett kérdőjelezni a helyét az olimpiai csapatban.” Árulja el a szakember, ha minden rendben ment, minek köszönhetőek a kisiklások? „ Az ötszáz egyesen való indulása azzal úszott el, hogy közel két éves versenykihagyást követően, épp a versenyrutint elveszítve, a hatalmas munkából érkezve Natasa egyszerűen nem érezte a versenyzést. Mi ezt némi örömmel konstatáltuk, hiszen a kétszázat elvitte, párosban Katival biztos helyük volt, a négyest pedig ő maga sem erőltette, mi pedig úgy gondoltuk, hogy sok lenne a három szám.” Rögzítsük, hogy Natasa teljes mezőny mellett a világkupát és az Európa-bajnokságot is megnyerte 200 egyesben, és az ötszáz párosban is bizonyítottak, csak épp a hajó súlyával volt gond. „Az olimpia előtt többen is jelezték, és én magam is így láttam, hogy Natasa fáradtnak, elgyötörtnek, kifacsartnak tűnik. Fizikailag is látszott rajta, vékony volt, lestrapált. Szellemileg, mentálisan is kiütközött a gond, mert fásult volt. A győzelmei is éppen csak megvoltak. Júniusban Andró önhatalmúlag átvette Natasa edzésmunkájának irányítását. A klub annál többet nem tehetett, hogy teljesítette Natasa minden kívánságát, ezt is. Kovács László, a dadus és Milána mindig ott volt Natasa közelében, ha akarta, így Londonban is. Ennek ellenére már az előfutamokon láttuk, hogy ez nem az a régi Natasa. Nem az a tűz és szenvedély hajtotta, mint korábban. Odaállt a versenyre, kihozta magából a maximumot és épp ezért nagyon sokra értékeljük az ezüstöt és a bronzot. De Natasát ismerve, tudva a körülményeket, azt kell, hogy mondjam: ez nem siker, hanem kudarc. Számára az.” Kopogósan hangzik, de igaz. A vízitelepnek megvannak a törvényei, itt mindent az elvégzett munka és az eredmény hitelesít. A közös munka szenzációs volt, az eredmény a világ legjobbjaihoz méltó, csak épp nem Natasához, az akarnok kajakkirálynőhöz. „Az egyesület köszönettel gondol a csodálatos időszakra. Tizenkét nagyszerű év van mögöttünk. Semmilyen rossz érzésünk nem lehet a teljesítményével kapcsolatosan. A lehetőségeket megadtuk, ő pedig maximálisan teljesített. Csak a legnagyobb tisztelettel gondolunk rá és mondjuk azt, hogy sok sikert kívánunk neki az életben. Mindenekelőtt a családdal, mert az a legfontosabb. Az EDF Démász Szegedi Vízisport Egyesület örökös tiszteletbeli tagja lett Natasa, ami azt jelenti, hogy itt mindig otthon van, bármikor jöhet, használhatja az eszközeinket, ő a mi családunk tagja. Személy szerint én nagyon boldog lennék, ha minél többször látnánk itt közöttünk. Úgy,mint régen.” Mire lehet képes versenyzőként? „Harmincévesen egy olyan kvalitású női versenyző, mint Natasa, még nem idős. Tapasztalt, kiváló versenyző, aki Kati néni mellett és Kati néni nélkül is fölért a csúcsra. Tehát bizonyítottan nem edzőfüggő a teljesítménye. Biztos vagyok abban, hogy extra produkciót fog nyújtani. Ezzel együtt azt mondom, hogy a két következő olimpiai ciklusban el fog dőlni, hogy mit ér a magyar műhelymunka, a felkészítés és a szakmaiság. Önmagában érték-e és garancia-e a kiváló eredményre a sportágunk? Hogy mivel? Például azzal, hogy felkészítsen ilyen szintű versenyzőket, akik később, már kész sportolóként erre építve érjenek el eredményeket. Vagyis a magyar kajak-kenu sport ereje abban nyilvánul-e meg, hogy segíti a versenyzőket az odakerülésre, akik aztán önállóan is teljesítenek, vagy a világszínvonalú eredményességhez szükség van az itteni felkészülésre, a magyar közegre is? Ez nagy kérdés, ami ezután dől el.” Több mint ötszáz gyerek sportol itt. Pedróék szívós munkájának köszönhetően nagyon komoly szponzori kör alakult ki a háttérben. A korona egyik ékkövét letörte a sors. Milyen lehet az egyesület jövője Natasa után? „Olyan felkészült edzői stáb dolgozik az egyesületnél, amelyre hivatkozva kijelenthetjük, hogy Natasa távozása után is van élet. Versenyzőre lebontva a következő száz évben várható csak, hogy még egy olyan tehetség születik, mint amilyen Natasa volt. Nem valószínű, hogy a közeljövőben találunk ilyet, bár itt van Kárász Anna, aki igazán jó lehet. A kenuban ott van Vajda Attila olimpiai bajnok, olimpiai bronzérmes, kétszeres világbajnok, akiben nyugodtan gondolkodhatunk legalább egy olimpiai ciklusban. Mellette Horváth Gáborra számíthatunk élversenyzőként és az sem lehetetlen, hogy Attila munkáját segítendő idekerül még egy klasszis kenus. A kajak szakágban nagyon erős utánpótlás csoportunk van, tizenhét és huszonhárom év között van tizenöt komoly, nagy jövő előtt álló sportolónk, bár számukra most jön el a felnőtté válás nehéz időszaka.” Pénzügyileg is jól áll a klub. Ritka helyzet, hogy a következő esztendő munkájának fedezete már rendelkezésre áll. A közeli hetek, hónapok feladata, hogy az olimpiai ciklus végéig tartó további három évre is stabil szerződésekkel rendezett háttere legyen a munkának. „Ebben névadó szponzorunk, az EDF-Démász jár az élen, azután Szeged városa, a Chesterton Spiral Track, ami egy kanadai cég, s mint ilyen egyedülálló, hogy külföldi vállalatként támogatja a magyar sportsikereket, természetesen magyar és szegedi kötődések révén. Tizenegy éve kiemelt, stabil támogatónk a Szegedi Vízművek is, így áll össze az a nagy négyes, amit hála Istennek még nagyon sokan egészítenek ki pénzzel, egyéb támogatással. Az ötszáz tagunk teljes ismeretségi körét tudhatjuk magunk mögött. Kiváló elnökségünk van, nagyszerű edzőink, rengeteg jó sportolónk, elhivatott munkatársaink. Van jövőnk.”