Tóth Bálint: Pro-lincences edzőket az utánpótlásképzésbe

Miért nem jó az átszervezett bajnokság és hogy miért kellenek pro-licences edzők az utánpótlásba? Ezek a témák is szóba kerültek, mikor a Szeged 2011 vezetőedzőjével, Tóth Bálinttal beszélgettünk a csapat éttermében, az Etázs Soccer Sport Clubban.

Első kérdésként a labdarúgás felemelkedésének tartópilléreiről ejtettünk néhány szót, ahol a mester nem rejtette véka alá a bajnokságok átszervezésével kapcsolatos véleményét sem. Mint mondta, az új MLSZ-vezetés több utat nyitva kezdett bele üdvözítő változástatásokba. „A Bozsik-program újraindítása, a pályaépítési elképzelések, és a kormány részéről a TAO-pályázatok rendszere - ami soha nem látott lehetőségekhez juttatja a kis csapatokat, utánpótlás-nevelő egyesületeket is – mérföldkő lehet a honi labdarúgás emelkedésében. Viszont a bajnokságok átszervezése kapcsán azt kell mondanom, hogy rossz az irány. Az egycsoportos 16 csapatos NB II és a háromcsoportos NB III az előbb felsorolt pozitív irányokat ferdítheti el. Az optimális szerintem az lenne, és ez megfelelő versenyhelyzetet is teremtene, ha 20 fős lenne az egycsoportos NB II. Biztos, hogy vidéki fellegvárak országos ismertséget szereznének, hiszen keletről nyugatra járnának ezek a csapatok. A 4 csoportos NB III-ra pedig azért lenne szükség, mert míg a Bozsik-programmal tömegesítünk, addig mesterségesen megszüntetünk csapatokat azzal, hogy lecsökkentjük 3 csoportra a harmadik ligát” – vázolta Tóth Bálint a problémát, aki szerint ki kell tűzni nevezési időpontokat, és ha nincs megfelelő létszám, akkor lehet szűkíteni. „De az sem tartom helyes törekvésnek, hogy csak az NB I-es kluboknak lehet NB I-es utánpótláscsapata. Ne hozzuk a gyerekeket olyan helyzetbe, hogy például a Grosics akadémiának nincs még élvonalban szereplő felnőtt együttese, ezért a tehetséges gyerekeket fosztjuk meg attól, hogy szerepelhessenek kiemelt csoportban” – tette hozzá.

Mikor az utánpótlásképzés részleteit kezdtük elemezni, a kék-feketék trénere kiragadta a legfontosabb törekevést: az utánpótlásképzésben nem elsődleges szempont az eredményesség. „Nyilván meg kell tanítani nyerni is a srácokat, de az elsődleges szempont az legyen, hogy ne képzetlen futballisták kerüljenek az NB I-be, NB II-be. Mert véleményem szerint azért nincs megfelelő számú és kvalitású magyar játékos ezekben az osztályokban, és azért kell egyre több külföldi, mert sok a képzetlen labdarúgó. Nekünk edzőknek nagy a felelősségünk ebben” – emelte ki a szakember, hozzátéve, hogy ehhez a kérdéskörhöz szorosan kapcsolódik az iskolai nevelés is, melyben szerencsére már most szeptembertől úgy alakul, hogy minden nap van testnevelés óra. „Nem fontos focizni az iskolákban, de a mozgáskészségnek fejlődnie kell a rendszeres testmozgással, ne úgy jöjjön le az első edzésre a gyerek, hogy odaadom neki a labdát ő pedig átesik rajta.” „A szakma ma pénz orientált. Pontosan fordítva működik nálunk, mint tőlünk nyugatabbra” – válaszolt az edzői szakmát firtató kérdésünkre Tóth Bálint. „A legképzettebb pro-licences edzők mindig az NB I-be akarnak edzősködni. Én boldog voltam, hogy a legmagasabb képesítéssel egy akadémia szakmai munkáját vezethettem. Ha tehetném, az akadémiákra irányítanám a képzett edzőket, és az edzői ambíciókkal bíró, volt NB I-es játékosokat, mert ők tudják megmutatni a kisgyerekeknek igazán, hogy mit kell csinálni a pályán, hogyan kell a cselezni, levenni a labdát, beadni, lőni stb. Ezeket csak azok tudják megtanítani, akik valamikor szintén elsajátították ezeket az elemeket készségszinten. A testnevelő tanárok a képzés másik részét teszik hozzá, ők a helyes mozgáskoordinációra tanítják meg a fiatalokat, szökdelni, felugrani, futni stb. Végül pedig egybe kell gyúrni, össze kell ezeket a területeket kapcsolni. És fontos, hogy ezt a folyamatot egy pro-licences edző irányítsa” – így a szakember. A válogatottunk szereplése gyakran adhat okot bizakodásra, vagy a címeres tizenegy nem feltétlen tükre a labdarúgás helyzetének egy adott országban? – tettük fel a kérdést. „Nincsen válogatottunk, ez mese, nekem azok a válogatottak, akik idehaza a mi bajnokságunkban futballoznak. Nagyon szép, hogy van Dzsudzsákunk, Komanunk és Juhászunk, ezek a fiúk kinőtték magukat, ők azért kellenek, mert mutatják az utat, az irányt, de nagyon hiányoznak azok a spílerek, akik idehaza színesítik a bajnokságot, akiktől el lehet lesnie a fiataloknak akár élőben, akár a tévé előtt ezt-azt. Ezek a játékosok a futball igazi szellemiséget hoznák be a honi öltözőkbe” – zárta gondolatait a Szeged 2011 vezetőedzője.