Írjon nekünk!

Szeged

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Sport

Egy szegedi blogja a jégkorong-vb-ről: 5. nap + FOTÓK

Egy szegedi blogja a jégkorong-vb-ről: 5. nap + FOTÓK

2011. április 24., vasárnap
Egy szegedi blogja a jégkorong-vb-ről: 5. nap + FOTÓK

„A végtelen éj és a gyönyörű álom…”*

Már itthon Szegeden, hosszú, csendes éjszakai vezetés után, kétszáz kilométer csak a saját gondolataimmal. És a Szilárd dalszövegből kiszakított részlet. Volt időm átgondolni, mi történt az Arénában. Aki olvassa ezt a bejegyzést, nagy valószínűséggel látta is a mindent eldöntő mérkőzést. Látta, hogyan fecsérelte el a magyar válogatott az első harmadot, milyen elképesztő munkával hozta vissza magát, és azt is látta, hogy mindez kevés volt. Mert az A csoportban edződött olaszok ellen ez nem elég. Pont az elfecsérelt első tíz perc hiányzott. Lehetne hibát keresni, kérdezhetném miért Hetényi kezdett a kapuban? De nem Hetényin múlt, nem a második olasz gól döntötte el a mérkőzést. Az első húsz percben az egész csapat keze remegett meg. Sok hibával és nagy adag szerencsétlenséggel nyitottunk, és ellenfelünknek ez elég is volt. Aki ott volt, vagy aki a tv képernyő előtt ült, láthatta hogy milyen iszonyú tempóban, milyen elképesztő fizikummal és koncentráltsággal megy ez a játék egy csoporttal feljebb. És nem csak egyetlen mérkőzésen, mint most a budapesti VB-n, hanem meccsről-meccsre. Aki ezt nem bírja, az csak látogató lehet az elit csoportban, csúnya verésekre, nagy pofonokra számíthat. Ezt a tempót nem lehet egyetlen kirakatcsapat derékhadára épített válogatottal produkálni. Vagy a többi magyar klubcsapatnak kellene az EBEL Ligában elindulnia a Fehérvárhoz hasonló erejű sorokkal, vagy a magyar bajnokságnak kellene sokkal acélosabbnak lennie. És nem utolsó sorban erős jégkorong csapat kellene minden vidéki városba és Budapestre, mind a 25 fedett jégcsarnokba, mert ez a szám pillanatnyilag csak egy szép adat a statisztikákban, amit minden világversenyen leporolunk és kirakatba teszünk. Mi magyarok csodaváró nemzet vagyunk, nekünk jár a csoda. Ám ezen az estén nem sikerült. Mert erről a csodáról nem tudtak az olaszok, akik erre az egy meccsre nagyon összekapták magukat, és nem tudta az amerikai bíró sem, aki bizony alkalmazta ellenünk a „kicsiknek” járó szigort. 19 másodperc, ennyit kellett volna a hosszabbításban még kihúznunk és akkor bármi lehetett volna. Hiszen hosszú percek óta uraltuk már a mérkőzést. De éppen ennyivel voltak jobbak az olaszok, nem szabálytalankodtak gólhelyzetben, sőt nem is engedtek minket a kapu elé, és az ölükbe hulló előnyt kegyetlenül kihasználták. Aztán az első döbbenet, csend, könnycseppekkel küzdő szurkolók a lelátón, olasz öröm, olasz himnusz. És a magyar himnusz! Mert azért a közönség a végére bebizonyította, mi a csapatot szeretjük, így ahogy van, hibáival, a csodavárással, a hatalmas szívvel, így csomagban. És a könnyes szemű lányoknak a lelátón csak annyit, a dal folytatódik: „A végtelen éj és a gyönyörű álom, véget ért, de újra megtalálom…”*

Petró János

Divízió 1-es Jégkorong Világbajnokság, Budapest

Dél-Korea – Spanyolország 2-3 (hosszabbítás után) Magyarország – Olaszország 3-4 (hosszabbítás után) * Szilárd: A végtelen éj - dalszöveg
magyar jégkorong-válogatott jégkorong jégkorong divízió I-es vb

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo