Sport

Egy szegedi blogja a jégkorong-vb-ről: 3. nap

Egy szegedi blogja a jégkorong-vb-ről: 3. nap

2011. április 21., csütörtök
Egy szegedi blogja a jégkorong-vb-ről: 3. nap

Már csak egy kérdés van

Petró János kollégánk helyszíni élménybeszámolója a Papp László Budapest Sportarénából, a divízió 1-es jégkorong-világbajnokságról. Nemzeti válogatottunk hétfőn a dél-koreaiak elleni sikerrel folytatta menetelését a feljutásért folytatandó harcban. Mivel az olasz válogatott az esti meccsen simán túllépett a fáradt és harmatos Dél-Koreán, számunkra már csak egy kérdés maradt. Szombat este ki jut fel az A csoportba? A szervezők egyik legjobb ötlete, hogy a délutáni mérkőzésekre beengednek néhány száz iskolást, akik zászlókkal, dudákkal és folyamatos buzdítással teremtenek vb-hangulatot az Arénában. Ennek köszönhető az is, hogy a spanyolok több mint százperces gólszünete után, úgy ünnepelték a VB első spanyol gólját, mintha az a torna mindent eldöntő találat lett volna. Az sem számított, hogy a holland csapat ekkor már 6-0 arányban vezetett. Ekkor még úgy gondoltam, ez csak a felvezető mérkőzés, este végre megtudjuk, mire képes az olasz csapat. De visszagondolva a két találkozóra, számomra ez a meccs volt élvezetesebb. A hollandok bizonyították, hogy két vereségük ellenére stabil középcsapatnak számítanak a divízió 1 mezőnyében, a spanyolok pedig nagy valószínűséggel lifteznek vissza az alsóbb régiókba. Olaszország ismét takaréklángon, ám a korábbiaknál sokkal jobb játékkal biztosította magának a szombat esti ki-ki mérkőzést. Ám a takaréklángot ezen az estén Dél-Korea engedélyezte. Az ázsiaiak fáradt, kedvtelen csapat benyomását keltették, nyomokban sem látszott az a harci kedv és győzni akarás, amit hétfő este a magyarok ellen megcsodálhattunk. Az olasz válogatott vette a lapot és 60-70 százalékos erőbedobással meglehetősen simán lépett át ellenfelén. Tette ezt úgy, hogy a hatodik góljuk már tényleg A csoportos, izmos, hálószaggató dugó volt. Dél-Korea pedig ezen az estén elfelejtette, hogy minden gólra játszott sport alapja a védekezés. Mondhatnám azt is, ha valaki odatolt volna a kapu elé, akkor én is üthettem volna egy gólt. Mert ezzel a területtel a pályán lévő koreai bekkek nem igazán foglalkoztak. Ami a magyar csapat számára figyelmeztető szombatra, az olaszok két nullára nyert meccset hoztak, és a torna eddigi három mérkőzésén mindössze két gólt kaptak. Ha belekényszerítenek minket a brusztolós, kekeckedő, lassú játékukba, akkor nekünk is lehetnek gondjaik a góllövéssel. Vezetnünk kell ellenük, ha lehet több góllal, mert azt még nem láthattuk, mire képesek hátrányban. Ma szünnap, holnap Dél-Korea Hollandiával meccsel, mi pedig várhatóan könnyed gálát tarthatunk a spanyolok ellen. Divízió 1. Jégkorong VB, Budapest Hollandia – Spanyolország 8-2 Olaszország – Dél-Korea 6-0 A magyar embert, főleg ha már elmúlt ötven, nem szabad nyugat felé engedni. Feldúlja, mint a hunok, aztán hazajön és összehasonlít. Így van ez velem is, akaratlanul összehasonlítom a két évvel ezelőtti zürichi A-csoportos élményeimmel a mostani rendezést. Az ugye evidens, hogy Budapesten a sör drágább, mint Zürichben volt. A márkáról ne is beszéljünk. Az már kicsit kellemetlen, hogy az esetleges külföldi vendégeket az arénában a magyar konyha olyan elhíresült remekeivel várjuk, mint a perec és a pogácsa. De két euróért meg lehet kockáztatni egy szerényen megpakolt szendvicset is. Ezek voltak Zürichben is, de a csarnokban és annak környékén természetes volt a sült kolbász és más meleg ételek jelenléte. A csarnok melletti szurkolói zónáról ne is beszéljünk, ahol ajándéktárgyak, sörsátor, kivetítő és koncertek vártak a nézőkre. Zürichben észrevétlen el lehetett tölteni egy napot, Budapesten két meccs között az ajándékbolt és az ötszáz forintos sörön túl csak a céltalan várakozás lehetősége vár ránk. Svájcban mérkőzések előtt a kivetítőn bemutatták a két országot, elsősorban azok jégkorongsportját. Csapatok száma, igazolt játékosok száma, fedett csarnokok száma és hasonló, természetesen videóval alátámasztva. Utána képekkel és adatokkal a két csapat játékosainak promóciós anyaga következett. Budapesten a műsorvezető némi információval megspékelve felolvassa az összeállításokat. Ezalatt a kivetítő a főszponzor sms-játékának bugyuta üzeneteit tolja elénk. De ez még hagyján. A gólok visszajátszását is többször felülírja egy-egy mms-üzenet, ilyenkor előfordulhat, hogy Sikorcin gólja helyett valakinek a kedvenc szobakutyáját láthatja a nagyérdemű. És nem utolsósorban Zürichben a megváltott belépővel ingyenes volt a tömegközlekedés, aminek egyenes következménye volt, hogy személyautót elvétve lehetett látni a csarnok közelében. Akkor mi a pozitív? Az hogy Budapesten mi vagyunk az esélyesek, és valljuk be a jegyárak is bőven megfizethetőek. A biztonságiak udvariasak és a beléptetés is zökkenőmentesen megy. Igaz ezzel Svájcban sem volt gond. Hajrá magyarok, hajrá Szeged!

Petró János

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.