„Szeged városa most nem engedheti meg magának, hogy mikor új forrásokhoz és esélyekhez jut a labdarúgás, kimaradjon ezekből a lehetőségekből, ezért újra kell pozicionálni a futballhoz fűződő viszonyát, meg kell határozni a szereplők helyét a rendszerben” – jelentette ki portálunknak Nógrádi Tibor, az MLSZ megyei igazgatója. Nógrádi a városi sportbizottság tagjaként abban a munkacsoportban is szerepet vállal, melynek a szegedi labdarúgó-koncepció kidolgozása a feladata.
A polgári kormánnyal a háta mögött a Magyar Labdarúgó-szövetség jelenlegi vezetése mer nagyot álmodni. Kimondott cél, hogy a világ legnépszerűbb sportága hazánkban is visszanyerje régi fényét, presztízsét. Ehhez az ígéretek szerint a szükséges forrásokat is hozzárendelik.
„Az 1990-es években az állami szektor megszűntével gyakorlatilag kihúzták a finanszírozást a magyar labdarúgás alól. Az így keletkezett vákuumban sajnos szerencselovagok és szélhámosok jelentek meg, ami óriási rombolást végzett országosan és Csongrád megyei, szegedi szinten is. Nemcsak anyagilag roppant meg a sportág, de még súlyosabb károk keletkeztek marketing- és sajtókörnyezetében, imázsában. Külön kiemelném a sajtó szerepét: az elmúlt húsz évben a dekadens magyar életérzés következtében a labdarúgásunk szidása, támadó, sokszor rosszindulatú megközelítése divattá vált. Ezért is tartom különösen fontosnak, hogy Csongrád megyében a SZEGEDma.hu indulásától kezdve tudatosan felvállalta, hogy a sportág mellé áll, s nemcsak objektíven, de szeretettel és elkötelezettséggel közelíti azt meg” – kezdi a beszélgetést a Csongrád megyei igazgató. Hogy milyen nehéz kiutat találnia futballunknak a csapdahelyzetből, egy nem is oly régi történettel illusztrálja
Nógrádi Tibor
.
George F. Hemingway
– mondja – több multinacionális cég külföldi központjával tárgyalt a Honvéd támogatásáról, s támogatták is elképzeléseit, de a cégek magyarországi vezetői megvétózták a terveket arra hivatkozva, hogy nem szerencsés a mai magyar labdarúgás finanszírozójává, ergo szereplőjévé válni. Ez egy rendkívül szomorú helyzet, melyből mind az MLSZ új vezetése, mind a Csongrád Megyei Területi Igazgatóság nagy erőkkel keresi a kitörési pontokat.
Hogyan néz ki a jövőkép, melyet futballunk vezetői lefestettek? „A magyar labdarúgásba a következő négy évben várhatóan dupla annyi forrás kerül, mint az előző időszakban. Ezek a pénzek egyrészt állami támogatásként érkeznek, másrészt kedvezményes banki hitelrendszerre, illetve az önkormányzatok segítségére is számítani lehet. Az elsődleges cél a tömegbázis szélesítése, ami elengedhetetlen az előrelépéshez. A sportág szerepét illusztrálandó szeretném felhívni a figyelmet: Magyarországon az igazolt sportolók több mint fele, a tömegsportolók 80 százaléka ma is labdarúgó. Ha egy település, egy régió vagy az ország ekkor bázist veszni hagy, erőteljesen megkérdőjeleződik az egészséges életmód, a prevenció, az iskolai testnevelés iránti elkötelezettsége is. A futball ráadásul komoly össztársadalmi szereppel is bír: amellett, hogy hatalmas tömegbázisára egészséges iskolai testi nevelési rendszer építhető, másrészről a sportág erkölcsi és közösségi nevelő hatásai is tagadhatatlanok: a foci a közösségépítés, a nemzettudat, a lokálpatrióta kis közösséghez való tartozás egyik fontos eleme. A befektetendő források egyébként – mielőtt bárki is támadni kezdené a kormányzati szándékot – állami és önkormányzati szinten is a költségvetési hibahatáron belüli összegek, építő, melyek kitörést jelenthetnek a pesszimizmusból, a dekadenciából” – ismerteti a terveket. A pénzek jelentős részét infrastruktúrafejlesztésre fordítják majd. A profiknál – árulja el Nógrádi Tibor – a FIFA előírásainak megfelelően olyan vízelvezető és fűtési rendszerrel kell ellátni a pályákat, hogy azokon télen, illetve özönvízszerű esőzéseket követően is játszani lehessen. Emellett 800 és 1000 közötti új pálya épülhet, a tömegsportolók számára pedig rengeteg kézilabdapálya méretű, műfüves játéktér létesül.
„Ahhoz, hogy megvalósítsuk a fő célt, a tömeget, élcsapatok és eredmények kellenek. Az MLSZ azt szeretné elérni, hogy 2018-ig tízezerre növekedjen az átlagnézőszám az NB I-ben, a kluboknak a jegybevételből és a marketingjogok értékesítéséből származó bevétele pedig érje el a költségvetésük 40-50 százalékát (Nyugat-Európában ez ma 60-80 százalék között mozog). Biztos vagyok benne, ha pozitív pályára áll a labdarúgás, a szponzori háttér is könnyebben megteremthető. Ami Szegedet illeti, ha végre újra lesz első osztályú csapata a városnak, attól nemcsak azt várhatjuk el, hogy szponzorokat szerezzen magának, de a város akár munkahelyteremtő beruházásokhoz is juthat együttese által” – evez át itteni vizekre a sportvezető. Nógrádi Tibor igazgatói kinevezése óta folyamatosan tárgyal a megye polgármestereivel, sportvezetőivel. Új életet lehelne a sportágba: egyrészt azért dolgozik, hogy megtörténjen a valódi nyitás a gyerekek felé, másrészt a közösségeket újraszocializálják a futballra. „A Bozsik-program révén a 6-12 éves gyerekek és az iskolai labdarúgás kerül a középpontba, ebben óriási lehetőségek rejlenek. Nagy személyi és forrásenergiákat fektetünk majd ebbe a korosztályba. Onnan pedig a tömegsport felé mozdulunk el. Nem mindenkiből lesz profi labdarúgó, de azokból, akik megszeretik a focit, mindenképpen a jövő szurkolói, szponzorai, egészséges gondolkodású közösségi emberei válnak, ezért kívánunk elérni minél szélesebb réteget. Üzenetünk, hogy a labdarúgás örök, bármilyen életkorban űzhető. Eltökélt szándékunk, hogy az amatőr futball évről évre komolyabb támogatást kapjon. A jelenlegi kórkép úgy néz ki, hogy az amatőr labdarúgás semmilyen vagy rendkívül csekély támogatással rendelkezik, mindent a helyi önkormányzat vezetőjének a sportághoz fűződő viszonya határoz meg. Minden tiszteletem és elismerésem azoké a kisebb települési sportvezetőké, akik szinte a családjuk elől veszik el a pénzt, hogy megmaradjon a csapatuk. Hosszú távon azonban ez tarthatatlan! Két dologra van tehát szükség: egyrészt ki kell mondani, hogy a szabadidő- és minőségi sport infrastrukturális hátterének megteremtése állami és önkormányzati feladat, s ezt a programot végre is kell hajtani, a másik részről a versenyeztetési költségeket folyamatosan csökkenteni kell, hogy a csapatot működtetni kívánó közösségek számára mindig elérhető legyen a nemzeti bajnokság. Élharcosa kívánok lenni ezeknek a folyamatoknak” – jelenti ki a Csongrád megyei igazgató.
Nógrádi Tibor szerint Szeged a magyar labdarúgás egyik legsúlyosabb válsággóca: a nehéz helyzet oka, hogy az utóbbi húsz évben számtalan hiteltelen, tönkrement kísérlet történt a csongrádi megyeszékhelyen, több hiteltelen vezető rombolta a sportág tekintélyét. A labdarúgást ráadásul belharcok terhelték, miközben az önkormányzat más sportágakat preferált. Azonban – vallja – Szeged városa most nem engedheti meg magának, hogy mikor új forrásokhoz és esélyekhez jut a labdarúgás, kimaradjon ezekből a lehetőségekből, ezért újra kell pozicionálni a futballhoz fűződő viszonyát, meg kell határozni a szereplők helyét a rendszerben. Ez a munka – bárki bármilyen fórumon is állítja az ellenkezőjét – gőzerővel zajlik. „A nehéz helyzetből történő kilábalást biztosítja az a munkacsoport, mely
Bozóky Imre
korábbi MLSZ-elnök, illetve a szegedi városi sportbizottság tagjai közül jómagam és
Pintér M. Lajos
, a SZEGEDma.hu főszerkesztője részvételével decemberben kezdett el működni. Ez a munkacsoport teljes kompetenciát, felhatalmazást és jogosítványokat kapott arra, hogy
Hüvös László
sportért is felelős tanácsnok koordinálásával készülő városi sportkoncepcióba elkészítse a labdarúgásról szóló fejezetet. Másrészt olyan operatív programot készítünk elő, mely rövid távon a másodosztály elérését, majd a szegedi élcsapat szilárd alapjainak megvetését szolgálja. A munkacsoport minden szegedi csapattal felvette vagy a közeljövőben fel fogja venni a kapcsolatot, de hangsúlyozom: háborúskodásokba nem megyünk bele. Megítélésem szerint a válságon csak határozott irányítással juthatunk túl, a munkacsoport pedig rendelkezik azokkal a jogosítványokkal és lehetőségekkel, melyek biztosítják felelősségvállalását. Hamarosan elkészül és sportbizottsági vitára bocsátható lesz a munkabizottság részéről az a koncepció, mely a szegedi futball következő tíz évét meghatározza, s mely a város hosszú távú sportkoncepciójának elválaszthatatlan részét fogja képezni” – ismerteti a folyamatokat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.