Írjon nekünk!

Szeged

Vélemény

Hírzóna

Politika

Sport

Egyetem

Egyház

Sport

A repülés pillesúlyú szerelmesei

A repülés pillesúlyú szerelmesei

2010. július 19., hétfő
A repülés pillesúlyú szerelmesei

Vitorlázó repülés Szegeden

Július 20-án kezdődik Szegeden a Vitorlázórepülő Világbajnokság. Portálunk kilátogatott a szegedi repülőtérre, ahol Majdán Péter, a Szegedi Repülő Egyesület technikai alelnöke vezetett be a levegő szerelmeseinek világába. Az egyesület hatvan-hetven fős tagsággal rendelkezik, nagy részük aktív vitorlázórepülő, sárkányrepülő, vagy ejtőernyős, de a többség a vitorlázó szakosztályban hódol szenvedélyének. Úgynevezett üzemnapokat általában hétvégén tartanak, de iskolai szünetek, vagy épp a tagság részéről felmerült igény esetén egyhetes táborokat is szerveznek, ahol oktatással és versenyekre felkészítéssel foglalkoznak. Van ugyan tagdíj, ez azonban nem fedezi az összes költséget. Különböző munkákat, tevékenységeket kell elvégeznie a tagoknak, ami lehet egy egyszerű repülőgéptartó-bak elkészítése, lefestése, a közvetlen terület fűnyírása, helységfelújítás, napi karbantartások, felújítások. Egy üzemnap kezdete során az eligazításkor a létszám függvényében állapítják meg az elvégzendő feladatokat, ami függ a pilótáktól, a növendékek számától, a szükséges gépektől. A Góbé vitorlázógép levegőbe kerüléséhez 5-6 ember szükséges. Egy sikeres és szabályos starthoz elengedhetetlen a csörlőkezelő, aki a vonócsörlőt kezeli, a kötélhúzó, aki az 1100 méteres acélsodrony vonókötelet az aggregátorhoz viszi, a starton kell egy repülésvezető, és egy oktatónak is jelen kell lennie. Két-három olyan ember is ott van, aki repülni fog: ők a földet ért gépet újra a starthoz mozgatják, hiszen a vitorlázógép nem önjáró, ahol földet ért, onnan kézi erővel kell a további mozgatását elvégezni. Tökéletes összhangban történik minden feladat elvégzése, mivel a repülés bizony veszélyes üzem. A startzászlók kihelyezése, leszállóponyva kirakása, dokumentáció elkészítése (ki repül, mikor szállt fel, mikor szállt le, méri a repülés idejét, nála kell lejelentkeznie a pilótáknak), rádiók kiadása, kezelése. Így alakul ki a napi üzem, amiben mindenki kiveszi a részét.

Pilóta születik

A reggeli órákban, amikor még nem nagyon komoly a légmozgás, akkor a kezdők repülnek az oktatójukkal, mert a gépet a gyengén mozgó levegő nem dobálja annyira. Így a növendékeknek sokkal kevesebb ingerrel kell megküzdeni, hiszen nekik bőven van mire figyelniük: az egyenes vonalú repülésnél a vízszintes szárnytartást, a kinézett iránytartási pont felé való repülés, a fordulókat megfelelő bedöntéssel végezze el, a leszállás pontos végrehajtása. Ahogy elkezd mozogni a levegő, kezdenek felszakadni a termikek, kicsit jobban fúj a szél. Ekkor jönnek az időtartam-repülők. Amíg a leendő pilóta jogosítást nem kap, van egy meghatározott tematika, amit „le kell repülnie”. Ebben fokozatosan vannak megkövetelve a repüléssel kapcsolatos technikai feladatok, az egyenesrepülés, a fordulózás, felszállás, leszállás, majd ezeknek összegyúrása egy iskolakörré, amit az oktatóval a háta mögött, teljesen hibamentesen kell végrehajtania. De gyakorolnia kell a vészhelyzeti eljárásokat is. Ilyen például, ha csörlőzés közben elszakad a kötél, vagy épp a fordulónál „leborul” a gép és elkezd dugóhúzóban lefelé pörögni. Az ilyen esetekre is fel kell készíteni a növendéket, hogy ha majd egyedül repül és bekövetkezik, meg tudja majd oldani.

A repülés nem az embernek kitalált alapvető életforma

A növendékek általában a ráérzőképességük függvényében 50-100 felszállás után ülhetnek be egyedül a gépbe. Az autóvezetéstől eltérően, ahol a kormányt csak tekergetik, itt milliméteres mozgásokat lehet végezni a kormánybottal vagy a pedálokkal. A Góbé típus különösen érzékenyen képes reagálni a legkisebb mozdításokra is, így szinte – repülősen szólva –, csak „hangyakörömnyit” kell mozdítani a kormányszerveken ahhoz, hogy a megfelelő iránymozgás bekövetkezzen. A különböző géptípusok teljesítményét siklószámban adják meg, a Góbénak 23-as a siklószáma, ami elviekben azt jelenti, hogy ezer méter magasságról 23 km-t tudna siklani. Valójában messze nem tudja ezt a teljesítményt. Egy komolyabb gép 30, 36, vagy akár 45-ös siklószámmal is rendelkezik, így ezekkel a teljesítménygépekkel nagy távolságokat repülnek. A távrepüléseknek – ami sokszor 300-600 km-es távolságot jelent – talán legfontosabb feltétele, hogy az ember fizikailag alkalmas legyen arra, hogy akár hét óra hosszat üljön a vitorlázó gépben, és ez idő alatt maximálisan tudjon a feladatra, azaz a repülésre koncentrálni. Ezek mind-mind óriási energiákat vesznek ki a pilótából. „A repülés nem az embernek kitalált alapvető életforma” – foglalja össze Majdán Péter a kiképzési feladatokat. „Tizenhat-tizenhét éves kortól akár hetvenéves korig is voltak már pilótái az egyesületnek. Most inkább az a jellemző, hogy az egyetemista korosztály érdeklődik a repülés iránt. Van egy megállapodásunk a Szegedi Tudományegyetemmel, mely szerint sport-testnevelés tantárgy helyett fel lehet venni a vitorlázórepülést is.”
vitorlázórepülő-világbajnokság Vitorlázórepülő vb Szeged Szegedi Repülő Egyesület szegedi vitorlázórepülés Majdán Péter

Ez is érdekes lehet

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.

© 2024logo