Különleges, nem mindennapi kiállítás nyílt a Szeged Plázában. Az érdeklődők vízilabdás relikviákat láthatnak, melyeket csütörtökön Kemény Dénes szövetségi kapitány, Molnár Tamás olimpiai bajnok vízilabdás és Martin György, a szövetség elnöke ajánlott a nagyközönség figyelmébe. Molnár „Papesz” most sem hagyta ki a ziccert, az üzenőfalon szólította meg játékostársát, a fiatal Török Bélát. „Dömötör lőj! Lőj! Lőj! Lőj! Góóól!... Húúú, a sírból hoztuk vissza, a sírból hoztuk vissza ezt a mérkőzést!(…) Magyarország vízilabdában újra olimpiai bajnok!” – lelkendezett Szepesi György 1964-ben a tokiói olimpián a szovjetek elleni meccsen. Azóta nem egyszer kellett a rádió- és a televízióriportereknek felemelni a hangjukat, amikor a magyar vízilabda-válogatott játszott. Nem egyszer sírt örömében játékos és szurkoló, ölelte egymást ismerős és ismeretlen. Szinte kézenfekvő volt, hogy a magyar sikersportág relikviáit kiállítás alá kell rendezni, és meg kell mutatni a nagyközönségnek. A Vodafone jóvoltából a vándorkiállítás Budapest és Eger után Szegedre érkezett. A Plázában többek között megtekinthető az a labda is, amelyet Dömötör beejtett a szovjetek a kapujába. A kiállítást csütörtökön olyan illusztris vendégek nyitották meg, mint Kemény Dénes háromszoros olimpiai bajnok szövetségi kapitány, Molnár Tamás, a Szeged Beton szintén háromszoros olimpiai bajnoka, Martin György, a Magyar Vízilabda Szövetség elnöke, Kósz Zoltán olimpiai bajnok kapus, Kásás Zoltán, a Szeged Beton vezetőedzője, a szövetségi kapitány olimpiai jobbkeze és a szegedi feltörekvő válogatottak, Török Béla, valamint Baksa László. Kemény Dénes elmondta, a relikviák önmagukért beszélnek, és kifejezik a sportág nagyságát. Miközben a szövetségi kapitány anekdotázott, mindig rápillantott a monitorra, ahol a régi nagy pólós sikereket vetítették. „Nem lehet betelni vele” – mondta. Aztán elárulta, hogy mindhárom nagy siker alkalmával, amikor a szállodába visszaért a csapat, és megkérdezte a játékosoktól, hogy meg szeretnék-e nézni újra a meccset, pólósai azt válaszolták: ”Ha lehet kérni, csak az ünnepléstől.” Martin György, aki a legutóbbi három olimpiai bajnoki címnél mint a szövetség elnöke ott bábáskodott a válogatott körül megjegyezte: „Ahogy a kiállított tárgyakból is látszik, Magyarországon a vízilabdának fantasztikus múltja és jelene van, remélem, ugyanilyen lesz a jövője is.” Kásás Zoltán, a Szeged Beton vízilabdacsapatának vezetőedzője most látta először a kiállítást. Sokáig időzött a vitrineknél, gondolataiban megelevenedtek a mérkőzések. Mégis kénytelen volt az aktuális, sokakat érdeklő kérdésre választ adni. A Honvéd ellen négyperces büntetéssel kiállított Török Béla mikor játszhat újra magyar mérkőzésen a Szeged Betonban? „A Szolnok és a Vasas elleni két meccset kell kihagynia” – mondta a vezetőedző. Megtudtuk: a klubtól és a válogatottól is külön pénzbüntetést kapott az ifjú tehetség. Béla állítja, a víz felett nem ütött, súlyosnak érzi az ítéletet. Az eset téma volt a kiállításon, szinte mindenki szóba hozta. A háromszoros olimpiai bajnok Molnár Tamás a mindenki számára nyilvános üzenő falra ezt írta: „Béla, óriási tehetség vagy! Ne játszd el!” Természetesen jött a válasz is a címzettől: „Nem játszom el!” Az üzenetek ugyanúgy láthatók november 19-ig, mint a relikviák, amelyek között megtalálható Kemény Dénes inggyűjteménye, melyekben megmártózott a három olimpiai aranyérem megszerzésekor a medencében. Madaras Norbert a pekingi olimpiai döntőben hordott fürdőnadrágját, Biros Péter pedig azt a 10-es számú, fehér vízilabda-sapkát ajánlotta fel, melyben három gólt lőtt az amerikaiaknak a döntőben. Mindezeken kívül helyet kapott egy igazi, az 1920-as évekből származó kuriózum: a több mint 80 éves vízilabdaszett, amely egy úszódresszből és a hozzá tartozó sapkából áll. Szemet gyönyörködtető a két világháború közötti időszakból származó Klebelsberg Kupa és Faragó Tamás 1976-os olimpiai aranyérme. A több tucat kiállított tárgy között impozáns helyet foglal el a Szeged Beton tavaly megnyert LEN-kupa-trófeája.
