Orbán Viktor: Ha baj van, a magyarok példásan összefognak +videó

Megkezdődött az Országgyűlés őszi ülésszaka. Elsőként Orbán Viktor miniszterelnök szólalt fel, aki a bevett szokás szerint a tavasz ülésszak vége óta eltelt eseményekről és a kormány terveiről tájékoztatott a testületet. Elsőként az árvízről beszélt, ami elmondása szerint súlyos veszteségeket okozott több közép-európai országnak, hazánkban pedig a második legnagyobb árvíz volt. A miniszterelnök megköszönte minden résztvevőnek a bajban való helytállást. Szerinte kiderült, hogy össze tudunk fogni, és „ezt kellene átmenteni a békeidőkre”. 

Mint mondta: a 2013-as árvíz óta a magyar állam szervezettebb és erősebb lett. A miniszterelnök részletezte, azóta milyen árvízvédelmi intézkedéseket hoztak, s hogy azok miként védték meg a magyar településeket. Később döntenek a Duna-menti árvízvédelmi rendszer további fejlesztéséről.

Idén nyáron 40 ezren nyaralhattak a balatoni Erzsébet-táborokban, ebből háromezren a határon túlról érkeztek, és száz ukrán gyermeket is vendégül láttak a vakáció közben – mondta Orbán Viktor.

– tette hozzá a miniszterelnök. A tanévkezdésre 13 millió tankönyvet juttattak el ingyen a tanulóknak. 

A Digitális Magyarország programjáról is beszélt a miniszterelnök, megjegyezve, hogy egyre több egészségügyi szolgáltatás érhető el online, és a gondosóra-szolgáltatásban is egyre többen vesznek részt. Elindult a digitális állampolgárság programja, ami az évben egyre több szolgáltatással bővül.

Hozzátette: az állam visszavette a Liszt Ferenc repteret, ami eddig 17 milliós utasforgalmat bonyolított. 

Az MVM pedig részesedést vásárolt a világ egyik legnagyobb olajmezőjében. Emellett arányosan a világon a harmadik legjobbak vagyunk a napenergia felhasználásában. 

Növekedésünk üteme az EU átlagának másfélszerese, de ezzel nem lehetünk elégedettek – mondta a miniszterelnök. – az EU negyedik helyén állunk a 24 és fél százalékos adatunkkal. A gazdaságban teljes a foglalkoztatás, 4 millió 740 ezer ember dolgozik, a bruttó átlagkereset 14 százalékkal nőtt, 636 ezer 700 forintra. 12 hónapja folyamatosan emelkednek a reálbérek. Az államadósság 75 százalék körül áll, de a cél az 50 százalék. 

– sorolta a kormányfő.

Meghosszabbították a lakossági kamatstoppot, amivel 300 ezer családot védenek a magas kamatokkal szemben. meghosszabbított a kormány a babavárási kölcsönökre adott gyermekvállalási határidőket. Július elsején elindult az új otthonfelújítási programot, amivel az 1990 előtt épült családi házak energetikai megújítását finanszírozzák, ami a számítások szerint 20 ezer családnak segíthet.

A nyár végén 3,4 százalékon állt az infláció – tette hozzá. – Bár a kormány a magasabb gazdasági növekedést és a mainál kedvezőbb hitelfelvételeket tartja kívánatosnak, a kormány mégis tiszteletben tartja a jegybank függetlenségét, és együtt él a jegybank által kialakított kamatkörnyezettel, a magas kamatszinttel.

Új gazdaságpolitikára lesz szükség az új eredményekhez, sőt a régieket is csak így lehet megvédeni – jelentette ki Orbán Viktor. Mint kifejtette: a világgazdaság keleti és nyugati gazdaságra válik szét, ami a lehető legrosszabb forgatókönyv hazánkra nézve. Versenyképes termékeket kell termelnünk a világpiacra, és ott el is adni. Ezért a világgazdaság egységes szerkezete létkérdés. 

Az európai polgárok hiába szavaztak a változásra, Brüsszelben újra olyan bizottság alakult, ami folytatja a világgazdaságot megosztó politikát, a blokkosodást segítik elő. Brüsszel választhatná ennek ellenkezőjét is, és válaszolhatna a kihívásokra, de sajnos nem ezt teszi – mondta a miniszterelnök. – A blokkosodás azonban kiszolgáltatottsághoz, gazdasági pangáshoz, elszegényedéshez vezet. Ezért fel kell építeni a gazdasági semlegesség politikáját. Ki kell maradnunk azokból a konfliktusokból, amelyek választásra kényszerítenének minket a kelet és nyugat között. Kizárólag a magyar gazdaság érdekeit szabad követni, ami hasznos és ésszerű, azt és csak azt át kell venni nyugattól és kelettől is. Azok lesznek sikeresek a mai helyzetben, akik nem hajlandók kényszerpályára terelni magukat – mondta a kormányfő.

Az új gazdaságpolitika új eszközöket igényel, amelyeket egymás után vetnek be majd. Nem szocialista időket idéző reformcsomagra vagy nagy ugrásra van szükség, hanem egymásra épülő, egymást követő gazdasági, iparpolitikai, pénzügyi akciótervekre a kormányfő szerint. 

– sorolta a miniszterelnök. A növekedést 3-6 százalék közé kell emelni a kormányfő szavai szerint.

Ezután a kormányfő a migrációról beszélt, s felemlítette, hogy több ország is a határai lezárására készül. Németországban számolatlanok a késes támadások, Angliában hetekig nyílt összeütközések voltak, a legtöbb nyugati országban áldatlan állapotok uralkodnak. Még mindig nem lenne késő észhez térni. 

Ez azt jelenti, hogy sérül a szabad mozgás uniós alapelve, pedig csak korábban meg kellett volna fogadni a magyar tanácsokat. Ma az a divat, hogy aki megvédi a saját határait, Európa határait, azt megbüntetik – mondta Orbán Viktor. –Minket megbüntettek, mert védjük Európa határait, Salvinit börtönbe akarják zárni ugyanezért.

A nyugat téves számítások alapján, elhibázott taktikával ugrott bele az ukrajnai háborúba – fejtette ki Orbán Viktor, aki szerint tűzszünetre, tárgyalásokra és békére van szükség. Szerinte hamarosan, ahogy a migráció esetében is történt, többen belátják majd béke szükségességét. Mint mondta: Magyarország kezdeményezésére megalakult a Béke Barátai országcsoport.

– mondta a kormányfő, aki szerint mindig a nemzeti kormányzás és nemzeti összefogás jelentette a megoldást. 

Nem mindenhol volt ez így, így több helyről támadások érnek minket, például Németország vagy az Európai Parlament részéről. A miniszterelnök leszögezte: bárhonnan jönnek is majd támadások, megvédik a magyar embereket. Úgy gondolja, a tapasztalat az, hogy végül minden jóra fordul.

A teljes beszédet itt tudja megnézni: