Kiskundorozsmán is megemlékeztek a nemzeti összetartozás napjáról

- Az 1920-as trianoni tragédiához véres út vezetett. Ahogyan a korábbi harcok és háborúk, úgy az első világháború sem kímélte Kiskundorozsmát - mondta Ruzsa Roland a helyi önkormányzati képviselője.

Összesen 3059 fő vonult be Dorozsmáról katonának a nagy háború négy esztendeje alatt, ebből 569-en estek el a harctereken, mások hadifogságba kerültek, sokan sebesülésekkel, betegségekkel térhettek csak haza. A háború utáni zűrzavarból kijutott Dorozsma itthon maradt vagy hazatérő népének is, aminek 1919 márciusában a Szegedről idevezényelt francia csapatok megszállása vetett véget: algíri lovasok, madagaszkári fekete harcosok és a francia gyarmatbirodalom különböző részeiből jött katonák rendezkedtek be, szerencsére csak átmenetileg, Dorozsmán.

- emlékezett Ruzsa Roland.

A képviselő hangsúlyozta: hosszú időn át mint közös nemzeti sorstragédiánkra tekintettünk Trianonra – s persze ma sincs ez másként –, ám 1920 után a térség, mely nagy szerencséjére elkerülte a Magyarországtól való elcsatolást, képes volt bízni a jövőben és a háború, forradalmak, megszállások és puccsok után összefogással gazdaságilag és kulturálisan is talpra állítani ezt a vidéket.

A Fidesz–KDNP-kormány 2010-ben a választók bizalmából a múltba révedés helyett a példás összefogásban, a trianoni trauma lehetőségek szerinti meghaladásában látta a kiutat. A Nemzeti Összetartozás Napja kifejezi a sok országba szakadt magyarság egy cél, a nemzet jövője érdekében történő összefogásának szükségességét, közjogi újraegyesítését. A magyarországi gazdasági, családpolitikai és kulturális eredmények is csak összefogással valósulhattak meg. Egy évszázaddal a trianoni békediktátum aláírása után a magyarság tehát ismét csak bizonyította, hogy a legnehezebb időket is képes átvészelni, ha összefog.

- emelte ki a helyi önkormányzati képviselő.

Az 1918-as háborús vereség nem szükségszerűen vezetett a teljes összeomláshoz. De ahogy akkor is voltak olyan politikusok, akik naivságból, nemtörődömségből, alkalmatlanságból vagy nettó hazaárulásból kiszolgáltatták az országot idegen érdekeknek, úgy most is láthatjuk, hogy guruló dollárokért hogyan árulják el egyesek nemzeti szuverenitásunkat, hogyan akadályozzák meg fejlesztési százmilliárdok hazánkba, így Dorozsmára áramlását. Egyesítést ígérnek, de széthúzást valósítanak meg. Pedig a nemzet ereje mindig is az összefogásban, Dorozsma ereje mindig is összetartó közösségünk megőrzésében rejlett.

- hangsúlyozta Ruzsa Roland.

Kiemelte: 

Ennek a háborúnak már most is sok magyar áldozata, köztük halálos áldozata van – kárpátaljai nemzettársaink tízezreinek egy olyan háború miatt kellett elhagynia szülőföldjét, és sok kárpátaljai magyar férfinek egy olyan háborúban kellett áldoznia életét, melyhez valójában semmi köze sincsen.

- Emberi életeket menteni fegyverszállításokkal, katonai kiképzéssel és háborús propagandával, főleg európai katonák Ukrajnába küldésével már nem lehet, csakis azonnali tűzszünettel és békével. Se magyar, se szegedi, se dorozsmai férfiakat ne vezényeljen Brüsszel vagy Washington a háborúba – ez is a tétje az előttünk álló időszaknak.

A Nemzeti Összetartozás Napja legfontosabb idei üzenete az lehet tehát Dorozsmán is: tegyünk együtt a magyarság békéjéért és biztonságáért, hiszen minden magyar felelős minden magyarért! Csak a béke lehet a megoldás – erről is döntünk június 9-én - zárta sorait Ruzsa Roland.