Az uniós bíróság ítélete minden eddiginél durvább támadás

Brüsszel és Soros György minden eddiginél durvább eszközökkel támadja Magyarországot, és rá akarja kényszeríteni az országra a migránsok befogadását - jelentette ki az Európai Uniós Ügyek Minisztériumának parlamenti államtitkára szerdán sajtótájékoztatón, Budapesten.

Új szinte emelték a Magyarország elleni támadásokat

Az Európai Unió Bírósága, a "Soros-bíróság" 80 milliárd forintos bírságával és a napi 400 millió forintos kényszerítő bírságával új szintre emelte a Magyarország elleni támadásokat - közölte Zsigmond Barna Pál.

Hozzátette: ugyanakkor az ítélet és a héten életbe lépett, elhibázott migrációs paktum nem elriasztja, hanem csalogatja a migránsokat, és azt a jól működő modellt támadja, ami hatékonyan védi meg Magyarország és Európa határait.

Zsigmond Barna Pál úgy értékelt: az ítélet kihirdetésének időzítésében is tetten érhető a sunyiság, ugyanis, miközben az ítélet már régen készen volt, a kihirdetésével megvárták a választásokat annak érdekében, hogy eltitkolják a tartalmát a választók előtt. Ugyanis ha a választások előtt kiderül, hogy a baloldal vezette Brüsszel mégiscsak támogatja a migrációt, akkor jóval többen szavaztak volna a magyar kormánypártokra - mondta.

Ennek érdekében szükségesnek tartják egy hatékony kiutasítási rendszer kidolgozását, szorosabb együttműködésre törekszenek a kibocsátó országokkal, és törekednek az embercsempészek visszaszorítására. Ezen célok fontosak annak érdekében is, hogy schengeni térségben fenntartsák a szabad mozgást. Mert a migráció következtében egyre több ország vezet be határellenőrzéseket, vagyis recseg-ropog a rendszer - jelentette ki az államtitkár.

Szerinte a kettős mércét jelzi, hogy miközben számos országban az Európai Unió támogatta a határvédelmi kerítések felállítását, Magyarország egy fillért sem kapott erre. Vagyis amíg a háborúpárti országok kerítéseit támogatják, a békepárti Magyarországot támadják - fogalmazott.

Példátlanul aránytalan, amit az Európai Bizottság javasolt

Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója arról számolt be, hogy miközben az Európára nehezedő migrációs nyomás egyre nő, addig a szerb rendőrség fokozott aktivitása és a magyar határkerítés hatékony működése következtében a balkáni útvonalon mozgó migránsok Bosznia-Hercegovinán, Horvátországon, Szlovénián és részben Románián keresztül próbálkoznak.

Ezt jelzi, hogy miközben az elmúlt év első öt hónapjában 61 ezer migránst fogtak el a déli határon, az idei év hasonló időszakában csak 1541-et - tette hozzá. Az uniós bíróság ítéletét kommentálva a főtanácsadó azt mondta:

Emlékeztetett arra, hogy Magyarország biztosítja a menekültkérelmek benyújtását, ám azt csak a külképviseleteteken lehet megtenni. Sérelmezte, hogy az uniós bíróság ítéletében szereplő bírság összege a hetvenszerese annak, amit az Európai Bizottság javasolt, vagyis példátlanul aránytalan. 

Felidézte azt is, hogy a migrációs paktum keretében egy tízpontos tervet fogadott el az Európai Bizottság, amelynek alapján minden tagállamnak el kell készítenie a saját tervét. A közös tervben szerepel a többi között a közös menekültügyi információs rendszer működtetése, ám nincs szó benne az illegális migránsok őrizetéről, erőszakos csoportok feltartóztatásáról, a határ szilárd őrizetéről.

Ugyanakkor - folytatta - megfelelő befogadási életszínvonalat kell biztosítani a migránsoknak, ami munkavállalást és egészségügyi, szociális ellátást is jelent; kvóták szerint el kell osztani a migránsokat azokból az országokból, amelyek nagy migrációs nyomás alá kerülnek, illetve törekedni kell a migránsok integrációjára.

A tapasztalatok szerint ez utóbbi érdekében tett erőfeszítések Nyugat-Európában sikertelenek voltak. A migránsok elenyésző százaléka dolgozik, szociális ellátást vesz igénybe, és no go zónák jönnek létre - mondta Bakondi György.