A holokauszt oktatása fontos ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen

Ahhoz, hogy a zsidó közösség biztonságban éljen, fontos, hogy a felnövekvő generációk pontosan megismerjék a holokauszt és az azt megelőző időszak történetét - jelentette ki a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára csütörtökön Budapesten.

Rétvári Bence a Töredezett emlékek: holokausztoktatás a 21. században címmel a Holokauszt Emlékközpontban megrendezett konferencián arról beszélt: Magyarországon ma virágzik a zsidó kultúra és közösségi élet, ennek alapja pedig az, hogy a közösség tagjai biztonságban élnek. Szólt arról is, a Nemzeti Alaptantervben a holokauszt oktatásának két iránya is van: 

Az egyik elégtétel és kegyelet az áldozatoknak, a másik, az odavezető okok bemutatása, a jövőre vonatkozó "biztonsági lépés". Ennek célja, hogy aki megismeri ezt a korszakot, felismerje a történelemben már látott jeleket a világban, tudva, hogy mindez nem egyik pillanatról a másikra történt, hanem lépések sorozata vezetett az emberiség egyik legnagyobb népirtásához - mondta Rétvári Bence.

A holokausztról beszélni azért is fontos - hangsúlyozta az államtitkár -, mert az elmúlt két évben Nyugat-Európában tömeges antiszemita tüntetéseket tartottak a hatóságok engedélyével. Ezekkel az országokkal szemben Magyarországon semmilyen antiszemita és Izrael-ellenes tüntetést nem engedélyeznek a hatóságok.

Németországban izraeli zászlókat égettek és átlagosan naponta öt, zsidók elleni bűncselekményt követtek el, Hollandiában holokauszt-emlékművet rongáltak meg, Londonban izraeli zászlókat téptek le, tapostak meg és gyújtottak fel, Franciaországban rálőttek egy zsinagógára, New Yorkban  megduplázódott az antiszemita bűncselekmények száma - sorolta Rétvári Bence.

Hozzátette, az utóbbi időben, a háború következtében egyre szélsőségesebbek az antiszemita megnyilvánulások, amelyeknek sok nyugat-európai országban nem veszik elejét, miközben határozott fellépésre lenne szükség.
    

 - fogalmazott.

Ezért is van, hogy a Jewish Policy Research felmérése szerint Magyarország Európa egyik legbiztonságosabb országa a zsidó közösség számára. Mi "ezt szeretnénk megtartani" - mondta, hozzátéve, fontos, hogy minden közösség biztonságban érezze magát Magyarországon, mert "ha egyvalakinél kivételt teszünk", akkor lesz egy következő közösség is, amelyik majd nem érzi biztonságban magát. Rámutatott: ha egy korszakban elkezdik tagadni egy népcsoport jogát az emberi méltósághoz, az ritkán áll meg egy népcsoportnál. 

 - mondta Rétvári Bence.

Jákov Hadasz-Handelszman, Izrael budapesti nagykövete köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy az oktatás az elmúlt évtizedekben rengeteget változott, a mai diákok a médiából, az internetről szerzik ismereteik jelentős részét, ahol sok a hamis információ. Az álhírek terjesztéséhez ráadásul már nem kell újságírónak lenni, elég hozzá egy okostelefon - mondta, kiemelve, milyen fontos a tanárok szerepe abban, hogy a valós tényeket megismertessék a felnövekvő generációkkal.

 - tette hozzá Jákov Hadasz-Handelszman. Grósz Andor, a Holocaust Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány kuratóriumának, valamint a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke szintén a digitális eszközök elterjedésében rejlő lehetőségekről és veszélyekről beszélt.

Az új digitális platformok segítségével egyrészt könnyebben, több emberhez, újszerű módon lehet eljuttatni egy-egy üzenetet, másrészt ezek az eszközök a tények torzítását, manipulálását is lehetővé teszik - mondta, jelezve: ezért óriási felelősség hárul a modern technika használóira, a tanárokra, hogy az ezeket az eszközöket mikor, milyen célra, hogyan használják és milyen korosztálynál alkalmazzák. Grósz Andor kiemelte azt is: