Elfogadta az Országgyűlés a pedagógusok új életpályamodelljét

A státusztörvény néven elhíresült jogszabály új kereteket között szabályozza a tanárok munkaviszonyait. A Magyar Nemzet tudósítása szerint így megszűnik a közalkalmazotti jogviszony, ehelyett a kormány köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt vezet be a pedagógusoknak, a tanítási órák száma pedig heti fix 24 óra lesz. 

A jogszabály egyúttal megalapozza a pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős béremelését.

Az előterjesztő Belügyminisztérium közleményében úgy fogalmazott, hogy

...a tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot keressenek.

A közlemény így folytatódik: 

A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új pedagóguséletpálya is azt a célt szolgálja, hogy a gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi megbecsülése javuljon.

A pedagógusok új életpályáját keretező törvény tervezetét a tárca 2023. március 2–án tette közzé társadalmi egyeztetésre. 

A tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus szakszervezetekkel, a Nemzeti Pedagógus Karral; a Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal; az Országos Köznevelési Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, valamint a felsőoktatási intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák; a Klebelsberg Központ és a tankerületek; a Nagycsaládosok Országos Egyesülete; a Nemzeti Ifjúsági Tanács; a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; az Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel. A törvényjavaslat véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház is.

A belügy szerint miután a törvénytervezetet a baloldal és egyes pedagógus szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló megmozdulásai kísérték, a minisztérium a parlamenti pártok számára is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy „nem egyeztetésre jöttek”, érdemi javaslatok helyett provokatív nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét meghívottból mindössze hárman jelentek meg - mutatott rá a Pintér Sándor vezette minisztérium.

Mint írták, a Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése mellett. Közismert: a kormány 2023. januárjától 10%–os pedagógusbér-emelést előlegezett meg. 

Amikor Magyarország megkapja a hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet.

A kormány ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja érni a diplomás átlagbér 80 százalékát. A pedagógusok közszolgálatot látnak el – gyermekeink oktatása, nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanárok számára.

A minisztérium rámutatott: a pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő tanításra. 

Az új bérstruktúrának köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába járás költségeit pedig megtéríti.

Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. 

A tanárok magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató betekinthet.

 Ez így van minden munkahelyen.

A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés esetén

- közölte a Belügyminisztérium.