
Nagypéntek a gyász, az elcsendesedés és a lelki elmélyülés napja. Magyarországon különleges vallási és népi hagyományok övezik ezt a napot.
A keresztény világ egyik legszentebb napja, nagypéntek, Magyarországon is számos mélyen gyökerező vallási és népi hagyománnyal él tovább. A nap Jézus Krisztus kereszthalálának emlékére szolgál, és a katolikus egyházban különleges, csonka mise keretében tartják meg az istentiszteletet – áldozatbemutatás nélkül, mivel a hívők hite szerint e napon maga Krisztus mutatja be az örök áldozatot.
A pap piros liturgikus öltözéket visel, mint a vértanúság jelét. A szertartás három részből áll: igeliturgiából, a kereszt előtti hódolatból és az áldozati részből. A passió, Jézus szenvedésének és halálának története, János evangéliuma alapján hangzik el.
A vallási keretek mellett gazdag néphagyomány is kíséri a napot. A magyar néphit szerint nagypéntek "legszerencsétlenebb nap", amelyen számos tevékenység tiltott volt.
Nem szabadott földet művelni, állatot levágni, kenyeret sütni vagy tüzet gyújtani, mert úgy tartották, az szerencsétlenséget hozhat. Aki mégis sütött, annak a kenyere kővé vált volna. Göcsejben ugyanakkor délután vetették el a kora tavaszi zöldségeket, mert úgy hitték, e nap különös erejű.
Szeged vidékén érdekes hagyomány szerint hatalmas, libatojás méretű kenyeret dagasztottak, amit megszárítva eltettek. Ha valaki vízbe fulladt, e kenyér közepébe szentelt gyertyát helyeztek, majd a vízre eresztették – ahol a gyertya kifordult, ott keresték az elhunyt testét.
A házakban gyászt tartottak: tükröt takartak le, megállították az órákat, ezzel jelezve, hogy „meghalt az idő”.
A keresztútjárás is nagypénteki szokás: a hívők 14 stáción keresztül idézik fel Jézus utolsó útját, melynek hagyománya a ferencesek közvetítésével jutott el hazánkba a 17. században. Ezt a gyakorlatot ma is sok helyen, templomokban vagy szabadtéri keresztutakon élik meg a hívek.
A katolikus egyház szigorú böjtöt ír elő: a 18 és 60 év közötti hívek háromszor étkezhetnek, de csak egyszer lakhatnak jól. 14 éves kortól a húsfogyasztás is tilos. A tipikus böjti fogások közé tartozik a rántott leves, ecetes-hagymás hal, bableves, mákos tészta és tejes-tojásos ételek.
A húsvéti tojás festése ugyanakkor engedélyezett volt – ez volt az egyetlen „alkotó” tevékenység, amit a hagyomány nem tiltott.
Nagypéntek üzenete ma is időszerű: csendben, rohanás nélkül, a hit és hagyomány erejével fordulni önmagunk és közösségünk felé. Mert ez a nap nemcsak gyászról, hanem reményről is szól – arról, hogy a szenvedés után eljön a feltámadás.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.