Húsvét mindkét napján kézműves programokkal, népszokások felelevenítésével várják a látogatókat a parkban. Új kiállítás is nyílt az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark területén, a makói hagyma világával ismerkedhetünk meg.
Minden esztendőben hagyományosan rengeteg látogatót vonz a Szeri Húsvét. Idén sem történt másként, a reggel még borongós időtől sem ijedtek meg sokan. Igaz, a programokat esős időben is megtartották volna fedett helyen. A makói hagymáról nyílt kiállítás a Látogatóközpontban, ezt is megtekinthetik a parkba kilátogatók. Olyan különleges eszközöket nézhetnek meg közelebbről az érdeklődők a József Attila Múzeum gyűjteményéből, mint az egysoros hagymavetőgép, vagy az útalló, ez utóbbit az apróhagyma duggatásakor a sorok meghúzására használták. Egy 1926-os,
Erdei Ferenc
nevére kiállított párizsi oklevél is a makói hagyma sikeréről tanúskodik. Mint megtudtuk, ő nem a híres – politikusként inkább hírhedt – néprajzkutató, hanem a nagybátyja. „A magyar egyediséget, a csúcsteljesítményt foglalják magukba a hungarikumok. 2015-től, Látogatóközpontunk megnyitásának évétől arra törekedtünk, hogy bemutassuk ezeket” – fogalmazott megnyitó beszédében
Kertész Péter
, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark igazgatója. Hangsúlyozta, szándékosan csak egy-egy kis szeletet mutatnak be, mert a legteljesebb megismerés az adott településen, városban érhető el. A makói hagymát 2014-ben vették fel a hungarikumok sorába. Nem véletlenül: több száz éves múlttal rendelkezik a térségben.
„Már 1782-ből ismert egy rendelet, amely szerint a katonaság számára 60-60 ezer fej vöröshagymát és fokhagymát kellett szállítani Makó térségéből” - elevenítette fel a történelmi múlt egy „gerezdjét” Kertész Péter. A következő évszázadban már a város háromnegyede a hagymázásból élt. A népszokások szerint a zöldség megvéd a rontástól, innen ered az a populáris filmkultúrába is átterjedő elképzelés, hogy a vámpírok félnek a fokhagymától. Gyógyászati célra és orvoslásra is használták. Elárulta az igazgató, nem véletlenül most nyitják meg a kiállítást, ugyanis hagyma nélkül piros tojást sem kaphatnának a legények, hiszen a festékanyagot a növényből nyerték ki.
Szabó Dénes Kristóf
, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark múzeumi vezetője a kiállítás összeállításáról beszélt. Arra törekedtek, hogy ne csak az adott terméket, tárgyat mutassák meg, hanem azt is, hogy az adott hungarikum miként formálta át a világot. A hagyma adta a felemelkedés perspektíváját a Viharsarok népének, előbb a Balkán, majd Nagy-Britannia piaca is megnyílt a makói hagyma előtt, a jövedelmeknek köszönhetően pedig megkezdődhetett a paraszt-polgárság felé vezető út.
A skanzen területén kézműves programok sora várta és várja holnap is az érdeklődőket. Habár időnként be-beborult az ég, mégis sokan festettek tojást, próbáltak ki népi játékokat. A fa és vas ördöglakat logikai kihívásával kisgyermek és felnőtt egyaránt megküzdött a megoldásig felé vezető úton. Sokan felültek egy igazi hortobágyi csikós és gulyás,
Elekes Lajos
mögé a lovas kocsira, s így járták be az ópusztaszeri park látványosságait. Nem egy lány készített közös fényképet a skanzen csendőrével – a mosolyokból ítélve ez egyik félnek sem volt ellenére. Eközben
Piri néni
, akit az egész ország így ismer – világosították fel a park munkatársai a különböző médiumok képviselőit -, már javában melegítette a kemencét. A fonott kalácsot nyolcéves kora óta dagasztja, az eltelt másfél évtizedben rengetegen kóstolhatták finomságait Ópusztaszeren. A nyújtásba fotóriporter kollégánk is besegített, de a biztató kezdetek után inkább visszavette a tésztát Piri néni, így egyelőre továbbra is képein, s nem kalácsain keresztül ismerkedhetnek meg
Gémes Sándorral
az olvasók. A húsvéti programok hétfőn is folytatódnak (bővebben
ITT), a legények már készítik a vödröket a hagyományos locsolkodáshoz…
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.