Bíró-Balogh Tamás új kötetét mutatták be Szegeden. A kutató 614 dedikációt gyűjtött össze Radnótitól, a másfél évtizedes munka eredménye egy vastag kötet lett.
A dedikáció egy műfaj, funkciója azonos a levéllel, terjedelme rövidebb – mondta
Bíró-Balogh Tamás
irodalomtörténész a Somogyi-könyvtárban. Minden bizonnyal hihetünk neki, Könyvvel üzenek néked.
Radnóti Miklós
dedikációi című frissen megjelent kötetében 614, a költőhöz köthető bejegyzést gyűjtött össze. A másfél évtizedes kutatást összegző munkáról a szerző
Szilasi László
íróval és
Koniorczyk Zita
egyetemi hallgatóval beszélgetett. Egy dedikáció nem kevés információt rejt, megtudhatjuk belőle, hogy Radnóti kivel találkozott, milyen viszonyban volt az adott személlyel, hol járt és mikor a sorok írása idején. „A költő Facebookját is megkapjuk a dedikációval: kiderül, hogy kik voltak az ismerősei, mit írt az üzenőfalára, sőt a barátai törlése is látható” – magyarázta. Az utóbbira példa egy szegedi pályatársa,
Berczeli Anzelm Károly
által küldött négy kötet, amit saját (a másik költő nevében írt) bejegyzéseivel ajándékozott tovább. A vészkorszak idején már szinte egyáltalán nem jelenhetett meg nyilvános felolvasásokon Radnóti, így a dedikációi száma is lecsökkent, csupán egyetlen egy eset ismert, amikor a Vajda János Társaság ajándékba adta tagságának kötetét, s egyben a költő is ott lehetett.
Rengeteg kérdés merült fel az irodalomtörténészben, miközben azt kutatta, hogy kinek szól az adott dedikáció.
Müller Miklós
szegedi fotóst miért nevezte Pepinek?
Szerb Antal
látens homoszexualitására utalt, mikor „nemi félelemmel”, az előbbi szót aláhúzva, dedikálta kötetét? – ezekre egyelőre még nincs pontos válasz. Azt viszont tudni lehet, hogy saját kötetével „mutatkozott be” Szegeden, a dedikáció dátumai segítségével pontosan tudhatjuk, hogy melyik nap járt legelőször
Zolnai Bélánál
, vagy
Sík Sándornál
. Bíró-Balogh hozzátette, egyértelmű, hogy ezt nem dicsekvésként tette, csak így próbálta legitimálni jelenlétét a városban. Erős bizalmi viszonyról árulkodnak azok a dedikációk, amelyek az Újmódi pásztorok éneke című könyv példányaiba a költő perbefogása után kerültek, hiszen ezen darabokat is el kellett volna kobozni. Az 1931-es könyvből a Somogyi-könyvtárnak is van, ezt maga a szerző küldte be, s aprólékosan, kézzel leírta a verseskötet hányattatott sorsát. Aláírni viszont „elfelejtette”.
A gyűjtésben nagyon sokat jelentett
Radnóti Miklósné
segítsége, akivel telefonon tartották a kapcsolatot. Ő emlékezett még a barátokra, személye ajtókat nyitott a kutató számára. Bíró-Balogh közösségi oldalon közzétett felhívásának köszönhetően is több kötet előkerült, de a gyűjtőkkel nehezebb dolga volt. Sokan örömmel segítettek, de találkozott olyannal is, aki elárulta, van 50 dedikált kötete Radnótitól… de nem adja oda. A zárkózottság nem a rosszindulat jele: egyre értékesebbek a költők dedikációi, bár ez is olyan, mint a tőzsde árfolyama: egyszer fent, egyszer lent. Megemlített egy Radnóti-dedikációt, ami két szóból állt, 7 millió forintért kelt el, azaz szavanként 3,5 millióért. Nem meglepő módon egyre több hamisítvány bukkan fel, a leggyengébbek elbuknak azon, hogy nem ismeri készítője az író, vagy költő életrajzát, az igazán profik viszont már a grafológiai szakembert is megfizetik. Könyvvel üzenek néked. Radnóti Miklós dedikációi című kötetet egyelőre még ingyen dedikálja a szerző. Talán 100 év múlva unokáink nagyon fognak örülni a polcról levett példánynak. Ellentétben Szilasi első regényében, a Szentek hárfájábn található dedikációk vizsgálóival. Ugyanis a szegedi író helyszínként a tulajdonos születési helyét írta be, így perceken belül teleportálhatott Körmendről Mátészalkára. Legalábbis, ha elhisszük azt, ami a lapokra van írva.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.