Kétszáz diák ismerte meg a Szamár-sziget szellemkatonáinak történetét Hódmezővásárhelyen + FOTÓK

Négy hódmezővásárhelyi iskola mintegy kétszáz diákja látogatta meg az elmúlt héten a Szamár-sziget szellemkatonái című időszaki kiállítást az Emlékpont galériájában.

A közgyűjtemény a Szamár-sziget szellemkatonái című tárlat utolsó hetére szóló invitálását a Gregus Máté Mezőgazdasági Szakképző Iskola, a Kalmár Zsigmond Szakképző Iskola, a Corvin Mátyás Szakképző Iskola és az Aranyossy Ágoston Általános Iskola összesen nyolc osztálya fogadta el, akik számára az Emlékpont történésze,

Nagy Gyöngyi

vázolta fel az első világháború eddig kevéssé ismert, több tízezer hadifogságba esett katonájának tragikus kálváriáját. A Corvin szakiskolásaival érkezett a kiállítás megtekintésére

Kis Andrea

történelemtanár, aki elmondta: örömmel éltek az Emlékpont kínálta lehetőséggel, hogy a tárlatot ingyenes tárlatvezetéssel ismerhették meg a tanulók, akik szemléletes betekintést nyerhettek a történelem eddig alig ismert eseménysorába és – mint hozzátette – ezek a lehetőségek segítenek a történelem megismerését népszerűsíteni a diákok körében. Az Emlékpontban a hősök napjához kapcsolódóan megnyílt kiállítás alkotói,

Margittai Gábor

és

Major Anita

tárták fel a nagy háborúban fogságba esett osztrák és magyar katonák történetét. A háború első két évében a szerb haderő nyolcvanötezer hadifoglyot ejtett, akiket a „halálmars” erőltetett menetében hajtottak át a Balkán hegyein, miközben a zord időjárás mellett az elégtelen körülmények között fejét felütő fertőzések is tizedelték a katonák sorait. Mire a menet az albániai Valona kikötőjébe érkezett, már csak huszonötezer fő hajózhatott be és juthatott el a szardíniai Szamár-szigetre, ahol további sanyarú sors, és olyan betegségek, mint a tífusz és a kolera vártak a fogságba esettekre. A megpróbáltatások sora tovább folytatódott, amikor 1916-ban olasz hajókkal Franciaországba szállították a szigeten még életben lévő tizenhatezer foglyot, hogy ott lövészárkok ásására, területek aknamentesítésére használják őket. A háború végeztével mindössze hatezren térhettek vissza szülőföldjükre. Az első világháború centenáriuma alkalmából, május 17-én

Áder János

köztársasági elnök avatott emlékművet a Szamár-szigeten.