Tanulmányok szanatóriumalapítóról és szabadságharcos dalszerzőről: bemutatta évkönyvét a Szeremlei Társaság + FOTÓK

"Annak titka, hogy egy civil szervezet – sok másikkal ellentétben – hosszú éveken, évtizedeken át működik az, hogy értékek mentén végzi tevékenységét" – fogalmazta meg csütörtök délután köszöntőjében Miklós Péter, a Hódmezővásárhelyi Szeremlei Társaság idei évkönyve bemutatójának otthont adó Emlékpont igazgatója, rámutatva: az idén negyedszázados társaság tevékenységét olyan motivációk, mint a szülőföld szeretete, a múlt iránti elkötelezettség és a vásárhelyiség megtartása és átadása határozták meg.

A török hódoltság alatt a város iratai elpusztultak, azonban a 18. század végétől már számos dokumentumot őriz a Hódmezővásárhelyi Levéltár, amelynek igazgatója,

Szenti Csilla

előadásában kiemelte: a társaság névadója,

Szeremlei Sámuel

volt az, aki értő gondossággal rendezte először ezt az anyagot, és amelyből a város történetét részletesen bemutató, ötkötetes monográfiát állított össze. A rendszerváltás után számos civil szervezet kezdte meg működését a városban, közöttük az olvasókörök és a Szeremlei Társaság is – emlékeztetett a levéltárvezető, emlékeztetve, hogy a helytörténeti szervezet első vezetőjének a levéltár nyugalmazott igazgatóját, Herczeg Mihályt választotta. "A társaságot 1991 februárjában tizenegy helytörténész alapította, és a tagok tevékenysége nyomán szakcikkek százai, monográfiák, és életrajzok láttak napvilágot a levéltári és múzeumi kutatások mellett a személyes visszaemlékezések feldolgozása eredményeként" – erről a társaság jelenlegi elnöke,

Benkő László

beszélt, hozzátéve: 1996-ban jelent meg az első évkönyvük, és az idei jubileum megünneplésének része lesz a Történetek a jövőnek címmel kiírásra kerülő pályázatuk is. Az alapító tagok közül Szigeti János – az Emlékpont történészével,

Nagy Gyöngyivel

beszélgetve – a társaság előzményeként említette az 1964 és 1985 között megjelent Vásárhelyi tanulmányokat, valamint a Tornyai Társaságot, míg a szintén alapító

Farkas Ferenc

felidézte: a társaság 25 évvel ezelőtti névválasztás során felmerült a Szent Korona Társaság név is, ám amikor kiderült, hogy a „név már foglalt”, akkor határoztak Szeremlei nevének felvételéről.

Presztóczki Zoltán

, az egyesület titkára az idei évkönyvben az 1879-ben, nemesi családban született

Kamocsay Gáborról

megjelentetett tanulmányát ismertetve elmondta: a két évtizeden át külterületi tanítóként dolgozott Kamocsay a bolgárkertészet földtakarékos, öntözéses módszerét alkalmazta földterületein, ahol a helyi zsellércsaládoknak is megélhetést biztosítva terjesztette el a városban a zöldségek termelését, és létrehozta a Hódmezővásárhelyi Zöldségtermesztő és Kertész Egyesületet is. A húszas években őt bízta meg a város a kakasszéki gyógyintézet megalapításával, és az azt működtető részvénytársaság vezetésével is. A harmincas évek végétől az akkor induló Szegedi Konzervgyárat vezette, és részt vett a pritamin paprika nemesítésében is, amelyből később

Szentgyörgyi Albertnek

sikerült kinyernie a számára a Nobel-díjat jelentő C-vitamint, de

Takács Ferenc

földművelésügyi helyettes államtitkárral– Vásárhely akkori országgyűlési képviselőjével – együttműködve nincstelenek foglalkoztatására vállalkozást hozott létre. Az ötvenes években Kamocsay lakásait állami tulajdonba vették, ő gyermekeinél lakva, méltatlanul mellőzött és feledésbe taszított emberként hunyt el. A délután záró előadásában

Béres Dezső

az évkönyvben a költő és dalszerzőről,

Nyizsnyay Gusztávról

írt tanulmányáról elmondta: a dalszerző részt vett az 1848-49-es szabadságharcban dalaival a tábortüzek mellett lelkesített, azonban a fegyverletétel után a Délvidéken keresett menedéket. Nyizsnyay dalárdát alapított Vásárhelyen, amelynek az idén negyvenéves fennállását ünneplő Városi Vegyeskar magát utódjának tekinti, amelynek vezetője,

Búza András

az előadáson a dalszerző néhány dalát is bemutatta.