Nem használja ki a szegedi egyetem a turisztika adta lehetőségeket

Pusztai Bertalan szerint jelentős turisztikai potenciál van az SZTE gyűjteményeiben, amit azonban nem használnak ki. Cambridge és Prága példája Szeged előtt.

„Az egyetemi gyűjteményeket vizsgálták a korábbi évtizedekben is, mi azonban egy újabb aspektus szempontjából közelítjük meg: miként lehet ebből turisztikai attrakciót csinálni?” – mondta az általa vezetett projekt főkérdéséről

Pusztai Bertalan

, az SZTE Bölcsészettudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszékének egyetemi docense. A turizmust egy olyan kommunikációs rendszerként írta le, amely alkalmas lehet arra, hogy az egyetem tudományos eredményeit megismertesse a nagyközönséggel. Ez nem lenne egyedülálló vállalkozás, több európai egyetemi város, mint Cambridge, vagy Prága már bemutatta, hogy ezt lehetséges professzionálisan, magas szinten csinálni, ehhez azonban szakembereknek kell segíteniük az adott tanszékek munkatársainak.

A Szegedre utazók többsége az átlagosnál műveltebb, egyedül, vagy kisebb csoportban, családdal érkeznek, ez alól csak a külföldiek kivételek. Előzetesen tájékozódnak az internet segítségével, majd a helyszínen brosúrákat gyűjtenek, ez alapján állítják össze tervezett programjaikat. A város és az SZTE jelentős lehetőségekkel rendelkezik, a múlt, a tudományos eredmények, a régiós elhelyezkedés mind eredményekkel kecsegtet. Hátrányt jelent viszont a széttöredezett, vegyes állapotú épületállomány, hiszen hiába van kiváló gyűjtemény, ha az omladozó falú épületbe nem kívánnak bemenni a turisták – vélekedett Pusztai Bertalan. Szintén nehézséget jelent az, hogy a tanszéki kollekciók minősége változó, hiába van 600 darabos tojásgyűjtemény, ha nincs felcímkézve, szekrények mélyén van, s csak néhány darab érdekes az idelátogatók számára. Sok ál-látnivalóval rendelkezik Szeged, míg a valódi értékeken nincs hangsúly.

Erre példaként

Szent-Györgyi Albertet

hozta fel, míg szobrát sokan ajánlják, pedig nem valódi látnivaló, a Szent-Györgyi Albert emlékszobába csak a Déri Szakközépiskola portásával történő alkudozás után lehet bejutni, ami egy külföldi turista számára komoly kihívás. Érdekes, hogy hiába vagyunk büszkék a Nobel-díjas professzorra, az interneten alig látható, hogy mennyire kötődik Szegedhez.Az anatómiai gyűjtemény nagyon jó turisztikai attrakció lenne, azonban hiába minden munka, nem akarják bemutatni etikai okokra és forráshiányra hivatkozva. „Meg kell értetni a turizmus szempontjait a kollégákkal, más érdekli, és másmilyen mélységben a turistát, mint a kutatót” – mutatott rá az egyetemi docens. Pusztai szerint már maga az egyetemi terekben zajló turisztikai célú látogatás is újdonság erővel bír Szegeden, erre fel kell készülni, megfelelő hozzáférést kell biztosítani, pontos információkat szükséges adni, s idegenvezetésre is lehetséges igény. Nehézség lehet, hogy megértessék a kutatókkal, egyes témák esetében könyörtelen leegyszerűsítés, vagy sztorigenerálás szükséges. Két diákjával készített projektében először azonosították a látnivalókat, majd anyaggyűjtésbe fogtak, konzultáltak, terepfelmérést folytattak, s ezek alapján hozták létre a végső attrakciólistát. Több tematikus útvonalat kialakítottak, Szent-Györgyi Albert, a tudomány, a természet témakörei mentén csoportosítva. Elkészítették egy mobilapplikáció vázát, amely később bővíthető lenne.Az egyetemi docens úgy gondolja, hogy jelentős potenciál van az egyetemhez köthető turizmusban, a kihasználásához azonban komolyan fejleszteni kell a kommunikációt.