A Szegedi Nemzeti Színházban január 23-án mutatják be Bertolt Brecht Kurázsi mama és gyermekei című színművét. A színházi bemutatót megelőzően január 14-én, szerdán délután fél öttől a darab rendezőjével és a jelentősebb szerepeket megformáló művészekkel találkozhatnak az érdeklődők a Somogyi-könyvtár első emeleti folyóiratolvasó-termében.
A találkozón részt vesz
Bodolay Géza
rendező,
Fekete Gizi
,
Ádám Tamás
és
Kárász Zénó
színművészek. Beszélgetőtárs
Gortva Tamás
, a Radnóti Miklós Gimnázium tanára.
Brecht
éppúgy, mint két legnagyobb elődje,
Shakespeare
és
Molière
, minden témáját szerezte valahonnan, bár egyszerűbb azt mondani: átírta. Ahogy az elődöknél, a fő kérdés nála is: hogyan? A nagy előkép,
Schiller
Wallenstein-trilógiája még Németországban is körülményesen adható elő, viszont a Bátorság/Kurázsi mamát világszerte játsszák. Fél évszázaddal ezelőtt e művel vált világhírűvé a Berliner Ensemble a Spree partján, és nimbuszát töretlenül őrzi. A markotányosnőt alakító írófeleség:
Helene Weigel
akkor már igazgatónőként volt pályája csúcsán. A néma Katrint korábban azért írta számára Brecht, mert angol nyelven nem lett volna túl hatásos megszólalnia a háborúzó Amerikában. A néma lány és a markotásnyosnő alakja a körülöttük harcoló/menekülő férfiakkal így válhatott európai drámairodalmunk egyik megkerülhetetlen, emblematikus alapművévé. A bátorság és a megalkuvás, a túlélés és a lázadás lehetőségeit mutatja fel a rettenetes feudálkapitalista világégés közepén, miközben a humanizmus és az ellenállás nagyszerű és katartikus lehetőségét hirdeti azóta is. Bertolt Brecht (1898–1956) német drámaíró, költő, rendező, a 20. századi Színház egyik legfontosabb megújítója. A közönségtalálkozón a részvétel ingyenes! Minden érdeklődőt szeretettel hív és vár a színház és a könyvtár!
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.