A Kurázsi mama háborús dráma gyilkos humorral + FOTÓK

Bertolt Brecht mind zenéjét, mind történetét tekintve zavarba ejtő színházat tudhat magáénak, ahol nem csak a humor gyilkos. Legismertebb művét, a Kurázsi mama és gyermekeit Bodolay Géza állítja színpadra, így szerdán vele és a szegedi teátrum színészeivel a Somogyi-könyvtárban találkozhatott a közönség.

A Kurázsi mama és gyermekei

Brecht

egyik legismertebb műve, egy háborúellenes dráma, amit a harmincéves háború szellemiségével szemben írt. Az író még a második világégés kitörése előtt kezdte el írni a "bátor asszony" és gyerekeinek történetét, vagyis azt tizenkét évnyi minidrámát, amely teli van a harcos mindennapok viszontagságaival: a családi és üzleti élet, a közdelem és behódolás, az élet és erkölcs kontrasztjaival.

Bodolay Géza

rendező már húsz éve készült a mű színpadra állítására, így olyan művészt kért fel a címszerepre, akit méltónak érzett a háborúban is élni akarást tanúsító, ugyanakkor számító anya szerepére. Kurázsi mamát

Fekete Gizi

kelti életre, aki az előző évad bosszúvágyó asszonya, Claire Zachanassian után egy leleményes markotányosnőt alakít. A történet szerint három gyermekével, az eszes és bátor Eiliffel (

Sorbán Csaba

), a jámbor és együgyű Stüsszivel (

Pataki Ferenc

) és néma lányával, Kattrinnal (

Gidró Katalin

) próbálja túlélni a háborút. Szinte vasmarokkal fogja a pénzt, hosszas mérlegelés és belső vívódás ellenére sem hajlandó jövőjét/jövőjüket kockáztatni, pedig egyszer fiai élete, végül lánya élete a tét. A német drámaíró további két olyan karaktert is felvonultat, akik hol feltűnnek, hol eltűnnek az eredetileg tizenkét jelenetesre szerkesztett történetben. A szakács (

Kárász Zénó

) és a tábori pap (

Ádám Tamás

) Kurázsi mama mellé szegődik, s mint az alkotó szócsövei beszélnek a háború alakulásáról, kimeneteléről, keserű érzéseikről. Taszító számukra a csata, mégsem tudnának mit kezdeni magukkal, ha máról holnapra véget érne - e kettősség jellemzi őket. Brecht színháza zavarba ejtő, hiszen a zenét nem az átélés eszközeként használja, hanem inkább utalásként él vele, a katarzis élményre törekszik. Jelenléte tehát meghatározó, a zenekari árokban

Paul Dessau

kottái alapján

Gyüdi Sándor

, a színház főigazgatója dirigál. Bodolay szerint bár drámai hangvételű dalokkal fűszerezett krónikáról van szó, a darab teli van nevettető részekkel, gyilkos humorral. Felhívta a színházrajongók figyelmét, a megszokottnál rövidebb előadást láthatnak majd, amelyben a jelmezeket tekintve nem törekednek a korhű megjelenítésre. Bertolt Brecht Kurázsi mamáját január 23-tól láthatják a színház szerelmesei a nagyszínházban.