Zeman: a csehszlovákiai forradalmat egy hamis hír robbantotta ki

Az 1989. novemberi csehszlovákiai forradalom kirobbanásának konkrét oka nem a rendőrség tüntetők elleni beavatkozása, hanem a tüntetésen állítólag agyonvert egyetemista haláláról elterjesztett hamis hír volt - jelentette ki Milos Zeman cseh elnök szombaton Prágában egy vitafórumon, amelyen Václav Klaus volt államfővel beszélgetett a rendszerváltásról.

Zeman

kijelentette: az 1989. november 17-i tüntetés nem volt rendkívüli, hanem egyike volt a szocialista rendszer elleni számos korabeli tüntetésnek, és a rendőrség beavatkozása sem minősíthető "mészárlásnak", ahogy az akkori résztvevők és a sajtó nagy része emlegeti. "Barátaim, ez nem volt egy véres mészárlás, nem volt ez semmiféle rendkívüli mészárlás, hanem egyike volt a korabeli megszokott tüntetéseknek" - mondta Zeman egy hallgatói kérdésre. "Aki akkoriban részt vett egy államellenes tüntetésen, tudja, hogy olykor kapott egy-egy ütést gumibottal. Ráadásul azt is tudja, hogy míg a népi milíciás (a munkásőrség csehszlovákiai megfelelője) bácsikák a parancsot végrehajtották, mi többnyire már elfutottunk előlük" - tette hozzá az elnök. 1989. november 17-én Prágában a hivatalosan engedélyezett diáknagygyűlés az akkori rendszer elleni tüntetéssé változott, és a rendőrség erővel oszlatta fel. Ez hivatalosan annak a "bársonyos forradalomnak" a kezdete, amelynek következtében a kommunista rendszer Csehszlovákiában is megbukott. A tüntetés egy pénteki nap délutánján volt, és a rendőrség késő este avatkozott be Prága belvárosában a Národní trída bulváron. A kommunisták által ellenőrzött csehszlovák média csak röviden tudósított a történtekről. Vasárnap a külföldi hírügynökségek jelentései nyomán azonban elterjedt, hogy a péntek esti beavatkozásnak

Martin Smíd

egyetemi hallgató személyében halálos áldozata is van. Bár a kommunista hatóságok a televízión keresztül azonnal cáfolták a hírt, és a képernyőn maga Martin Smíd is megjelent, a hír megmozgatta a csehszlovák lakosságot, és hétfőtől a rendszerellenes megmozdulások fokozatosan országossá váltak, ami a rendszer bukásához vezetett. A prágai rendőrségi beavatkozás minősítésére elterjedt "mészárlás" kifejezést már korábban többen is vitatták. Rámutattak arra, hogy ez nagy túlzás, hiszen akkor senki sem halt meg, senki nem szenvedett súlyos sérüléseket, míg például a romániai rendszerváltáshoz vezető, 1989. december 21-i bukaresti tüntetésen a rendőrség és a katonaság beavatkozásának több mint negyven halálos áldozata volt.