Kultúra

Ismét a franciák győztek Austerlitzben

Ismét a franciák győztek Austerlitzben

2014. november 29., szombat
Ismét a franciák győztek Austerlitzben

Bár Napóleon császár személyes részvétele nélkül, de az idén is a franciák győztek a felújított austerlitzi csatában, amelyet ezúttal Európa 12 országából - köztük Magyarországról - érkezett hagyományőrzők százai vívtak meg szombaton egymás közt a dél-morvaországi Slavkov (egykoron Austerlitz) melletti történelmi csatamezőn.

Az emlékünnepségeket és hagyományőrző játékokat az idén is több tízezren tekintették meg. A "három császár csatájában" 1805. december 2-án Austerlitznél

Napóleon

legyőzte a számbeli túlerőben lévő egyesült osztrák-orosz seregeket, amelyeket személyesen

I. Ferenc

osztrák császár és

I. Sándor

orosz cár vezetett. Az egynapos, rendkívül véres csata, amelyben mintegy 200 ezer katona harcolt, majdnem 40 ezer halálos áldozatot, s húszezer sebesültet követelt. A franciák 30 ezer hadifoglyot ejtettek, akik között több orosz tábornok is volt. A csata után néhány nappal Párizs és Bécs megegyezett és békét kötött. Ez a megállapodás pozsonyi béke néven vált ismertté. A véres ütközetet Bonaparte Napóleon francia császár legnagyobb győzelmeként tartja számon a történelem. Levéltári dokumentumok tanúsága szerint az egyesült osztrák-orosz hadsereg kötelékében a csatában két székely határőrezred is részt vett. A határőrezredek létszáma mintegy 1300-1300 fő volt. A csatában elesett magyar katonák pontos száma nem ismert. A volt csatatéren az idén mintegy 900 hagyományőrző korabeli egyenruhákban, puskákkal, kardokkal felfegyverkezve több tucatnyi ló és ágyú segítségével bemutatta a csata néhány jelenetét. Napóleon hagyományos megtestesítője, Marc Schneider amerikai színész az idén nem tudott részt venni az ünnepségeken, így a franciáknak császáruk nélkül kellett megvívniuk a csatát, amely végül így is a győzelmükkel végződött. Slavkov városa az idén eredeti módon ünnepelte az évfordulót: a város főteréről és közvetlen környékéről a hét végére kitiltották az autókat, és a még álló történelmi épületek homlokzatait a lehetőségek szerint átalakították. A városközpontba csak lóháton vagy lovas szekérrel lehet behajtani, megújult az egykori piac és a portékákat kosztümös eladók kínálták a vevőknek. Hasonló kosztümös történelmi műsorok voltak a helyi kastélyban és a csata központi emlékművénél is. Az austerlitzi csatatér színhelyén 1910-1912 között épült fel egy központi emlékmű, a Béke Síremléke. Költségeit az Osztrák-Magyar Monarchia lakossága körében összegyűjtött pénzből, valamint a francia és az orosz kormány ajándékából fedezték. A kriptában mintegy 34 ezer katona nyugszik. Döntő többségük orosz. A véres ütközetben elesett magyarok emlékét jelenleg két kopjafa őrzi, amelyet az egykori csatatér szélén fekvő Telnice (régen Tellnitz) falucskában állították fel. Az első kopjafaállítás (2006) legfőbb kezdeményezője a Cseh- és Morvaországi Magyarok Szövetségének brünni szervezete volt magyarországi intézetekkel és hagyományőrzőkkel együttműködve. 2011-ben egy új, eredeti székely kopjafa került az első kopjafa mellé, amelynek felállítását a Brünni Magyar Polgári Egyesület kezdeményezte. A kopjafákat a brünni magyarok az idén is megkoszorúzták. Az austerlitzi csatatér nagyon népszerű és a külföldi turisták által gyakran látogatott idegenforgalmi célpont.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.